Rovat: Petőfi
Cikkek száma: 11
 
Tartalom:
2013.05.13  Szibériától Magyarhonig
2013.04.23  Petőfi "veszedelmes" magyarsága
2013.04.08  Józsa Antal kutatást sürgetett
2013.04.08  Szuromi Lajos: Két orosz nyelvű vers...
2013.04.08  Szibéria…
2013.04.08  Petőfi versek Szibériából - Szuromi Lajos kálváriája
2013.04.08  Kiss Endre József írása
2013.04.08  Petőfi halála - nem irodalomtörténeti kérdés
2013.04.08  Törik a jég...
2013.04.08  Petőfiért! - Vele könnyebb lesz a győzelem
2013.04.08  Támadjon fel...!

Szibériától Magyarhonig
2013.05.13, 10:22                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű
Ak táto príloha obsahuje obrázky, nebudú zobrazené. Stiahnu» pôvodnú prílohu

Kiss Endre József

SZIBÉRIÁTÓL MAGYARHONIG: PETŐFI.

SAJTÓSZEMLE

Azt senki sem vitatja közöttünk, hogy Petőfi Sándor végtisztesség adásának az ügye: kiemelt nemzeti ügy. Amikor erről tárgyalunk, másfél évszázada kitaposott ösvényen járunk. Hangsúlyozzuk, mint korábban, mert a szakma elhallgatással tagadja: az 1850-es évek óta nem volt olyan korszakunk, amelyben meg ne szólalt volna a nemzet lelkiismerete Petőfi temetését illetően. Ennek megnyilvánulásai az olvasói levéltől, magánkezdeményezéstől a parlamenti felszólalásig az intézményes fellépések akciósorozatáig, de még a nemzedékről-nemzedékre újra termelődő legendákig is tartanak. Minden legendának van igazság-magva, amit az tud megfejteni, aki a helyes olvasatának a kulcsát a kezében tartja.

Petőfi Bizottságunk munkájával Pákh Albert nyomdokaiba lépünk, aki szégyennek tartotta, hogy a nemzedéke a mendemondákon túl nem képes felkutatni Petőfi halálának körülményeit és a sírját, s a végtisztesség megadásának elmaradásával kihívja maga ellen az utókor jogos ítéletét. 1

Napjainkban, mint köztudott, a szaktekintélyek legfőbb intézménye tagadja, hogy Petőfi egyáltalán eljutott Szibériába, a Petőfi-kultusz képviselőinek többsége azonban állítja, hogy még a hivatalosok is kezdettől tudják, hogy Petőfi hamvait találták meg ott, az értetlenkedő közvélemény pedig egyre kevésbé reménykedhet abban, hogy megfelelő választ kaphat a mind jobban sűrűsödő miértjeire.

Milyen képet rajzolnak elénk az ebben a helyzetben megjelenő publikációk? A teljesség igénye nélkül válogatunk belőlük azért, hogy bemutassuk: mennyi olyan hasznos törekvés létezik, melyeken keresztül a társadalmi érdeklődés megmutatkozik, s nem ők az okai annak, hogy rend szerint elkerüli őket a szélesebb nyilvánosság.

Szólnunk kell itt dr Vasváry Kálmán felfedezéséről, 2 ami a nyilvánosság elé tárja Petőfi egyik elveszettnek gondolt füzetét. Kéziratainak összehasonlítása nyomán az 1849 júliusában született versek és a feleségének írt levelek - melyeket Júlia sohasem olvashatott - eredetieknek tűnnek, de további vizsgálatokat igényelnek. Amennyiben hiteleseknek bizonyulnak, feltehetően árnyalják vagy átírják a hivatalos irodalomtörténet „Petőfi utolsó napjáról” írt esszéit. 3 Ez az eset ugyancsak megmutatja, hogy a hivatalosan ortodox nézetek képviselői - bármennyire is szeretnék - még ők sem zárhatják le végleg a Petőfi eltűnéséről és haláláról szóló fejezetet.

Nagy várakozással tekintünk az orosz nyelvű Petőfi - versek elé, első sorban néhai Szuromi Lajos kutatásai, valamint az azóta napvilágra került anyagok nyomán. Tekintettel arra, hogy erről külön előadás számol be, most inkább a már megjelent publikációkra hagyatkozunk.

