Rovat: Tatár József
Cikkek száma: 57
 
Tartalom:
Kalauz alkotmányozással kapcsolatos vitákhoz
Ha jogállamiságról beszélünk, akkor jogról és államról beszélünk.
Gondolatok a népszuverenitásról, a jogfolytonosságról, az alkotmányról.
Bankmentés. A devizában elszámolt forintkölcsönöket forintosítják, a semmis szerződéseket életben tartják.
A Szent Korona alkotmánya és az otthonvédelem párhuzamai
Kihunytak a telefonok, csendesül a kormányellenes tüntetéshullám...
Az 1956-os forradalom elhallgatott 7 napja
Támadásban az USA
Mi tette szükségszerűvé az Otthonvédelmi Tanács megalakulását?
A március 9-i demonstráció margójára.
A példamutató izlandi rendszerváltás
Izland népének Magyarországról!
Pragmatikus Nemzeti Radikalizmus.
A Rendszerváltó Mozgalom Párt (Kásler Árpád pártjának) irányelvei közérthetően:
12 pontban a XXI. századi nemzeti radikalizmus alapjairól.
A turanizmus egykor és ma
Közel 2 hét telt el a hídfoglalások óta. Hol tartanak ma a diáktüntetések?
A magyar föld a spekulánsok kezére kerül. Hagyjuk ezt?
Az Európai pénzügyi rendszerek bankunióban egyesülnek, Felszámolják a szabad nemzetek Európáját!
Az ifjúság igazsága.
Rabok legyünk, vagy szabadok?
A 2006-os Kossuth tér igaz szellemisége
A Gyöngyösi ügyről tényszerűen.
Az alulról szerveződő földvédelem, a valódi rendszerváltás kezdete!
Frontvonalban: Kajászó! Ne hagyjuk magukra a fenyegetett gazdákat!!
Mivel különbek a spanyolok nálunk? Hol a magyar virtus?
Kilakoltatás trükkösen. Megint a XV. kerületben.
Az 1956-os forradalom – hivatalból elfelejtett - 7 napja.
Vörös zászlós otthonvédő(?) áltüntetés
Magyarország 2012. október 23-a után. Keleten a helyzet változatlan.
Alkotmány. Utca. 2006.
Röpirat gondolkodó Honfitársainkhoz!
Ismét egy aktuális évforduló: 25 éve volt a lakitelki találkozó.
Helyreigazítás.
Gyurcsány Ferenc a Kossuth téren
Adatok PETŐFI SÁNDOR és a barguzini ALEKSZANDR STYEPANOVICS PETROVICS azonosságának vizsgálatáról.. II. rész
Adatok PETŐFI SÁNDOR és a barguzini ALEKSZANDR STYEPANOVICS PETROVICS azonosságának vizsgálatáról.. I. rész
Viharos keleti nyitás. Magyar beavatkozás a Kaukázusban?
Lehet hogy megindult valami a magyar föld védelmében?
Az értelmiség szerepéről.
Nemzettudat. Nemzetegyesítés.
Olimpia
Megnyert RE.FOR. perek Strasbourgban!
Civilek kontra Önkormányzat. Tájékoztató a XV. kerületi kilakoltatások kapcsán lezajlott tárgyalásról.
van-e élet a pártok után?
Az Otthonvédelemről
ÁLLÍTSÁTOK MEG A KILAKOLTATÁSOKAT! Demonstráció 06. 18. Hétfő, Kossuth tér!
23 igaz ember Magyarország 10 településről
Deportálás Pünközsdkor
Védjük meg házunkat, védjük meg hazánkat!
Ha nem tudjuk megvédeni otthonainkat, nem tudjuk megvédeni termőföldjeinket sem!
2012. február 25. A Kommunizmus áldozatai emlékére
2012. február 25. A Kommunizmus áldozatai emlékére
Gotovina, vagy integráció?
2011
Jéghegy
160 év küzdelme a pénzügyi függetlenségért

Kalauz alkotmányozással kapcsolatos vitákhoz
2014.12.22, 01:42                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

"Preambulum"

Ahhoz, hogy az ember tudjon dönteni sorsfordító helyzetekben, ismeretekkel kell rendelkeznie a helyzet kialakulásának okáról és az ok megszüntetésének módjáról.

Ahhoz, hogy megértsd az ok és annak megszüntetése közötti összefüggést, a döntési helyzetből a döntésig vezető utat helyesen jelöld ki, először a mozgató rugót, az eszmei alapot kell önmagadban tisztázni.

a., Tudnod kell, hogy a nyugati civilizációnak melyek a jellemzői aminek eszmei alapját a Szent Korona Tan foglalja össze és ezzel szemben mit tartalmaz az ősi civilizáció, amely a Szent Korona Értékrendben fogalmazódik meg.

b., Ha értetlenül állsz az előtt a kijelentés előtt, hogy kibékíthetetlen ellentét van a kettő között, akkor ismerd meg a különbséget, és az ebből eredő indítékok alapján mérlegeld a személyes támadásokat.

