Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Vizitdíj a pokolba
2008.12.02, 08:54                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Vizitdíj a pokolba

Ami annak látszik - az is.

Amit most velünk tesznek, bizony népirtás!

Nem konvergencia, nem a jövő megalapozása, nem a költségve­tés rendbetétele, nem folyamatos reform, nem „az emberarcú kapi­ta­­lizmus” – Schmuck Andor immár 7 évvel ezelőtti szerzői jogdí­jas szel­lemi terméke, ami kb. annyit jelent, mintha azt monda­nánk: „békaszájú lepke”, aki ugye Mick Jagger, az ördög egyik leg­újabbkori inkarnációja; s most íme, ez a képtelenség újraéled a Szörnyeteg blogjában – építése, de nem is ám a képmutató ma­as­trich­ti követelmények teljesítése, hanem a népirtás projektje.

A belső használatú, titkos pályázat győztes projektje.

Már nincsen tehát semmi vesztenivalónk!

Miután mindenünket elvették, most az életünkre törnek.

Részletesen megmagyarázom.

Éhen halni nem könnyű, viszonylag hosszadalmas folyamat.

Ráadásul a pénzügyminiszterek nem tesznek ún. „hippokratészi” esküt. Igaz, az országgyűlési képviselők esküjükben megígérik – s néhányan pofátlanul még hozzáteszik: „Isten engem úgy se­gél­jen!” -, hogy a magyar nemzetet fogják szolgálni. A borzalmas, 17 éves dombi titkot viszont híven megtartják – miszerint mégsem… Most tehát az orvosokat kényszerítik hippokratészi esküjük meg­sze­gésé­re – ölésre kényszerítik őket, a gyógyítás megtagadásával.

Ámbár kicsit előre szaladtunk…

Éhen halni nem könnyű, mert annyi étel mindig akad - ha máshol nem, a kukában - amennyi a gyomorkorgás ideiglenes elveré­sé­­hez elég. Persze korántsem mindegy, hogy a naponta (?) megevett táp­­lálék mennyi, és főleg: milyen. Az életfontosságú alkotóe­le­­me­ket e­lég­telen mértékben tartalmazó „ételek” tartós fogyasztása e­lőbb-utóbb „táplálkozási”, fiziológiai, s végső soron szervi károso­dáshoz vezet, de az elhúzódó folyamat mégsem hirtelen éhhalál.

Mivel sátánfattya hóhéraink apránként mindenünket – munkán­kat, munkahelyeinket, otthonainkat, földjeinket, vagyonunkat, jö­vedelem-forrásainkat, sokunknak már a családját, a hitét is – el­vették-elveszik, eddig azt gondolhattuk, hogy meghalasztá­sunk­ra a fokozódó nélkülözések folytán törvényszerűen bekövetkező ál­ta­lá­nos testi-lelki lerontás hosszabb-rövidebb, ám mindenképp „el­hú­­zódó” módozatát választják.

De nem!

Mint kiderült: a dolog rendkívül sürgős.

A minden: a hazánk és az életünk kell nekik, most, azonnal.

Visszatérve az elvtársak méltánytalan egyenesági (nem az az Ági, akinek a tekintete is ellágyul, amint a jobb napokat látott padsor­ban álló, épp’ aberrált beszédét mondó főnökét stíröli) vagy szár­ma­zékos utódaira, ők régóta csak a költségtérítésre hajtanak, amit a vörös cégér parancsára mostmár a megszüntetendő társadalom­biztosításunk összegéből kellene kigazdálkodniuk. Nos: így kép­­vi­­selik ők a magyar népet – nekik hopp, nekünk kopp. Nekünk még a felhasznált villamosjegyekről is vállalkozói nyilvántartást kell ve­zetnünk, nomeg februártól a vizitdíjakról is, hogy szokjuk, tanul­juk meg az állam helyetti adminisztrációt, nekik pedig akár évi 4 millió forint, fel sem merült költséggel sem kell elszámolniuk. El is képzelhetjük, milyen lehet az az állami költségvetés, amelyben ke­mény mil­li­árdokat szavaznak meg önmaguknak, bizonylat nélkül. Janicsárok, vamzerek és tolvajok büdzséje, melyből a la carte ren­del­het – persze a szintén íratlan 70 : 30 arányban - bármelyik lob­by, tetszése szerint. (Az éveken keresztül, téte­les el­szá­molás és bi­zonylat nélkül felvett költségtérítések elmúlt négy évi, szemé­lyen­ként is sok millió forintos összegei – Orbán Viktortól Pető Ivánig - tetszés szerint olvashatók, letölthetők, mert a szőke már feltette a világhálóra, a http://www.mkogy.hu/kepv/kepv_ktsg.htm web­címről.)