Ilyen Mezey István beszámolója, 4 ami arról szól, hogy ami korábban az osztrák főhatalom elvárásainak megfelelt, de az oroszok és a szovjet hatalom számára elfogadhatatlan volt - ti., hogy Petőfit az oroszok ölték meg vagy hurcolták fogságba - az igazában a japánok között talált rendkívül kedvező fogadtatásra. Szibériai magyar hadifoglyok tolmácsolásában nemcsak népszerűvé tették a költőt a japán sorstársaik előtt, hanem legendás hőssé avatták az egész japán társadalom szemében. Így kerülhetett sor Tokióban a Japáni Petőfi Társaság megalakítására és Petőfi japánra fordított verseinek a kiadására már az 1930-as években. Azóta pedig valamennyi Petőfi verset közreadták japán nyelven. Azért teszünk erről említést, mert a hazai, idegenszívű média napjainkban kifejezetten idegenkedik a japán kapcsolatoktól.

Aranyi László számba veszi az eltűnt Petőfi után kutatókat, 5 akik - szerinte - nem akarták tudomásul venni a költő halálát, hogy ezzel is hangsúlyozzák halhatatlanságát. Tőle is tudjuk, hogy Ponori Thewrewk Aurél (1842-1912) egyetemi tanár, a MTA tagja, hazánk első, nemzetközi hírű antropológusa 1885-ben vállalkozott volna a segesvári csatatéren Petőfi-kutatásra és azonosításra, 6 de az akkori honvédek gyűlése tiltakozott a holtak nyugalmának bolygatása ellen, amit a többségi közvélemény is szentségtörésnek tartott. Akkor már a hivatalos verzió - a nem ágyban, párnák közt, hanem a harcmezőn a világszabadságért hősi halált halt költőről 7 - megakadályozta ezt a fajta feltárást. A költő haláláról szóló verziót összekapcsolták a vágyott halált megrajzoló versével és azt jövendölő „próféciaként” értelmezték.

Jókai Mór a Petőfi- kultusz jobbik arcát erősítette, amikor szembe nézett az őket gyötrő kérdésekkel: „Ki látta elesni?...De hátha elfogták? Ez a gondolat sokszor képes elrabolni álmaimat. Hátha elhurcolták orosz fogságra, elvitték ezer meg ezer verstnyire, távol, Szibéria belsejébe? Hátha most is ott siratja hazája sorsát… Nem élnek-e ismerőseink, kik ugyanakkor elfogatva, messze hurcoltattak Oroszország belsejébe?...Nem érdemli-e Petőfi, hogy legalább egyszer kérdést emeljünk iránta, ha egyébért nem, hogy saját lelkünket megnyugtassuk felőle?... 8 (Kiemelés tőlem. K.E.J.) Ugyanő közzé teszi, hogy ha eltemették Segesvárnál, akkor kellett előkerülnie valamely tárgynak, ami csak Petőfire jellemző. De nem került elő, mint ahogy a maradványai sem. Ő veti föl, hogy a magyar kormány forduljon Oroszországhoz és kutassák ki, hogy ki volt annak a lovas osztagnak a parancsnoka, amely Petőfit elfogta vagy végzett vele? Tudakozzák meg, hogy voltak-e, vannak-e hadifoglyok Szibériában és Petőfi nincs-e köztük? „Ennyit legalább meg kellene tennünk egy emberért, akit szerettünk nemzetünk büszkeségének vallani; s amit megtenni nem is volna lehetetlen…9