Amikor az eszmei alapot megismerted, akkor tudod megítélni a mindennapi élet szabályozására vonatkozó megoldásokat (a jogrendszert) az ok és annak megszüntetési lehetősége szempontjából. Itt az iránymutatás, az irányelvek és a részletes szabályozás közötti logikai (és csak másodlagosan jogtechnikai) összefüggéseket kell megismerned („Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei”)

Amikor ezeket megismered, akkor rájössz, mi az alkotmány, és egyértelművé válik előtted, hogy a szabadság és az alkotmányosság között milyen kapcsolat van, vagyis azt, hogy mikor függesztődött fel Magyarország alkotmányossága.

Ekkor jutsz el az ismeretszerzésben addig a pontig, amikor képes vagy a szabadság fogalmát úgy értelmezni, hogy megkülönböztesd az eltorzított szabadságot a tényleges szabadságtól. És ekkor tudod megérteni a válság lényegét és felismerni a válság megszüntetésének egyetlen lehetőségét.

(dr.Halász József gondolatai)

A jogállamiságról

Ha jogállamiságról beszélünk, akkor jogról és államról beszélünk. A jogállamban minden hatalom birtokosa a nép, ez a modern jogfelfogás szerint is adott 1848 óta Magyarországon, de mindig is meghatározó volt számunkra a szabadságeszmény.

A magyar állam mindenkori alapja történeti alkotmánya, amely a törvények törvénye. A hagyomány a magyar történeti alkotmány kezdetének a Vérszerződést tekintette, és évszázadok tapasztalat alapján formálódtak ki sarkalatos alapvetései: Magyarország önrendelkezésének elve: Magyarország örökké szabad. (Hungaria semper libera) Minden jog és birtok forrása a Szent Korona (Sacra Corona radix omnium possessionum) vagyis a magyar nép. Egységes szabadság és a törvény előtti egyenlőség elve: A Szent Korona minden tagját (vagyis a magyar nép minden tagját) egy és ugyanazon szabadság illeti meg a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül. (Una et eadem libertas). Ellenállás joga és kötelessége: Az egyetemes nemzet minden tagjának joga és kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha megsérül a Szent Korona Eszme. (lus resistendi et contradicendi) vagyis a néphatalom. Mindenek felett áll a nép érdeke: A Szent Korona érvényessége: Az alkotmányos alaptörvény, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom minden intézkedése meg kell, hogy feleljen a Szent Korona Eszmének. (Sub specie Sacrae Coronae) Az alkotmányos jogfolytonosság elve: Hatalom nem alkotmányozhat, Törvénytelenség jogot nem alapít.

Magyarországnak (ha eltekintünk a Tanácsköztársaság alkotmányától, és lényegében az államformát, valamint a köztársasági elnök hatáskörét meghatározó 1946-os úgynevezett Kisalkotmánytól) formailag 1949-ig történeti alkotmánya volt.

A történeti alkotmány szokásjogot Werbőczy István 1517-ben össze gyűjtötte és rendszerezte. A Hármaskönyvben összefoglalt Szent Korona-tan a történeti alkotmány alapelveinek XIX. századi elnevezése.

A Szent Korona az állam szimbóluma volt, és a hatalomgyakorlás közjogi természetét jelentette a tradicionális jogrendben (1848-ig), valamint az 1848-as törvények alapján a modern jogrendben is 1867 után. Ez volt minden jognak és a hatalommegosztás rendszerének, azaz a törvényes hatalomnak a forrása.

A Szent Korona a legmagasabb rendű törvényességet fejezte ki, valamint azt, hogy Magyarország csak alkotmányosan kormányozható. Ezért a magyar történeti hagyományban a Szent Korona-tan az angolszász „rule of law” (törvények uralma), valamint a német „Rechtsstaat” (jogállam) jelentőségével és hatásával bír.

A Szent Korona-tan szerint a szuverenitás forrása a Szent Korona, a király és a nemzet hatalma korlátozott, csak együtt gyakorolható. A hatalom elsődleges gyakorlója a nemzet, amely a koronázással vonja be a hatalomba az uralkodót.

1848-tól az összes országlakos a megkoronázott királlyal organikus egységet alkotott és megosztott hatalmat gyakorolt. A központi hatalmat 1848-tól a miniszterelnök mellett, az önkormányzatiságra alapozott megosztott és mellérendelt hatalom rendszere korlátozta. A hatalommegosztás nemcsak a fokozatosan elkülönülő hatalmi ágak szerint valósult meg, hanem az egyes hatalmi ágakon belül a központi és az önkormányzati hatalom között is.