A bizonylatnélküli költségtérítés a népirtó törvényeik ebül szerzett jutaléka. Falatnyi koncocska a szupranacionális fosztogatásból…

Nomármost tehát meg kell értenünk, hogy az ellenség részéről egy előre kitervelten előidézendő genocídiummal állunk szemben. Igen ravasz a terv, mert egyrészt a történelem mindig a győzteseket, a túlélőket „szentesíti”, másrészt akik már nem élnek, azok tanúul sem hívhatók, harmad-, de nem utolsó sorban pedig: nincs az a földi hatalom, ame­lyik bármilyen hivatkozással utólag meg­sem­misítené, vagy felülírná azt, amit a több­ség parlamentje jóváhagyott. Ezt a kockázatot gyarmatosító eddig még soha nem vállalta. Úgy tűnik: a mesterterv hibátlan, a forgatókönyv meg fog va­lósulni, betű szerint - annál is inkább, mert az istenadta nép, mint kollektíven cselekvő szociális organizmus még min­dig sem­mit nem fog fel, nem ért az egészből. Ilye­nek­ben bíznak: „a Gyurcsány meg a Molnár is ember, nekik is vannak, lehetnek gyerekeik”, „azt már úgy sem hagyná az Úni­ó”, „majd a Jóisten az utolsó pillanat­ban lefogja a gonosz kezüket”, stb.

Nem érzik a halálos veszélyt, az életükre törő fenyegetést.

A bárányok még hallgatnak, csak elszórt bégetés hallik.

Márpedig a hatályos legmagasabb nemzetközi szerződések (ENSZ a­lapokmánya, emberi jogok deklarációja, genfi egyezmény) sze­rint is: az emberi élethez való jogunk primátust élvez minden más - bármennyire demokratikusnak álcázott - joggal szem­ben. Az életünk már nem nevezhető emberinek. „Felzárkóztatás helyett pénzügyi kivéreztetés” című írásomban – lásd: a honlapon is – ki­mutattam, hogy államférfiaink és államnőink csak az elmúlt 16 év során eddig mintegy 400 milliárd USD összeget (pri­vatizált nem­ze­ti tőkevagyon, hitelek, kamatok, stb.) téko­zol­tak el, ami évről évre a­utomatikusan tovább nő, minimum az évente (pro­fit, kamat, stb. formájában) kiáramló összegek­kel, továbbá a menetközben felvett újabb hitelekkel.

Ekkora fedezetlen és ellentételezés nélküli tőke és pénzkivonást – ami már eddig is több mint 3 évi GDP-nkkel, 3 évi teljes nemzeti teljesítmé­nyünk­kel egyenlő, és azt is jelenti, hogy az úgynevezett rendszerváltás óta minden ötödik évi munkánk értéke teljes e­gészében veszendőbe ment! - egyet­len állam, nép vagy nemzet­gaz­daság sem bír ki. Ennek egyenes követ­kezményeként a ma­gyar gazdaság, minden látszólagos „virulása” ellenére, mostanra el­ju­tott a sza­kadék, az összeomlás legszélére, mint min­den organiz­mus, szervezet vagy társadalom, amelyet – pl. parazita vérszívók – folyamatosan kivéreztetnek. Vámpírok áldozatai vagyunk, meddig tűrjük, hogy a vérünket ve­gyék, takarékosság „jog”-címén?

Ám a világ demokratikus erői, s új papánk az Európai Únió, vala­hogy nem vették észre, mi folyik Magyarországon. Kisebb gond­juk is nagyobb annál, minthogy észrevegyék – nem emberi az életünk. De mostmár a puszta életünket fenyegetik ezek az állandóan sza­porodó vérszívók. Fleto Diurceanu, Magyarország büszke böszme miniszterelnöke, a conquistadorok nemesi előnevével megtisztelve El Quro szerint a qurva Magyarországról Mária levette a kezét. A békés molnárnak álcázott, szintén vizigót hadikereskedő csak ve­ge­tatív véglényeknek tekint bennünket, akiknek azért nincs mun­­ka­helyük, mert utálnak dol­gozni, s ha tehetik, reggeltől estig csak az orvosnál ücsörögnek – egyrészt, hogy alibit szerezzenek a sem­mit­tevésre, másrészt jogot formáljanak havi néhány kiló kemiká­lia fel­íratására, amelyet be is véve (lásd: algopyrin) el is érik, hogy megbetegedjenek. A magyar tehát egy testileg-lelkileg beteges és/­vagy hypochonder, a normális életre képtelen populáció, amely­től meg kell vonni a tébékártyáját, hogy csakis közvetlen életveszély esetére juthasson orvosi beavatkozáshoz és a drága gyógyszerhez. A magyar vállalkozó született adócsaló, ezért kell újabb állandó a­dó-és járulékterheket tenni a vállára, a magyar állampolgár pe­dig született táp­pénzcsaló és gyógyszerfüggő, ezért kell megvonni tőle beteges életlehetőségeit.

Most hát februártól 2-3 millió magyart, háztartásbelit, nyugdíjast, kényszer­vállalkozót, munkanélkülit lassú-gyors halálra ítélnek…

Nincsen már veszteni valónk, az életünket amúgyis elveszik.

Ne adjuk olcsón a hazánkat, s a halálunkat!

Emeljük fel a tétet, s a fejünket!

Hátha beletörik a bicskájuk.

Vác, 2007. január 30.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Szüreti bál 2.
H-599 - Mohács
Árpádsáv a hétköznapokban
Legfrissebb írások:
2018 Mátyás király emlékéve lesz!
KÖVETELEM AZ IGAZSÁGOT!
November 4. Az 1956-os szabadságharc hőseire kell emlékezünk
A ténytagadás, a zsidóellenesség aktív gerjesztése
Egy kapitány, aki nem hagyja el a süllyedő hajót
Mi minden vezetett '56 októberéhez? 70 éve zajlott a hírhedt "kékcédulás választás"
A bátor magyar nők, nemcsak Egerben teremnek!
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014