VIGYÁZAT: HAMISÍTJÁK?

Vigyázat: hamisítják?

Nemcsak szóval, tettekkel, a Szent Korona-Tant lealacsonyító szólamokkal hamisították, hamisítják, de technikával, tehetséges aranymûvesek szorgalma segítségével. Másolatok özöne készült a Szent Koronáról. Ideje összeszámolni, hány másolata is van a koronának? Ha bekopognak az IMF-tõl, hogy elvigyék, lehetõleg ezekbõl a páratlan szépségû másolatok egyikébõl válasszanak! Annak eredetisége, szimbóluma, „személye”, nemzet meghatározó, megtartó szerepe nekik úgysem jelent semmit.

Tüntetni kell, mert jó ügyért, a korona megtartásáért tüntetni: jó. Nemcsak, mert a tüntetések az élet kitüntetett pillanatai. A tömegérzést átvenni, átadni, jóllakni: szóval, énekkel, élettel! Tüntetni emberi dolog, A Szent Koronáért tüntetni pedig azt jelenti: maga a Szent Korona is kitüntetett helyen tüntet a nemzetért, a korona tulajdonáért. Ez nemcsak jog és juss dolga! Ez a Szent Korona és a nemzet dolga.

Mindazonáltal: mindennek rendje, rendeltetése van.

Ezúttal néhány adatot vonultatok fel, még a felvonulás elõtt, az általam ismert másolatok elkészítése idõpontjáról és azok sorsáról.

A romániai „Népújság” 1998. május 19. (Hazai újsághírben ezt nem találtam, pedig bizonyára volt róla szó.)

„A Metal Art Magyar Nemesfémipari Részvénytársaság (egykori állami Pénzverde) jogutódja készíti el a Szent Korona pontos másolatát. Errõl írt alá szerzõdést a Magyar Nemzeti Múzeummal a cég, amely a múzeum által idén januárban kiírt pályázatot nyerte meg, és vállalta, hogy egy éven belül elkészül a másolat. Ezüstbõl, aranyozott felülettel készül, és eredetihez hasonló drágakövek díszítik. Hatmillió forintból készül el. A korábbi másolatot Göncz Árpád köztársasági elnök 1998. márciusban, visszaadásának 20. évfordulója alkalmából Jimmy Carternek adta át, mert a Szent Korona a korábbi amerikai elnök idején került vissza Magyarországra.”

Érdemes elgondolkodni ez utóbbi hírmagyarázaton.

Miért kellett egy értékes, úgymond: tuti másolatot a húsz esztendõ retro élménye miatt az országból kivinni és egy lejárt, szezonvégi, amerikai elnöknek adni?

A gyanakvás nem a legjobb emberi tulajdonság, de mi van akkor, ha az eredetit vitte el és ami most itt van, az csak a másolat?

Az idõpont 1998, ez fontos, mert ugye készül egy újabb változat 1999-re, amikor is megszüntetni tervezik a korona (példátlanul ostoba módon való) múzeumi tárgyként kezelését.

„Eközben az Igazságügyi Minisztériumban készül az a törvénytervezet, amely a nemzeti ereklyék õrzésérõl és státusáról, az ország alapításban betöltött jelentõségükrõl szól. A tárca elképzeléseiben egy jelképes koronaõrség is szerepel, amelynek a mindenkori köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke lenne tagja. A tervezetet még õsszel tárgyalja a parlament. A kormány a jövõ héten tárgyalja tovább a parlamentbe szállítás módját. Borókai Gábor lapunknak elmondta, még nincs döntés, hogy a királyi ékszereket mikor és milyen ceremónia keretében vigyék az ország házába.” (Gréczy Zsolt, Magyar Hirlap 1999. 10. 07.)

„A magyar Szent Korona 2000. január 1-jén az Országház kupolacsarnokában került elhelyezésre. 2001-tõl az érdeklõdés ugrásszerûen megemelkedett, közel egymillió látogatót fogadott a Ház.” (Parlamenti Hírlevél 2005. december.)

A törvény elkészült? Elfogadta a parlament ezt a törvényt? Az Alkotmánybíróság leszögezte: nincs közjogi funkciója a Szent Koronának. "A nemzeti múlt egyik legfontosabb történelmi ereklyéje a korona, de amíg ebben az országban köztársaság lesz, nem befolyásolhatja a politikai berendezkedést a Szent Korona tan. Aki ezzel a nézettel szembeszáll, annak sem a korona, sem alkotmány nem szent.” (Népszabadság, 2000. július 13.) Az elhelyezés elõtt megvizsgálták? Bizonyára. Eredetinek találták? Bizonyára. Most kilenc esztendõvel az elhelyezés után pedig felröppent a hír, hogy akár el is vihetik az adósság fejében. Annak az adósságnak a fejében, amelyet a nemzet jóváhagyása nélkül vett fel és költ el a regnáló hatalom.

Koronaúsztatás? Inkább csúsztatás a következõ:

„A tavaly augusztusi koronaúsztatás után a Köztársaság barátai most újra meghökkenhettek, mikor kiderült: a státustörvény által létrehozott magyarigazolványon a korona látható az állami címer helyett… A koronatörvény miniszteri expozéja szerint "(...) a korona magyar államiság szimbóluma", a törvény pedig így fogalmaz: " a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyeként él (!) a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban (!)". Ez az avítt, maradi gondolatiság köszön vissza újra a magyarigazolványon.
Bauer Tamás jól látta: "a magyarigazolvány (...) a dolog méregfoga. Ez gerjeszt - értelmetlenül - gyanakvást, bizalmatlanságot. Elmondtuk elõre. A Fidesznek persze hiába mondtuk - õk éppen ezt akarták: konfliktust a szomszédokkal, mivel az erõsíti a hazai nacionalizmust, amely a Fidesz jelenlegi szavazótáborát összekovácsolja." (Népszabadság - 2002/01/10.)

A Szent Korona élethû mását készítette el Rónai Attila kaposvári ötvös; a míves replika a koronaõrséghez kerül hamarosan, nemzeti ünnepeken helyettesíti majd a Parlamentben õrzött eredetit. A mester, fényképek és történeti dokumentumok alapján, csaknem egy évig dolgozott a nemzet jelképén. A másolat nem aranyból, hanem nehezebben kezelhetõ és zománcozható aranyozott ezüstbõl készült. A legérdekesebb feladatot a mikroszkóp alatt készült tûzzománc táblaképek sora jelentette, amelyben a 0,1 milliméteres aranyszalagok hatását kellett visszaadni.Rónai Attila 2000-ben már készített egy háromnegyedes méretarányú változatot, amely a csopaki templom Mária-szobrán látható. (Somogyi Hírlap 2008. 11.) (MTI)

„Mint jelképpel, a Szent Koronával, miként az egész magyar történelemmel is az a „baj”, hogy évtizedek szívós munkájával sem sikerült róla bebizonyítani, hogy létének értelme a létezõ baloldali hatalom igazolása lenne. Szimbolikus erejérõl mindennél többet elárul, hogy a „nemzeti közép” kormánya alig hét hónap után menekülni kíván a közelébõl. (MNO 2003. január.)

Ami azt jelenti, hogy már a 2002-tõl, a választásokat a „nemzeti közép” jelszavával megnyerõ emeszpés, eszdé-eszes hatalomnak is útjába állt, most pedig nem a hatalom menekül tõle, hanem, ha minden igaz: menekítik. Ne hagyjuk.

2009. január. 27. Wéber Tünde