Az ország közjogi, de a területi egységét is a Szent Korona fejezi ki. A Szent Koronából származnak az ezért törvényesen elvonhatatlan jogok is. A király és a nemzet együttesen gyakorolt hatalma is korlátozott a Szent Korona irányában. Korlátozza a természetjog, valamint a Szent Korona tulajdonjoga. A Szent Korona tulajdonjoga az állami-közösségi vagyon meghatározott körére vonatkozó fogalomképtelenséget jelentette.

Önkényuralom esetén megszakad a törvényes hatalom, a jogfolytonosság. A Szent Korona-tan nem ismeri el törvényes rendszernek, hanem törvénytelennek (illegitim) tartja az erőszakosan megszerzett hatalmat. Így az egyeduralom bármely rendszerét, valamint az idegen katonai megszálló hatalom által létrehozott rendszereket. Ezek sértik és gátolják a Szent Korona főhatalmát, ekként a nemzet szabadságát, a jogok gyakorlását. Ezért törvénytelen a király alkotmányellenes, abszolutista hatalomgyakorlása (például 1780–90), a forradalmi puccs (például 1918–19), valamint idegen katonai megszálló hatalom (például 1849–1867, illetve ennek analógiájaként az 1944-től kezdődő idegen katonai megszállás) által létrehozott rendszerek. Ezekben az esetekben megszakad a jogfolytonosság, a törvényes hatalom. Törvénytelenségre, pedig nem lehet jogot, azaz törvényes alkotmányos rendet alapítani.

A jogfolytonosság helyreállítása törvénytelen rendszerből újból törvényes rendszer megalkotását jelenti, a Szent Korona-tan alapelvei szerint (anyagi jogfolytonosság), ahol a Szent Koronáé a főhatalom és a nemzet a hatalom elsődleges gyakorlója, az alkotmányos intézmények által (alaki jogfolytonosság).

Az 1848. évi márciusi törvények szerint a népképviseleti parlament és a király együtt gyakorolják a törvényhozó hatalmat a történeti alkotmány jogkiterjesztő hagyománya alapján, egészen 1944-ig.

A tanácsköztársaság (1919) diktatúrája megszervezte a tanácsválasztásokat, összehívta a tanácsok országos gyűlését, amely törvénybe iktatta az első kartális alkotmányt.

Alkotmányos jogfolytonosságot! Helyezzük hatályba a történeti alkotmányunkat!

De mikorra datáljuk az alkotmányos jogfolytonosság végét?

Pro és Kontra

Pro: 1848/1918/1946 Kontra 1944 március 19.

elfogadható az 1989/XX-as elfogadhatatlan az 1949/XX-as

mindkettő számára elfogadhatatlan a 2012-es Alaptörvény

1., 1918-ban a magyar állam és a magyar alkotmányos rend megszűnéséhez vezetett. A Trianoni békeszerződés Horthy Magyarországát ismerte el jogfolytonos magyar államnak, de Trianon után nem helyezték vissza hatályába a magyar történeti alkotmányt, se Horthy, se a Nemzetgyűlés nem esküdött föl se a magyar történeti alkotmányra, se a Szent Koronára!

2., 1918. október 15-töl jogfolytonossá téve a magyar államot az 1921. évi XLVII. törvénycikk 3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartotta, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztotta. 2. § szerint a nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás törvényes képviseletének nyilvánította magát, amely alkotmányunk értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni. A Nemzetgyűlés határozata szerint a 1867:XII. törvénycikk, (kiegyezés) valamint az e viszonyokra vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések hatályukat vesztették és a magyar államnak ősi függetlenségéből folyó szabad rendelkezése e viszonyok tekintetében is teljesen helyreállott. 12. § szerint a nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással Horthy Miklós személyében kormányzót választott. Aki a nemzetgyűlés előtt letette a következő esküt: "Én, Horthy Miklós Magyarország megválasztott kormányzója, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, törvényeit, régi jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzói tisztemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium útján gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!"

1., A történeti alkotmányt nem a szövetséges német hadsereg bevonulása szüntette meg 1944-ben, annak semmilyen hatása nem volt a magyar állam jogrendszerére. de a történeti alkotmányt akkor se tudták volna hatályon kívül helyezni, mivel nem volt hatályban.