Érdemes szembenéznünk azoknak az érveivel, akik napjainkban hivatkoznak arra, hogy Petőfi a szívükben él és minden újabb információ, ami árnyalhatja az eddig kialakult Petőfi-képüket, zavarja az érzelmi kötődésüket. Mert föltehetjük a kérdést: - az erős érzelmi kötődés Petőfi verseihez, nem áll-e ellentmondásban azzal a lelkiismereti kérdéssel, ami az egész nemzet nagy adóssága: a végső kegyelet meg nem adása a költőnek? Nem zavaró tényező a számukra az, hogy Petőfi netán nem nyugodhat a saját hazájának földjében? Éppen a Petőfinek leginkább elkötelezettek számára nem fontos a történeti igazság megismerése és a konzekvenciák levonása, a kételyek eloszlatása, a nyitott kérdések megválaszolása? Hiszen akiknek igazán szívügye Petőfi, azokra nem lehet jellemző az a magatartás, amely egyfajta struccpolitikát folytatva, tiszteletlenséggel, a kegyelet megvonásával, a bizonytalanság tartósításával, az igazság relativizálásával, se látni, se hallani nem kíván a valóságról.

A népi ösztön ugyanígy azt diktálta és diktálja, ahol még van ilyen, hogy mindnyájunknak könnyebb, ha megadhatjuk nagy költőnknek a végtisztességet. Nem kérdés, hogy ki kell ásatni és haza kell hozatni. Nem ugyanaz, ha idegen földben, idegen szertartással van eltemetve és nem magyarul, és nem a mi hitünk szerint - mondja egy Nyírő József - novella főhőse: „Másképpen esik a sírban a nyugvás, ha az embernek hazai szóval vetik meg a feje alját.” 10 A hivatalosok gyakran azt vitatják újra meg újra, ami a népünk számára egykor magától értetődő és természetes volt.

Milyen alapon döntenek tehát úgy, hogy Petőfi egyik verse - Egy gondolat bánt engemet - tekinthető „próféciának” a haláláról és nem az ugyanabban az évben íródott másik:

„…S ha meghalok, ha megfagyok: szememre

Megkönnyezetlen szemfedő borúl,

S ültetni nem fog senki egy virágot

A sírra, mely rajtam domborúl.

Ott hamvadok majd egy kopott fejfánál,

Kopott fejfánál, puszta domb alatt;

Nő ott a kóró, mert meg nem tapossa,

Nem jő megnézni senki síromat.

Meglátogatni csak te fogsz, hogy elzúgd

Testvéri búdat, éji fergeteg,

Testvéri búdat, mert hiszen testvére

Voltál te lelkem érzeményinek !” 11

Szerintünk ez a „prófécia” ál közelebb az elkövetkezendők megjövendöléséhez. Mint látjuk: a történeti igazság feltárását részben ugyanaz a szemlélet akadályozza immár másfél évszázada.

„S az „igazi” Petőfi megkeresésére vonatkozó elszánások, nekifeszülések története mind-mind hasonló kudarcok története. A búsmagyarkodás, szenzációhajhászás, az amatőr dilettantizmus, az álmodozó széplelkek, a cinikus hivatalnokok, s kis irodalmi zsarnokok mindig győztek a „muszáj herkulesek” felett.” 12

Úgy gondolom, hogy köszönetet kell mondanunk azoknak a nyomtatott vagy elektronikus sajtófórumoknak, melyek a híradásaikban helyet adtak a Petőfi-ügynek az elmúlt két évtized eseményeinek összefoglalásával. Sánta Csaba a költő életrajzát a halálának körülményeivel, eltűnésének legendáival egészíti ki és hamvainak barguzini megtalálásához többek között ezt a kommentárt fűzi: „…A Népújság munkatársai szerettek volna… tárgyilagosak lenni, s látni végre az igazat. Csakhamar azonban azzal kellett találkozniuk, hogy léteznek történészek, akik …íróasztaluk mellett eldöntötték véleményüket és kész. A Petőfi-témát betiltották! Akkoriban ez még szokás volt… azzal is találkoztak, hogy csatlakozni igyekeztek hozzájuk olyan emberkék, akiket nem a téma érdekelt, csupán az, hogy általa talán híresek lehetnek. S bizony írtak is a témáról cikkeket, ám nem a valót, inkább szenzációt…” 13 (Kiemelés tőlem. K.E.J.)

