Rovat: Pungur József
Cikkek száma: 152
 
Tartalom:
"Fiúk, Pesten nagy tüntetések vannak!”
Aere perennius
Gondolatok vallásokról
István királyunk három megvalósult terve
A gyalom pélázata
Bekötött szeműek
Kié lesz Európa?
Trianon esszenciális
A Szenlélek Pünkösd előtt és után
Magunkról magunknak
Szeretsz-é engem?
Érdekes
Két forradalmunk ...tanúlságai
A Székely Szadság Napjára
A Merkel enigma
Más úton
Krisztus Egyiptomban
Gondolatok a politikai iszlámról
Visszatoloncolás
Teológiai megújhodásról
Tünődések
A hatodik pont
A nemplitizálásról
Migráció mint csodafegyver
Fogás
Trianon 95
Cyrus
Húsvéti ajándék
A felemelt Krisztus
Nyílt levél az Új Magyar Szó főszerkesztőjéhez
Hogy is volt, mi is lesz?
Aforizmák
Az adventi ember IV
Az adventi ember III
Az adventi ember II
Az adventi ember I
Örök reformáció
1956 - 2014
A legnagyobb élmény
Tó és Délibáb
Isten iskolájában
Szent István
Bartimeus II
Bartimeus III
Bartimeus I
Trianon 94
Akiket Isten Lelke vezérel
TRIANON 94
A Mennybemenetel
A Húsvét Csodája
Március 15 - Szabadságharcaink tanulságai
Székely autonómia ügye a kanadai parlamentben
A járt utat...
Az Idő Titka
A Megtartó
Megmaradás
Gondolatok az Egyház egységéről
A Székely Nagy Menetelés Támogatása Ottawában
A Székely Nagy Menetelés Támogatása - tiltakozás s romániai magyarság asszimilálása ellen
1956 Október 23 tanulságai
Az aradi 13
Hungarian World Encyclopedia
Trianon 93
Pünkösd felé...
Vörös utak
Böjti gondolatok
Betelő próféciák?
Élet és megújulás
A Kanadai Nemzeti Televíziónak (CBS)
Karácsony fénye és öröme
Aki az ajtó előtt áll
Egység a sokféleségben
1956 Október 23 tanulságai
Arad mártírjai
Sajtónyilatkozat
Etetés
Amiért a harang nem szólt
Trianon - 92
Rájuk lehelle ...
A nacionalizmusról
A feltámadásról
Nagypénteki miértek
Double-Standard
Kettős mérce
Minden rosszban van valami jó
Tájkép csata után
A lelepleződések ideje
Mi van a mélyben?
Adj számot...
Karácsony útján
Ádventi készülődés
Istencsúfolók
Halottak napján
Kemény kéz
Az Antanték
Negyven év...
Össztűz alatt
Trianon 91
Isten anyasága
A feltámadásról
Nagypénteki miértek
Kik ezek?
Átlátni a szitán
Bethlehemi csillag
Az Alkotmányozásról
Nagyar - amerikai kapcsolatok - és ami mögötte van
Isten ádventje
Örök Megújulás
Huszárvágás
A híd
A cikk jött...és ment
A szlovákiai választás margójára
Trianon 90 év után
A FELTÁMADÁS TANÚI
Magyar templombezárások
A pap és az útszéli áldozat
Magyar Reneszánszt!
Mi a teendő a szlovák nyelvtörvény kapcsán
Béke a földön
Isten?
Osztályharc?
Nyelvháború
HHRF Állásfoglalás
Az Alkotmányról
A Ficó fickó
Történelmi párhuzamok
EXIT
Magyarországról
Néhány adalék Trianonhoz
Példamutatás
Kétkedő Tamások
Hét szűk esztendő
Angyalok
Március 15 - 2009
Trianon egy amerikai szakértő szemévsl (II)
Trinon egy amerikai szakértő szemével (I)
Végjátékok
Trianon Nyugatról - Párizs Keletről
A magyarság mint kísérleti nyúl
A Trianon kérdés időzerűsége
A trianoni vitához
Karácsony fénye
Trianon Háttere
A vallás dimenziója
Új Messiás
De Profundis
Billy Graham imája
Legújabb hiteleink ára
Gyöngyszemek
Gyöngyszemek
Iskola
TÖMÖREN