2., 1944 március 19-én a náci Németország megszállta Magyarországot. Az idegen megszállás követően, a magyar állam intézményrendszere csak formálisan működött tovább a korábbi formában. A hatalomra segített és a megszállók érdekeit képviselő kormány a németek határozott elképzelései szerint hajtott végre törvényellenes cselekedeteket. A németek már érkezésük napján letartóztatták a nekik nem tetsző politikusokat, Mintegy száz 100 befolyásos politikust, mentelmi joggal rendelkező képviselőt, újságírót, közéleti szereplőt vetettek fogságba, A törvénytelen intézkedések megakasztották a törvényhozás működését, felszámolva a törvényes rendet, lehetetlenné tették Magyarországon a törvényes jogalkotást. az 1921. évi XLVII. törvénycikk szerinti magyar állami berendezkedés, amely 1921 és 1926 között stabilizálódott csak formailag maradt fenn, lényegét tekintve felszámolták. ( Március végén az új belügyminiszter, rendeletben oszlatta föl az eddig a rendszer legális ellenzékét alkotó pártokat. lényegében a kormányban részt vevő pártokon, illetve hozzájuk közel álló erőkön kívül valamennyi politikai szervezetet feloszlattak. Német mintára az egész sajtó – vagyis a rádió, a nyomtatott sajtó és az MTI élére – egyetlen kormánybiztost neveztek ki, aki működésének első napján rögtön 26 sajtóterméket tiltott be. Április elejére lényegében csak a legálisan működő pártokhoz kapcsolódó lapok jelenhettek meg. Május elejére a 41 megyei főispánból 29-et váltottak le, a nagyobb városok polgármestereinek kétharmadának helyére került új vezető, miként a Rádió, a Nemzeti Bank, az Opera, a Nemzeti Színház élén is változás állt be. Öt párt maradt: a kormánykoalíciót alkotó Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártja, a Pálffy Fidél-féle Magyar Nemzetiszocialista Párt, és az erősen átalakított addigi kormánypárt, a Magyar Élet Pártja, aminek nyugatbarát képviselőit kizárták a pártból, és lemondatták őket parlamenti mandátumukról is. Sokan közülük német koncentrációs táborban raboskodtak. A kormánykoalíció pártjain kívül működött még a hatalom közelébe ekkor még nem engedett Szálasi Ferenc-féle Nyilaskeresztes Párt és a Keresztény Néppárt)

1., A történeti alkotmány alkalmazhatósága (időbeli és területi hatálya) 1918-ban, a magyar állammal együtt megszűnt, és annak újbóli hatályba helyezését CSAK a jogfolytonossá tett magyar állam polgárai és csak a magyar állam területére vonatkozóan léptethetik újra hatályba. De ehhez a jogot - és ezzel a történeti alkotmány újbóli hatályba helyezésének lehetőségét - a magyar állam politikai elitje majd 70 évig, 1989-ig nem adta meg a magyarországi népnek. És amikor megadta, nem mondta meg a népnek, hogy a nép ettől kezdve élhet ezzel a jogával.

2., 1919 végére,1920 elején a sarkalatos államjogi kérdések rendezésekor a köztársaság eszméje nem nyert támogatást. a Habsburg folytonosságot hirdetők, és a szabad királyválasztás elvén álló erők szálltak vitába a király személyének kérdésben. Huszár Károly megbízott miniszterelnök áthidaló megoldásként arra vonatkozó javaslatot nyújtott be, hogy a nemzetgyűlés az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással válasszon kormányzót. Erről az 1920. február 16-án összeült nemzetgyűlés az 1920:I. törvénycikkben rendelkezett, amely a jogfolytonosságot 1918 november 16-tól eredezteti, amikor is az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált.

(Kiemelten: az állami főhatalom gyakorlása szűnt meg az alkotmány rendes formái között, az alkotmány jogfolytonossága nem volt vitatva) Ezért a történeti alkotmány alapelveinek megfelelően (népszuverenitás) az 1919. évi augusztus hó 7. napja óta alakult ideiglenes kormányok a nemzethez fordultak, hogy a nőkre is kiterjedő általános, titkos, egyenlő, közvetlen és kötelező választójog alapján válassza meg az akaratának képviseletére hivatott nemzetgyűlést. A nemzetgyűlési képviselőválasztások ennek folytán az ország mindazon részeiben megtartatván, amelyekben a választást ellenséges megszállás lehetetlenné nem tette, a megválasztott nemzetgyűlési képviselők az 1920. évi február hó 16. napján Budapesten az országgyűlés képviselőházának helyiségeiben egybegyülekeztek és nemzetgyűléssé alakultak.

