"És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre.”

(Ap.csel 2:17)

Manapság sokan kérdezik, mi történt, hogy a kereszténység, amelyen a nyugati civilizáció épült fel, már meggyengült, hivei hátat fordatanak az Egyháznak, élnek maguknak, kis örömeiknek, apró kedvteléseiknak, s jól megvannak az Egyház tanítása, lelki vezetése és összetartó ereje nélkül. Pünkösd felé, az Egyház születésének ünnepe felé menve, érdemes ezezekről elgondolkodni. Az Egyház 2000 évig az embert Isten felé, új, ferlsőbbrendű és örökkétig tartó országa felé fordította. Manapság pedig az Egyház tömegeinek elvilágisodását tapasztaljuk. A mai ember tehát megtagadva Istent, lerövidítette örökkévaló életét a földön töltött arasznyi időre – ez a mai ember igazi tragédiája!

Modern korunkban a kereszténységtől való elfordulás alapjánban véve a Francia Forradalommal kezdődött (1789), melyek egyik fő vonása az Egyház üldözése volt, amit ma már nem említenek. Szimbólikus eseménye volt az "Értelem trónra ültetése” a Párizs melletti Mars mezőn. Nemcsak a klérust üldözték, de az egyszerű hívőket is! Nemrégen fedeztek fel Párizsban egy elfalazott pincét, melyben a forradalom idején megkínzott és megölt keresztények csonthalmazait találták! Ettől kezdve Európában divattá lett, sőt haladónak nevezték az Egyháztól való elfordulást, s terjed a keresztény tanításokban való kételkedés a felső társdadalmi rétegektől lefelé.

Ismert Napoleon császár esete a kor híres csillagászával Pierre-Simon Laplace-val (1749-1827), akit a császár megkért, hogy magyarázná el neki a világegyetem működését. Amit a tudós készségesen megtett. A végén a császár megkérdezte? És hol van mindebben Isten? Gőgös feleltet kapott: "Felség, nekem nincs szükségem erre a hipotézisre!”

A 19-ik században az istenellenes támadások új erőre kaptak a Darwimizmus megjelenésével. Charles Darwin (1809-1882) angol természettudós elmélete szerint a természetben a fajok versengenek egymással a fennmaradásért. A természetes kiválasztás útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre jobban alkalmazkodnak környezetükhöz. Az elmélet szerint így alakultak ki lények az egysejtűektől kezdve az emberig. Darwin tanította, hogy az embernek és a majomnak közös őse lehetett, ez aztán évtizedekig tartó vitát eredményezett. A Darwinizmus hatással volt a biológiai, a gazdasági és a filozófiai gondolkodásra is. Alapja lett a materializmusnak és így a marxizmusnak. Nem csoda, hogy a marxista ateizmus annyira elterjedt a társadalom alacsonyabb osztályai között. Ennek következménye lett a tömegek elfordulása az Egyháztól, és a hitetlenség.

Az ateista elveket vallók Darwin elméleteit gyakran hozzák fel a kreacionisták ellen, akik a világ Istentől való teremtését vallják. Úgy tűnik, hogy keresztényellenesség korunkban egyre jobban terjed. Ám az isteni teremtés gondolata kezd visszajönni új formában: az értelmes vagy intelligens tervezés (intelligent design) tanában. Ez az a nézet, mely szerint a világegyetem és az élővilág bizonyos jellegzetességei leginkább egy intelligens ok által magyarázhatók, s nem olyan irányítatlan folyamatokkal, mint például a természetes szelekció. Az intelligens tervezés a teleologiai istenérv (Liebniz) modern változata.

Új fordulatot adhat ehez a vitához a frissen felfedezett Higgs-bozon vagy Higgs-részecske, amelynek létezését Peter Higgs atomfizikus jósolta meg még 1964-ben. Ennek létét 2013. március14-én fedezték fel. Ez a részecske közvetítője a Higgs-térnek, és ez felelős a többi részecske tömegéért, azaz hogy a tömeg nélküli részecskék a Higgs-térrel kölcsönhatásban maguknak tömeget nyernek. Szerintük ez a világmindenség keletkezésének ős-oka, ami a kezdeti Big Bang-ban (Nagy Robbanásban) már lejátszódott. Azaz ez az anyag teremtésének a kezdete, amiben Isten teremtő munkájának a titkát első ízben láthatja és értheti meg az ember!

Az értelmes tervezést vallók vallásos, a tudomány iránt is érdeklődő tudós emberek – , akik úgy gondolják, hogy a vallás és az evolucióelmélet nem zárják ki egymást. Vagyis nem lehet konfliktus a tudomány és a hit között. Mivel a tudomány azt kérdezi, hogy miként, hogyan működik az élet? A hit kérdése pedig az, hogy miért? Miért vagyok, mi a szerepem, feladatom e világban, amiért létezek?

Nem kellene-e nekünk is a fentiek fényében átgondolni, és megváltoztatni megcsontosodott, téves, hibás és veszélyes álláspontunkat Istennel, hitünkkel és Egyházzal kapcsolatban?

Bárcsak az első Pünkösdkor kitöltetett Szentlélek megláttatná velünk is Isten, a hit és az Egyház igazi lényegét, értelmét és értékét, és segítene minket – ahogy a régiek mondták: "expelle intrare” – visszatéríteni a régen elhagyott Istenhez, hithez és Egyházhoz!

Pünkösd hava 2013

Dr. Pungur József