"Fiúk, Pesten nagy tüntetések vannak!”
2016.10.20, 02:41                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

1956-os forradalmi emlék a 60-ik évfordulóra

A püspöki rendelet 1956. május 1-jével Budafokról, első szolgálai helyemről majd' egyéves szolgálat után a Kecskeméti Református Gyülekezetbe helyezett át. Szállásom az egykori református új kollégium államosítás után még az egyház tulajdonában meghagyott jobb oldalán volt a könyvtár, a lelkészi és gazdasági hivatalok és az imaterem mellett. Az a nyár fokozatosan melegedett fel, de nemcsak a természetben, hanem a politikában is, főleg Rajk László, a mondvacsinált okokból kivégzett politikus újratemetése után.

Akkoriban volt egy fiatal értelmiségiekből álló bibliakörünk. Hetente találkoztunk, mindig másutt. Egy alkalommal éppen Kálmán Lajos zenetanár és népdalkutató lakásán jöttünk össze, amikor meglepetésünkre két pesti vendég toppant be: Csoóri Sándor és Sánta Ferenc fiatal írók. Örömmel fogadtuk őket, s ittuk híreiket a pesti mozgolódásokról. Egyszer csak megütötte fülemet, amikor őszintén, nyíltan, egyszerű és természetes módon elejtették, hogy mindketten rendszeres bibliaolvasó emberek. El merték mondani minden félelem és fenntartás nélkül. A kinyilatkoztatás erejével hatott ez a vallomás, és felvillanyozott abban a korban, amikor vallásról, kereszténységről, egyházról tabu, sőt veszélyes volt beszélni. Ha már ilyen nyílt vallomás elhangozhatott egy olyan társaságban, melynek tagjaival a vendégek először találkoztak, akkor valami tényleg elkezdődött. Ekkortól éreztük, hogy valami van a levegőben, hogy valami történni fog, valami nagyjelentőségű esemény indult el, s ez mint lavina elsöpör mindent, ami az útjába áll. Naponta lestük a híreket, és egyre feszültebb várakozásban éltünk.

Hamarosan híre jött, hogy Bereczky Albert püspök megbetegedett, és a Dunamelléki Egyházkerület vezetését Pap Géza főjegyző, esperes, kecskeméti lelkész vette át. Az egyházkerület ügyeinek intézésére hetente autóbusszal járt Pestre. Október 23-án este hatkor vártuk, amint jött vissza Pestről. A buszról leszállva ezt mondta: „Fiúk, Pesten nagy tüntetések vannak!" Aznap éjjel a rádiónál eldördült az első puskalövés. Elkezdődött a forradalom! Aztán 12 boldog nap következett, egyre inkább tragédiákkal szomorítva, de bizakodással és reménységgel erősödve, különösen Nagy Imre és a vezető püspökök rádiószózata, majd a szovjet csapatok kivonulása után, hogy végül is hamarosan minden jóra fordul. Ám vészjósló hírek is érkeztek atrocitásokról, s új szovjet csapatok érkezéséről határainkon túlról. Mégis erősen hittük, hogy országunk végre újra szabad lesz és független.

Így érkezett el november 4-ikének sötétarcú vasárnapja, amikor az alig bimbózó szabadságunkat kétezer szovjet tank újra letiporta, reményeinket összetépte, jövőnket ismét fekete fátyollal borította be. E vasárnap hajnalán fülsiketítő ágyúszó verte fel a város csendjét. Ettől a pokoli dörgéstől nemcsak az élők, de a halottak is felébredhettek volna. Szovjet tankok tüzeltek az Új Kollégium - akkori nevén Bányai Júlia Leánygimnázium - tetejére, mert azt hitték, onnan lőttek rájuk. Nemsokára egy fiatal magyar katona géppisztollyal a kezében, harctéri idegességtől kigyulladt arccal, Tóth István egyházfi kíséretében jött felém az udvari lépcsőn. A lépcső tetején állva nyugodtan vártam őket. Ez volt a szerencsém - mondta később István -, mert ha megmozdul, gondolkodás nélkül belém eresztett volna egy sorozatott. Kiderült, hogy a kiskatona az épületet fésülte át, a háztetőről lövöldözőket keresve, de egyet sem talált.