1., Trianon után az alkotmányos jogfolytonosságot nem állították helyre, a magyar állam a Nemzetgyűlés törvényei illetve a magyar állam korábbi törvényei alapján működött. Ebből következett, hogy az államműködésének minden szabálya hatályos alkotmány hiányában a Nemzetgyűlés hatáskörébe tartozott. Így az államformájának meghatározása és megváltoztatása is. EZ tette lehetővé – az alkotmányos jogfolytonosság hiánya és Horthy államalapító 1920. évi I. törvénycikkének 2.§-a („A nemzetgyűlés a magyar állami szuverénitás törvényes képviseletének nyilvánítja magát, amely alkotmányunk értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni.”) – hogy Horthy a jogfolytonossá tett állama államformájának„a királyságot” (és nem a magyar Szent Korona királyságát) válassza,

2. Magyarország utolsó jogszerűen megválasztott törvényhozó szerve, az 1910. június hó 21-re törvényszerűen összehívott országgyűlésnek képviselőházát 1918 novemberében törvénytelen körülmények között feloszlatták, azaz önfeloszlatásra kényszerítették, főrendiháza pedig ugyanazon a napon e határozatot tudomásul vette és tanácskozásait berekesztette, miáltal az országgyűlés működése is megszűnt. »Mindezeknél fogva az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált.« 1921. évi XLVII. törvénycikk 3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartotta, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztotta, majd az 1920. március 18-án hatályba lépett kormányrendelet (2394/1920. ME.) azonban egyértelműen rögzítette, hogy az 1920:I. tc. nem változtatta meg a királyság államformáját, ezért „az állami hatóságokat, hivatalokat és intézményeket […] a »királyi« illetőleg a »magyar királyi« jelzővel kell megjelölni […], a magyar állam címerein a magyar állami főhatalom jelképéül a Szent Koronát kell alkalmazni”.

1., a II. világháború után a magyar állam Nemzetgyűlése új államformát (köztársaság) vezetet be, és felruházta magát az alkotmányozó hatalommal. (1945. évi XI. törvénycikk 1.§ (2) bek. A Nemzetgyűlés állapítja meg Magyarország alkotmányát és államformáját.) A 1921. évi XLVII. törvénycikk ezt lehetővé tette. Így lett a jogfolytonos magyar állammá az 1946-ban létrehozott köztársaság...

2., A szovjet megszállás alatti 1946. évi I. törvénye a köztársaság kikiáltásáról szóló alkotmányos alaptörvény volt. Magyarország államformája köztársaság lett, kormányzati formája parlamenti köztársaság. A törvényhozók az alkotmányos változást nem a múlttal való szakításként, hanem a hagyományra alapozott fejlődés kiteljesedéseként értelmezték. A nemzetgyűlési választásokról szóló 1945. évi VIII. törvénycikk 5 § (egyértelműen a szövetséges megszálló erők nyomásának engedve) 12 pontban határozta meg azokat, a személyeket , politikai és társadalmi csoportokat akiket kizárt a nemzetgyűlési választásokból. majd felruházta magát alkotmányozó hatalommal. 1946-ban Sztálin eldönti, hogy a hadserege által megszállt országok mindegyike köztársaság lesz. A közjog alapja mind 1946. évi I. törvényben, mind az 1949/XX-as törvényben, mind az 1989/XXXI törvényben egy idegen ország diktátorának a parancsa lett. A jogfolytonosság helyreállításának ellenzői mindössze a köztársasági államforma védelmében tartják legitimnek az 1946 évi I-es törvényt, mivel, ha ezt a törvényt illegitimnek tekintenék, akkor az 1989-es köztársaság kikiáltásának alapját kérdőjeleznék meg. Márpedig utóbbi törvényességéhez ragaszkodnak, ha törik, ha szakad.

1., ...és az 1949. évi XX. törvénnyel létrehozott Magyar Népköztársaság nevű állam.

2., A 1949-ben született meg az 1949. évi XX. törvény, az államhatalmat amely több soron is Szovjetunió fegyveres erejéhez, és állami berendezkedéséhez viszonyítja, a magyar történeti jogfolytonosságot meg sem említi. Az 1936-os szovjet alkotmányt tekintette alapnak. Kifejezte a történeti magyar állam közjogával és szimbolikájával való teljes szakítás politikai és jogalkotói célját. Előzményeként az 1919-es alkotmányt tekintette. Az államhatalom legfelsőbb szerve formálisan a parlament lett. Az országgyűlést évente általában két ízben hívták össze, évi néhány törvényt fogadott el, a tényleges jogalkotói tevékenységet az Elnöki Tanács mint helyettesítő szerv gyakorolta törvényerejű rendeletek kiadásával. Az alkotmány deklaratív funkciói kerültek előtérbe, hiányoztak azonban belőle a polgárok jogai érvényesüléséhez szükséges jogi biztosítékok.