Morvai Ferenc - a barguzini expedíció támogatója - számos nyilatkozatot adott arról, hogy Szibériából térhetnek haza Petőfi Sándor maradványai. 14 2012 tavaszán szárnyra kel a hír, miszerint Petőfi oldalági rokonainak vérmintáit összehasonlítják a barguzini leletéivel, s küszöbön áll az eredmény közzététele. Arra a kérdésre, hogy: Mi történik, ha mégsem Petőfit hozták haza? - ezt válaszolja: „Akkor sem érzem magam vesztesnek ebben a kérdésben. Mint egy egyszerű parasztgyerek, úgy gondolom, hogy megtettem mindent azért, hogy az igazság kiderítődjön. Kutatóként megszoktam, hogy a nemleges eredmény is eredmény. Ha nem Petőfi, akkor vissza fogom vinni a csontokat, ahogyan azt vállaltam és eltemetjük, úgy, ahogy volt, részemről ezzel befejezem, máshol kell keresni, de abban már nem veszek részt. Ha viszont tényleg Petőfi, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek mindazoknak, akik a hivatalukkal visszaélve gátolták a Petőfi-kutatást. Azért vagyunk csendben, mert ha nem Petőfi, nem baj, akkor is a nyilvánosság elé állok és megmondom, hogy ez nem Petőfi. Ezt már húsz éve is megtettem volna, ha azok az urak, akik azt a széket bitorolják, amit nem lenne szabad nekik, megengedték volna a vizsgálatot, már rég lezárhattuk volna az ügyet és akkor nem kellett volna az időmet és pénzemet rabolni. De bízom abban, hogy nem csal meg Petőfi.15

Kiszeli István antropológus - az expedíció legtekintélyesebb hazai szakembere - a könyvei 16 mellett számos riportban, cikkben mutatott rá arra, hogy hol kellene tartani a vizsgálatokkal és miért akadnak el ezek? 17

Köszönettel tartozunk a Petőfi oldalági rokonait felkutató Borzák Tibornak, amiért a Szabad Föld hasábjain és másutt, rendszeresen helyet adott a „nem hivatalos” megközelítéseknek. 18

Tatár József rovata a Nemzeti Hírhálón az egyik legrészletesebb összegzést tartalmazza a költő és a barguzini lelet azonosításáról. 19

Hanthy Kinga: „Ágyban párnák közt” c. írásában 20 teszi fel azt a kérdést, hogy kiknek állhat érdekükben a szibériai Petőfi - legenda életben tartása? A kérdésre választ nem kapunk a cikkéből, de a történtek és a helyzet viszonylag tisztes, alapos ismertetését igen. Tisztázza, hogy a MVSZ Petőfi Bizottságának a célja a további kutatások szorgalmazása a Petőfihez méltó temetés előkészítése érdekében.

Takács Veronika : „Talpra magyar!” - címmel írt cikkében 21 taglalja, hogy 24 évvel a barguzini lelet megtalálást követően, miért nincs meg a kellő akarat a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez? A Kardos Lajost is megszólaltató írásában rámutat arra, hogy a Petőfi-Petrovics - dosszié napjainkban is titkos, az állam és szakmai intézményei számára az ügy megoldása nem elsődleges, talán egyáltalában nem fontos.

Kardos Lajos a Petőfi Bizottság korábbi elnöke, több interjúban a világhálós fórumokon, valamint a MVSZ sajtószolgálata útján és a Honlevél - újságban tette közzé előadásait, 22 bizonyítva, hogy a barguzini lelet azonos a költő Petőfi maradványaival.

Bunyevácz Zsuzsa : „Petőfi Sándor kontra Magyar Tudományos Akadémia - avagy kinek hihetünk?” 23 - cím alatt cikksorozatában ismertette az ügy fejleményeit Kéri Edit könyve 24 és nyilatkozatai nyomán. 25 Újabban ugyancsak Kéri Edit szócsöveként foglalta össze a történteket Hábel György. 26