A kijárási tilalom még nem lépett életbe s az utcákon még volt mozgás. Kora reggel Pali bácsi, a harangozó kopogott be hozzám a parókiáról az esperes úr üzenetével, hogy készüljek, mert a vasárnap délelőtti istentiszteletet én végzem - erre egy óra állt rendelkezésemre. A templom tömve volt, s szólt a könyörgés: „Da nobis pacem, Domine!" (Uram, adj nékünk békét!)

Az istentisztelet után Kovács Bálint, a másik lelkipásztor, meghívott hozzájuk a zavaros időkre. Eddigi lakószobámban éppen a szükséges holmik pakolásához fogtam, amikor két barátom állított be, kérve, hogy használhassák az írógépemet. Míg én készültem, ők valami levélfélét kopogtattak. Egyszerre csak nyílt az ajtó, s fiatal katonatiszt lépett be. Nem köszönt, semmit sem szólt, csak körülnézett, majd az írógépre esett a tekintete, s beleolvasott a szövegbe - majd hirtelen mozdulattal kitépte az írást a gépből, zsebre tette és elrohant.

Alighogy befejeztem a hurcolkodást új lakószobámba s éppen pihenni szerettem volna, jött Bálint bácsi, hogy egy katonatiszt keres. Ő aztán közölte, hogy értem jött, menjek vele. Lent egy katonai gépkocsiba ültetett, s elindultunk. Hamarosan a Homokbányán levő katonai laktanyához érkeztünk. Ott egy folyosóra vitt, s terpeszállásban, felemelt kezekkel a falnak támaszkodva kellett állnom, hosszú sorban fiatal értelmiségek, tanárok jogászok és színészek között.

Az idő lassan telt, s így volt alkalmam elgondolkozni, hogy miért kerültem ide. Talán a gépből elvitt írás miatt? Mi lesz a sorsom? Kihallgatás? Kínzás? Börtön? Vagy egy golyó a fejbe? Nem voltak illúzióim. Leszámoltam az élettel - 26 évesen. Hálát adtam mindenért Istennek, de félni nem féltem, nyugodtan néztem a sorsom elé.

Aztán nagy sokára egy szobába vezettek, ahol egy nagy asztal egyik oldalán vagy hat katonatiszt ült - rögtönítélő bíróság? Megkezdődött a kihallgatás: adatok felvétele, család, munka, életkörülmények, majd az írógépből kitépett lap. Mi volt az, ki készítette, mi volt a célja? Elmondtam, hogy a lakószobámban készült, de nem volt tudomásom a szövegről, mivel lekötött a költözés. Egy ponton a rangidős tiszt fenyegetően az asztalra dobta pisztolyát. Majd ismét hosszú várakozás következett a folyóson. Végül szó nélkül autóra tettek és visszavittek a parókiára.

Az írás tartalmát ma sem ismerem. Valószínű, hogy ellenállásra felhívó röplap lehetett.

Hogy mi mentett meg akkor, és oly sokszor életemben? Őriző angyalom!

Edmonton 2016 Dr. Pungur József

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Magyar Várak - Psalmus Hungaricus
Szent Korona tan, alkotmányrendszer - nemzetstratégia
Erkel Ferenc - Hunyadi László
Legfrissebb írások:
Emlékeztető: Mit jelent augusztus 15. és 20. a történelmünkben
Áldás havának 22-ik napja a magyar diadalé!
A Nemzetegyesítő Mozgalomról mindenkinek
Levél Ausztráliától Kanadáig minden jó magyarnak
A 2018-as országgyűlési választás a nemzeti oldal nagy lehetősége
2017-06-27-én a Hősök terén beszéltem és....
2017-06-27-én VISSZHANG a 29 évvel ezelőtti tüntetésre!
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014