1., 1989-ben ugyanis (szándékosan vagy véletlenül) elkövettek a rendszerváltók egy sor jogalkotási „hibát”. Beletették az Alkotmány nevű, a magyar állam jogrendjét meghatározó alaptörvénybe,hogy „minden hatalom a népé”. Vagyis a képviselők lemondtak 1920-óta gyakorolt, (nemzetgyűlés) jogaikról, ezzel teljessé vált az 1949 óta alkalmazott népszuverenitás elve, az alkotmányozó hatalom 1848 után újra a magyarországi nép kezébe került. Ideiglenessé tették az alkotmány nevű törvényt, ezzel jelezve alkotmányos érvénytelenségét, de lényegesen módosítva, az átmenetet biztosító, az államot szervező érvényes jogként meghagyták. Ezzel kijelölték és bebiztosították azokat az irányokat, kereteket, amin belül az alkotmányos jogfejlődésnek haladni kell. A nép alkotmányának megalkotásáig.

2., 1990 május 2-án, még idegen megszállás alatt, formailag szabad választások után alakult meg az új országgyűlés. A jogtechnikai jogfolytonosság megmaradt az önkényuralmi rendszerrel, az alkotmányos jogfolytonosság létrejött az 1946-ban kikiáltott köztársasággal, de a történelmi alkotmány folytonossága nem állt helyre. Átmeneti, provizórikus állapotban élünk, nemcsak alkotmányjogilag, hanem gazdaságilag, erkölcsileg, kulturálisan is. Az 1989. évi XXXI. törvény formailag alkotmánymódosító törvény, amely az 1949. évi XX. törvény szerkezetét követve állapította meg a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Az alkotmányt ideiglenesként fogadták el, és az idegen katonai megszállás és a diktatúra rendszerével tartotta az (alaki) jogfolytonosságot. A korábbi rendszerrel fenntartott jogfolytonosságból következően nem tekintette semmisnek a diktatúra „alkotmányos” következményeit. Elfogadta, azaz törvényesnek ismerte el pl. az államosítást, a megindult privatizációt, az államadósságot, és az állam által elkövetett bűncselekmények elévülését. A diktatúra utolsó országgyűlése által elfogadott alkotmányt a helyreállított népszuverenitás alapján sem országgyűlés, sem népszavazás nem erősítette meg. Az így kialakult „legitimációs” és „demokratikus deficit” megkívánta a helyreállt népszuverenitás alapján történő teljes körű alkotmányozást. Tartalmát tekintve az Ideiglenes Alkotmány teljes alkotmányrevízió. Parlamenti kormányformát határozott meg, biztosította a jogállamiságot, a polgári és politikai jogokat, preambuluma utal arra, hogy az átalakulás állapotában lévő társadalom számára kíván alkotmányos kereteket teremteni, az akkori politikai erők konszenzusával. 1989. évi XXXI. törvény amint láthatjuk teljesen illegitim, legitimitását még csak részlegesen sem lehet elfogadni, még az sem legitimizálhatja, hogy benne foglaltaik, hogy minden hatalom a népé, mert 1848 óta a történeti alkotmány szerint is minden hatalom a népé.

1., Fentiek alapján a képviselőknek a magyar államban 1989 óta nincs alkotmányozó hatalmuk, csak alkotmányhoz kötött, alkotmány-módosító hatalmuk van, ami nem teszi lehetővé új alkotmány megalkotását, amivel a régi (átmeneti) alkotmányt hatályon kívül helyezve új magyar államot hozhatnának létre. Ennek figyelmen kívül hagyása – vagy szándékos megsértése – hozta létre azt az alkotmányos válságot, amelyben a magyar állam mellett a képviselők létrehoztak a saját hatalmuk gyakorlása érdekében egy érvénytelen államot, amit Magyarországnak neveztek el. Ez az új állam NEM a MAGYAR ÁLLAM, mert a magyar államban a képviselő nem alkothat se új alkotmányt, se új, jogfolytonos magyar államot nem hozhat létre. Ennek az államnak a hatalmával a politikai elit megfosztotta a magyar népet az önrendelkezési jogától, két év alatt megszállta és elfoglalta a magyar államot, a nemzetközi szervezetekben elfoglalták a magyar állam helyét. Itt tartunk most.