Hankó Ildikó - Kiszely István özvegye - : „Ez nem Anglia27 -című írása annak kapcsán nyerte ezt a címet, hogy a több mint fél évezrede elhantolt III. Richard feltárt maradványait pár napon belül azonosították DNS - vizsgálattal Angliában, nálunk azonban lassan negyed százada nem mozdulnak előre a Petőfi - lelet vizsgálatával. A hivatalosok legfőbb érvét - a segesvári hősi halált - nem sikerült bizonyítani, hiába forgatták föl a csatateret vagy próbáltak bizonyíték nélkül is életet lehelni a hivatalos nézetekbe. 28 A szakmai hitelességnek éppen nem használt, hogy az érthetetlen halogatásokra éppen akkor kerül sor, amikor a kultusz elégedetlen képviselői - jobb híján - laikusok kezére bízták a kérdés megoldását, aminek a megtalálását - szerintük - szakmai felelőtlenség, hiúság, politikai döntések, manipulatív szándékok akadályozzák. A szerző szavaival: „…kevés nemzetnek alakult ki mintegy száz év alatt egy olyan ortodox, minden rugalmasságot nélkülöző történész gárdája, mint a magyaroknak. Ha valamit egyszer leírtak, ama „szent tehenek”, azon akkor sem változtatnak, ha megfellebezhetetlen bizonyítékkal állnak elő későbbi szakemberek. És, hogy ez ne is történhessen meg, minden erejüket, kapcsolataikat, politikai befolyásukat bevetik az ügy elgáncsolása érdekében.” 29

A sajtószemle válogatását - főként, ha annak terjedelmi korlátai vannak, mindenki másként állítaná össze. Nem tehetjük meg, hogy ne szóljunk a MVSZ Petőfi Bizottságáról, mely a MVSZ Sajtószolgálatán és a Honlevél hasábjain keresztül folyamatosan szolgált közérdekű információkkal. A MVSZ - elnökének Patrubány Miklósnak a felhívást jelentő cikkének megjelenése óta 30 és Petőfi Bizottságának életre hívásával - a legtöbbet tette a kiábrándult, fásult, félrevezetett hazai közvélemény tájékoztatása érdekében. Ha a hivatalos fórumokon még nem, de a széles nyilvánosság előtt kétségkívül sikereket ért el. A MVSZ-nek köszönhető, hogy Petőfi kegyeleti ügye elmozdult a holtpontról és a közvélemény ismét fogadókészséget mutat irányában. A leghatározottabban fogalmazott a pontokba szedett MTA-nak címzett felhívásában, 31 és a legtöbbet tette a folyó év március idusára megjelentetett, felvilágosító füzetével 32 a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása érdekében. A Megamorv Petőfi Bizottság irányában ugyancsak a MVSZ tevékenysége nyomán támadt ismét halvány érdeklődés.

A sajtószemle ugyanakkor alkalmat ad arra, hogy tovább gondoljuk: - milyen politikai szándéknak felel az meg, hogy egy felszámolásra vagy gyarmatosításra jelölt ország népe ne kaphasson inspirációt Petőfi szabadságszeretetétől, ne követhesse példáját és ne állhasson talpra; - s kiknek áll az érdekükben az, hogy Petőfi hamvai ne nyugodhassanak magyar földben és ne teremthessük meg a kegyeletadás nemzeti emlékhelyét; - végül: nem fenyegeti-e korunkban újabb kisajátítási törekvés Petőfi alakját, hogy egy magyarságát felejtető, illuminátus világforradalmár bálványát faragja ki belőle?

Budapest, 2013. május 11. Kiss Endre József

1 Pákh Albert: Adatok Petőfi halálához. = Vasárnapi Újság 1860. 506.p.

2 Petőfi elveszett levelei: Kultúr-Kör. Irodalom =2013.02.23.

3 Dienes András: Hol tűnt el Petőfi? = UH 1956/7. 57-59. Mezősi Károly: Petőfi utolsó napja és halála. = HK 1957. 187-222.

4 Mezey István: Petőfi diadalútja Japánban. In. Az igazi Japán. 1939. = http://bakternota.blogspot.hu62012/01/petofi-diadalutja-japanban.html=29/04/2013.

5 Aranyi László: A Petőfi - titok. In: Maghar Akadémia. Irodalom. Negyedik tipusú találkozás. 2009. = magharakadémia.hu = 29/04/2013.

6 Az egyik ál-Petőfi koponyájáról meg is állapította, hogy az nem a költőé.

7 Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet. Pest, 1846.

