Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Vizitdíj a pokolba
2008.12.02, 08:54                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Vizitdíj a pokolba

Ami annak látszik - az is.

Amit most velünk tesznek, bizony népirtás!

Nem konvergencia, nem a jövő megalapozása, nem a költségve­tés rendbetétele, nem folyamatos reform, nem „az emberarcú kapi­ta­­lizmus” – Schmuck Andor immár 7 évvel ezelőtti szerzői jogdí­jas szel­lemi terméke, ami kb. annyit jelent, mintha azt monda­nánk: „békaszájú lepke”, aki ugye Mick Jagger, az ördög egyik leg­újabbkori inkarnációja; s most íme, ez a képtelenség újraéled a Szörnyeteg blogjában – építése, de nem is ám a képmutató ma­as­trich­ti követelmények teljesítése, hanem a népirtás projektje.

A belső használatú, titkos pályázat győztes projektje.

Már nincsen tehát semmi vesztenivalónk!

Miután mindenünket elvették, most az életünkre törnek.

Részletesen megmagyarázom.

Éhen halni nem könnyű, viszonylag hosszadalmas folyamat.

Ráadásul a pénzügyminiszterek nem tesznek ún. „hippokratészi” esküt. Igaz, az országgyűlési képviselők esküjükben megígérik – s néhányan pofátlanul még hozzáteszik: „Isten engem úgy se­gél­jen!” -, hogy a magyar nemzetet fogják szolgálni. A borzalmas, 17 éves dombi titkot viszont híven megtartják – miszerint mégsem… Most tehát az orvosokat kényszerítik hippokratészi esküjük meg­sze­gésé­re – ölésre kényszerítik őket, a gyógyítás megtagadásával.

Ámbár kicsit előre szaladtunk…

Éhen halni nem könnyű, mert annyi étel mindig akad - ha máshol nem, a kukában - amennyi a gyomorkorgás ideiglenes elveré­sé­­hez elég. Persze korántsem mindegy, hogy a naponta (?) megevett táp­­lálék mennyi, és főleg: milyen. Az életfontosságú alkotóe­le­­me­ket e­lég­telen mértékben tartalmazó „ételek” tartós fogyasztása e­lőbb-utóbb „táplálkozási”, fiziológiai, s végső soron szervi károso­dáshoz vezet, de az elhúzódó folyamat mégsem hirtelen éhhalál.

Mivel sátánfattya hóhéraink apránként mindenünket – munkán­kat, munkahelyeinket, otthonainkat, földjeinket, vagyonunkat, jö­vedelem-forrásainkat, sokunknak már a családját, a hitét is – el­vették-elveszik, eddig azt gondolhattuk, hogy meghalasztá­sunk­ra a fokozódó nélkülözések folytán törvényszerűen bekövetkező ál­ta­lá­nos testi-lelki lerontás hosszabb-rövidebb, ám mindenképp „el­hú­­zódó” módozatát választják.

De nem!

Mint kiderült: a dolog rendkívül sürgős.

A minden: a hazánk és az életünk kell nekik, most, azonnal.

Visszatérve az elvtársak méltánytalan egyenesági (nem az az Ági, akinek a tekintete is ellágyul, amint a jobb napokat látott padsor­ban álló, épp’ aberrált beszédét mondó főnökét stíröli) vagy szár­ma­zékos utódaira, ők régóta csak a költségtérítésre hajtanak, amit a vörös cégér parancsára mostmár a megszüntetendő társadalom­biztosításunk összegéből kellene kigazdálkodniuk. Nos: így kép­­vi­­selik ők a magyar népet – nekik hopp, nekünk kopp. Nekünk még a felhasznált villamosjegyekről is vállalkozói nyilvántartást kell ve­zetnünk, nomeg februártól a vizitdíjakról is, hogy szokjuk, tanul­juk meg az állam helyetti adminisztrációt, nekik pedig akár évi 4 millió forint, fel sem merült költséggel sem kell elszámolniuk. El is képzelhetjük, milyen lehet az az állami költségvetés, amelyben ke­mény mil­li­árdokat szavaznak meg önmaguknak, bizonylat nélkül. Janicsárok, vamzerek és tolvajok büdzséje, melyből a la carte ren­del­het – persze a szintén íratlan 70 : 30 arányban - bármelyik lob­by, tetszése szerint. (Az éveken keresztül, téte­les el­szá­molás és bi­zonylat nélkül felvett költségtérítések elmúlt négy évi, szemé­lyen­ként is sok millió forintos összegei – Orbán Viktortól Pető Ivánig - tetszés szerint olvashatók, letölthetők, mert a szőke már feltette a világhálóra, a http://www.mkogy.hu/kepv/kepv_ktsg.htm web­címről.)