2., Magyarország új Alaptörvényét az országgyűlés 2010. április 25-én fogadta el, és 2012. január 1-jén lépett hatályba. A szabályozás címében az 1944-től 1990-ig tartó törvénytelen helyzet, majd az azt követő 2012-ig tartó provizórikus, ideiglenes alkotmányos helyzet lezárásának célját fejezi ki. Az új alaptörvényhez vezető folyamat a következő képen zajlott le: 2010-ben 2/3-os Fidesz többséggel megalakult Országgyűlés megalakulása után úgy módosította az alkotmánybíró-választás szabályát, hogy az "egy frakció, egy tag" jelölőbizottság helyébe a parlamenti arányokat tükröző jelölőbizottságot állított. Ezzel a kétharmados kormánytöbbség saját hatáskörébe vonta az alkotmánybírák kiválasztását, ugyanezt tette az Állami Számvevőszék elnökének választásával, majd saját jelöltjeit választotta alkotmánybíróvá, a Számvevőszék elnökévé és alelnökévé. Az alkotmányozással kapcsolatban az 1994-ben beiktatott négyötödös szabályt a Fidesz külön törvénnyel kivette az akkor hatályos alkotmányszövegből, majd az alkotmány-előkészítő bizottságot is a parlamenti arányok tükrében alakították, hogy az ellenzék nélkül tudjanak alkotmányt írni. A csak a Fidesz által jelölt alkotmánybírák, Fideszes ÁSZ-elnök, a Fidesz mellett álló legfőbb ügyész, a kormánytöbbség alá rendelt igazságszolgáltatás, a Fidesz ideológiáját és gazdaságpolitikai törekvéseit kötelezővé tevő Alaptörvény tartósítani akarja időben is a kizárólagos hatalomgyakorlást. Az Alaptörvény csak a jobboldali politikai erők között feltételez bizonyos mértékű kompromisszumot, de komoly társadalmi feszültségeket hordoz magában, mert megalkotásának módja ellentétes a magyar demokratikus jogállam írott és íratlan normáival, és ez a tény egyre inkább megossza a társadalmat.

1., Tehát XX. századi magyar történelmünk két kulcsfontosságú mozzanata az alkotmányos rendünk vonatkozásában 1918-20 és 1989-90. Elsőként, amikor ezer év után megszűnt az alkotmányos jogfolytonosságunk, de hatalmas áldozatok árán megmaradt állami jogfolytonosságunk. Valamint a második időpont, amikor a magyar állam keretein belül megteremtődött a diktatúrák sorának békés felszámolása és az alkotmányos jogfolytonosságunk alkotmány szerinti (nép általi) helyreállításának lehetősége. Fentiek kijelölik jelen feladatainkat is.

2., Egy fontos kérdés hátra van: Mi a helyzet az EU csatlakozással alkotmányjogi hátterével, illetve mi van a lisszaboni szerződés hatásaival?

1., A legfontosabb feladat a nép által alkotmányozni. A történeti alkotmány hatályát visszaállítani csak a magyar állam keretei között, a nemzetközi jog és a nemzetek közössége által elismert magyar állam hatályos jogával lehet!

2., A legfontosabb feladat a jogfolytonos magyar állam keretei között, a történeti alkotmány jogfolytonos helyreállítása, az utolsó jogfolytonos törvényes dátumtól kezdve. Egyebek mellett a nemzetközi jogot bele kell illeszteni a történeti alkotmány szellemisége szerint egy korszerű alaptörvénybe, és a nemzetek közösségének el kell fogadnia a magyar nép döntését.

1., Első és legfontosabb teendőnk szabadságunk és önrendelkezésünk visszaszerzése, az érvénytelen, Magyarország nevű állam felszámolása, a magyar alkotmányos rend helyreállítása. Ezt a diktatúrát tüntetéssel, sztrájkkal vagy diktatúrán belüli választással nem lehet megbuktatni vagy felszámolni. A diktatúrán belüli semmilyen tüntetésnek nincs értelme, ami a diktatúratörvényei vagy kormánya, egyes kormányszervei ellen irányulnak. Ha a diktatúra egyes intézkedései, korrupt szervei ellen tüntetünk, aközben elismerjük és legitimáljuk magát a diktatúrát. A Magyarország nevű diktatúrának sebezhető pontja, a diktatúra államát létrehozó, a magyar államjoga szerint alkotmányellenes, ezért közjogilag érvénytelen Alaptörvény. Első lépésben csak ezt a pontot érdemes támadni, minden más támadása hatástalan, eredménytelen. Ha az érvénytelenség a köztudatba kerül, akkor a diktatúrát felszámoló folyamat beindul.

A törvényes alkotmányos rendet megszakító korszakok 1848-tól.

1. Az 1849 és 1867 közötti osztrák katonai megszállás évei. 1850 és 1861 között megszüntetik az önálló magyar államiságot, az ország területét is különböző igazgatási tartományokra osztják. A megszállás ideje alatt 1861 és 1865 között a magyar államiság visszaállításával egy időben az úgynevezett provizórikus (átmeneti) időszakban választások útján összehívják a csupán tartományi gyűlés hatáskörével rendelkező országgyűlést 1861-ben.