8 Jókai Mór: Petőfi halála. Bp. 1899.

9 Jókai M. id. m. 12. p.

10 Nyírő József: Az én népem. Szeged, 2012. 126.p.

11 Petőfi Sándor: Minden virágnak… Pest, 1846.

12 Aranyi L. id m. Uo.

13 Sánta Csaba: Petőfi Szibériája. = Dunatext. Y - akták. 28/05/1997.

14 Ahol az álom véget ér, ott kezdődik a valóság. Szibériából tér haza Petőfi? = http://www.felfedem.eoldal.hu/cikkek/petofi-sandor-eltitkolt-elete/s…=29/04/1013.

15 Bízom abban, hogy nem csal meg Petőfi. = http://index.hu/belfold/2012/03/15/bizom_abban_hogy_nem_csal_meg_petofi/

16 Kiszely István: Mégis Petőfi? Bp. 1993. - Meghalt Szibériában. Egy szomorú magyar szellemi kórkép. A szibériai Petőfi - kutatás eseményei és irodalma időrendi sorrendben. Bp. 2000.

17 Tizenkét éves léggömbhámozás. = Magyar Demokrata 2001/30. - Kiszely István nyilatkozata 2009-ból. = Elhallgatott Hírek = http://elhallgatotthírek-hungariannews.blogspot.hu=05/02/2013. - Mi történik Petőfi Sándor csontjaival? = http:www.szabadfold.hu/mozaik/tudomany/mi_tortenik…_29/04/2013

18 Borzák Tibor: A Petőfi-expedíció 1989. In: Urszu 2. Petőfi minden változatban. = 2009.03.02. - Hová tűnt Petőfi Sándor hajfürtje? = Szabad Föld 2011. VII.15. - Miért hazudnának a memoárírók? In: Petőfi Népe 1991/2. 14. - Petőfi orosz unokái. = Szabad Föld 2013. III. 15. - Újabb orosz Petőfi - vers? = Szabad Föld 2013. IV. 25.

19 Adatok Petőfi Sándor és a barguzini Alekszandr Styepanovics Petrovics azonosságának vizsgálatáról. I-II. In: Nemzeti Hírháló =http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=tatar&cikk…=29/04/2013.

20 Magyar Nemzet 26/02/2011. 21, 24.p.

21 Barikád,2013. március 14. 17-19.p.

22 Honlevél 2011/2. 19-27.p.

23 Hunhir.info = 08/04/2013.

24 Kéri Edit: Petőfi Szibériában? Bp. 1990.

25 Ennek a sorozatnak az 1-4. részeit köszönjük. Az 5. rész MVSZ és Petőfi Bizottságának tevékenységét megkérdőjelező tartalmát nem tekinthetjük építőnek és hasznosnak. Véleményem szerint egyoldalú és felszínes tájékozódás nyomán íródott.

26 Hábel György: Petőfi útja Segesvártól Szibériáig és visszafelé. Bp. 2013.

27 Magyar Demokrata 13/02/2013. 29-31.p.

28 Szűcs Gábor: Petőfi halála. Bp., 2011.

29 Hankó I. id. m. 30. p.

30 Patrubány Miklós István Ádám: El kell temetnünk Petőfi Sándort. Kolozsvár - Budapest, 2010.

31 Az MTA a soros. A Magyar Tudományos Akadémiának be kell bizonyítania, hogy Barguzinban nem Petőfi Sándor hamvait találták meg ! Bp. 2013.

32 Élt Szibériában. Petőfi Sándor hamvainak elhozása végett. Bp. 2013.

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Csillagászat - Asztrozófia A titkok kertje / Magyarok csillaga 2.
Szent Korona
Szejkefürdo - Orbán Balázs sír és Székelykapuk
Legfrissebb írások:
Mikor lép a színre párt, amely nem a pénzimpériumot akarja kiszolgálni?
EXE GÉZA: AZ OFFSHORE DIPLOMAGYÁR
Nagypénteken a templom kárpitja középen ketté hasadt.
A kormányt nem ezek fogják megdönteni, ne aggódj!
Soros kutyái
Kassai Lajosról és Kassai lajostól
BG: Hová is fejlődünk?
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014