A bizonylatnélküli költségtérítés a népirtó törvényeik ebül szerzett jutaléka. Falatnyi koncocska a szupranacionális fosztogatásból…

Nomármost tehát meg kell értenünk, hogy az ellenség részéről egy előre kitervelten előidézendő genocídiummal állunk szemben. Igen ravasz a terv, mert egyrészt a történelem mindig a győzteseket, a túlélőket „szentesíti”, másrészt akik már nem élnek, azok tanúul sem hívhatók, harmad-, de nem utolsó sorban pedig: nincs az a földi hatalom, ame­lyik bármilyen hivatkozással utólag meg­sem­misítené, vagy felülírná azt, amit a több­ség parlamentje jóváhagyott. Ezt a kockázatot gyarmatosító eddig még soha nem vállalta. Úgy tűnik: a mesterterv hibátlan, a forgatókönyv meg fog va­lósulni, betű szerint - annál is inkább, mert az istenadta nép, mint kollektíven cselekvő szociális organizmus még min­dig sem­mit nem fog fel, nem ért az egészből. Ilye­nek­ben bíznak: „a Gyurcsány meg a Molnár is ember, nekik is vannak, lehetnek gyerekeik”, „azt már úgy sem hagyná az Úni­ó”, „majd a Jóisten az utolsó pillanat­ban lefogja a gonosz kezüket”, stb.

Nem érzik a halálos veszélyt, az életükre törő fenyegetést.

A bárányok még hallgatnak, csak elszórt bégetés hallik.

Márpedig a hatályos legmagasabb nemzetközi szerződések (ENSZ a­lapokmánya, emberi jogok deklarációja, genfi egyezmény) sze­rint is: az emberi élethez való jogunk primátust élvez minden más - bármennyire demokratikusnak álcázott - joggal szem­ben. Az életünk már nem nevezhető emberinek. „Felzárkóztatás helyett pénzügyi kivéreztetés” című írásomban – lásd: a honlapon is – ki­mutattam, hogy államférfiaink és államnőink csak az elmúlt 16 év során eddig mintegy 400 milliárd USD összeget (pri­vatizált nem­ze­ti tőkevagyon, hitelek, kamatok, stb.) téko­zol­tak el, ami évről évre a­utomatikusan tovább nő, minimum az évente (pro­fit, kamat, stb. formájában) kiáramló összegek­kel, továbbá a menetközben felvett újabb hitelekkel.

Ekkora fedezetlen és ellentételezés nélküli tőke és pénzkivonást – ami már eddig is több mint 3 évi GDP-nkkel, 3 évi teljes nemzeti teljesítmé­nyünk­kel egyenlő, és azt is jelenti, hogy az úgynevezett rendszerváltás óta minden ötödik évi munkánk értéke teljes e­gészében veszendőbe ment! - egyet­len állam, nép vagy nemzet­gaz­daság sem bír ki. Ennek egyenes követ­kezményeként a ma­gyar gazdaság, minden látszólagos „virulása” ellenére, mostanra el­ju­tott a sza­kadék, az összeomlás legszélére, mint min­den organiz­mus, szervezet vagy társadalom, amelyet – pl. parazita vérszívók – folyamatosan kivéreztetnek. Vámpírok áldozatai vagyunk, meddig tűrjük, hogy a vérünket ve­gyék, takarékosság „jog”-címén?

Ám a világ demokratikus erői, s új papánk az Európai Únió, vala­hogy nem vették észre, mi folyik Magyarországon. Kisebb gond­juk is nagyobb annál, minthogy észrevegyék – nem emberi az életünk. De mostmár a puszta életünket fenyegetik ezek az állandóan sza­porodó vérszívók. Fleto Diurceanu, Magyarország büszke böszme miniszterelnöke, a conquistadorok nemesi előnevével megtisztelve El Quro szerint a qurva Magyarországról Mária levette a kezét. A békés molnárnak álcázott, szintén vizigót hadikereskedő csak ve­ge­tatív véglényeknek tekint bennünket, akiknek azért nincs mun­­ka­helyük, mert utálnak dol­gozni, s ha tehetik, reggeltől estig csak az orvosnál ücsörögnek – egyrészt, hogy alibit szerezzenek a sem­mit­tevésre, másrészt jogot formáljanak havi néhány kiló kemiká­lia fel­íratására, amelyet be is véve (lásd: algopyrin) el is érik, hogy megbetegedjenek. A magyar tehát egy testileg-lelkileg beteges és/­vagy hypochonder, a normális életre képtelen populáció, amely­től meg kell vonni a tébékártyáját, hogy csakis közvetlen életveszély esetére juthasson orvosi beavatkozáshoz és a drága gyógyszerhez. A magyar vállalkozó született adócsaló, ezért kell újabb állandó a­dó-és járulékterheket tenni a vállára, a magyar állampolgár pe­dig született táp­pénzcsaló és gyógyszerfüggő, ezért kell megvonni tőle beteges életlehetőségeit.

Most hát februártól 2-3 millió magyart, háztartásbelit, nyugdíjast, kényszer­vállalkozót, munkanélkülit lassú-gyors halálra ítélnek…

Nincsen már veszteni valónk, az életünket amúgyis elveszik.

Ne adjuk olcsón a hazánkat, s a halálunkat!

Emeljük fel a tétet, s a fejünket!

Hátha beletörik a bicskájuk.

Vác, 2007. január 30.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Az örök fény útja és a Magyar Szent Korona (www.dobogommt.hu)
Vigyázz rám
Korszellem 1.
Legfrissebb írások:
EXE GÉZA: AZ OFFSHORE DIPLOMAGYÁR
Nagypénteken a templom kárpitja középen ketté hasadt.
A kormányt nem ezek fogják megdönteni, ne aggódj!
Soros kutyái
Kassai Lajosról és Kassai lajostól
BG: Hová is fejlődünk?
Hol tartanak ma a magyar politikai pártok és azok képviselői?
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014