2. 1918-ban az első világháború végén, októberben és novemberben az országgyűlés berekeszti, illesztve feloszlatja magát, és a hatalmat a nemzeti tanácsokból alakult Nagy Nemzeti Tanács veszi át, amely kikiáltja a népköztársaságot 1918. november 16-án. 1919. március 21-én pedig kikiáltják a Tanácsköztársaságot, és annak intézményei veszik át a hatalmat.

3. Az 1944. március 19-i náci-német megszállással hosszú időszak kezdődik Magyarország

történetében. A náci megszállás alatt az országgyűlés nem tud törvényesen működni, majd az októberi nyilas puccsal a törvényesség látszata is megszűnik. Az 1944 őszétől 1945 áprilisáig tartó időszakban a náci-német megszállást a szovjet-orosz veszi át. 1944. december 21-től 1945. április elejéig két törvénytelen országgyűlés is működik egyszerre az országban. A nyilas Sopronban és a szovjet csapatok által megszállt területen Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

A szovjet megszállás korszakát három korszakra oszthatjuk:

4. Az 1944-től 1949. augusztus 20-ig tartó korszak a kommunista diktatúrába történő, korlátozott demokrácia átmeneti időszaka. 1944. december 21-től 1945 novemberéig az egykamarás Ideiglenes Nemzetgyűlés működik. 1945-ben nemzetgyűlési választásokat tartanak, és létrejön az egykamarás nemzetgyűlés, amely 1946. február 1-jén elfogadja a köztársasági államformát. 1947-ben is tartanak választásokat, majd 1948-ban a nemzetgyűlés átalakul egykamarás országgyűléssé, és 1949. augusztus 20-án új, chartális alkotmány elfogadásával az országgyűlés az államformát népköztársasággá alakítja át, fenntartva az egykamarás országgyűlés rendszerét.

5. Az 1949. augusztus 20-tól 1990. május 2-ig, a szabad választásokig tartó kommunista diktatúra államberendezkedése.

Utószó

Az köztársasági és a történeti alkotmány jogfolytonosság helyreállítását célzó közjogi viták visszatérő sarkalatos kérdése, a népszuverenitás és a nemzet-szuverenitás eszméjének ütközése.

A “hatalom birtokosa a nép”, “minden hatalom a népé” Rousseaui-i elve nem ellentétes a Szent Korona tanával, hiszen a népet beemelték a magyar alkotmány sáncaiba, a nemzettagságot kiterjesztve rá.

A történelmi magyar közjogi felfogással szembehelyezkedő vagy azt nem ismerő különböző indíttatású körök a francia forradalom eszméire hivatkozva a hagyományos magyar felfogással ötvözött szabadelvűség alapjain kiépített magyar állam és társadalom lerombolására, felforgatására törnek.

A történelmi magyar állam lebontására törekvő erők noha mindig a népre hivatkoztak, a népszuverenitást soha nem érvényesítették, országlásuk során egyszer sem érvényesült a nép szuverén, félelemnélküli, titkos döntése. És itt van talán a legkomolyabb kérdés:

A népre hivatkozva, szavazatait felhasználva, tudatlanságával, elesettségével, gyengeségével visszaélve bármilyen uralom létrehozható, többségi szavazással az egész magyar történeti alkotmány eltörölhető.

Ha a népszuverenitás elvével visszaélve bármely agresszív kisebbség rávehetné a többséget még a történeti alkotmány hatálytalanítására, akkor nemcsak a jogfolytonosság nem lenne többé helyreállítható, de minden törvény megtagadhatóvá válna.

Ha... Lehetne, de nem lehet, mert a történeti alkotmány éppen hatálytalaníthatatlansága által válhat legfőbb garanciájává a jogfolytonosság helyreállításának.

A Szent Korona tana hatálytalaníthatatlansága pedig megkérdőjelezhetetlen, hisz miképpen a király sem, a nemzet sem határozhatja meg a Szent Koronához való viszonyát.

(Forrásként használva: 1000 év törvényei, dr. Halász József írásai, Geri Tibor írásai, dr. Zétényi Zsolt írásai)

Tatár József

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Szép vagy, gyönyöru vagy
Táncok
Ébredj magyar
Legfrissebb írások:
Geri Tibor: Hogyan kezdődött? - c. írása a kiegészítéseimmel!
Szent László Király Alapítvány 2016. évi beszámolója
BG: Álljunk végre egymás mellé…
Emberi Jogok Intézetének kérelme
DE HÁT TUDTUK…Pár sor Bayer Zsoltról
2.cikk a relativizált gumicsont
ÖMP közlemény
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014