Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

A szeretet törvénye
2008.12.04, 11:30                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

A szeretet törvénye

Az Ószövetség korában - a történelmi ókorban - a Földön ‘jobb híján’ a gyűlölet törvénye uralkodott; annak ellenére, hogy az Úr Mózesnek kinyilatkoztatott tízparancsolatában már szerepel két olyan is, amely a későbbi ‘szeretet törvény’ alapjául szolgál, azzal áll összefüggésben.

· Szeresd a te Uradat-Istenedet, és csak neki szolgálj!

· Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a Földön!

Észre kell vennünk, hogy a mózesi tízparancsolat csupán Isten és az ember fölé-alárendelt viszonylatában határozza meg a szeretetet, azt is mintegy szolgálatként értelmezi; - az idézett másik parancsolat egész’ más emberi érzést tesz ‘kötelezővé’, nevezetesen a tiszteletet a szülők irányában, s azt sem valamilyen transzcendens vonatkozásban, illetve célból, hanem egyszerű evilági érdekből, ti. a hosszú élet eléréséért...!

Egyébként a többi nyolc parancsolat mindegyike az élet és a vagyon védelmét, biztonságát szolgálja - mármint a földi élet, a magánvagyon védelmét! -; ennyiben ‘majdhogynem’ a mai kapitalizmus apológiája.

Az Újszövetség, vagyis Jézus Krisztus, a Megváltó - nagyjából 2000 évvel ezelőtt - mindent gyökeresen megváltoztatott. Nevezetesen úgy, hogy két, merőben új szeretet-parancsolatot vezetett be:

· Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!

· Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért! (Mt.5, 43-48.)

„Így lesztek fiai a mennyei Atyátoknak, aki fölkelti a napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak és bűnösöknek. Ha azokat szeretitek csak, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? És ha nem köszöntitek, csak a barátaitokat, mi többet is tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? Ti olyan tökéletesek legyetek tehát, mint mennyei Atyátok.” (Az előbbi idézet folytatása.)

„Ha megütik a jobb arcodat, fordítsd oda a másikat is. Ha elveszik a köpenyedet, add oda a köntösödet is. Ha kérnek tőled, adj, és ha el-veszik, ami a tiéd, ne követeld vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan akarjátok, hogy veletek bánjanak. Ha azokat szeretitek csak, akik titeket szeretnek, micsoda hálát érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha csak jótevőitekkel tesztek jót, micsoda hálát érdemeltek? Ezt a bűnösök is megteszik. És ha pedig azoknak adtok kölcsönt, akiktől visszafizetést reméltek, micsoda hálát érdemeltek? Hisz’ még a bűnösök is kölcsönöznek bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek inkább az ellenségeiteket! Tegyetek jót s kölcsönözzetek, anélkül, hogy valamit visszavárnátok! Akkor nagy lesz jutalmatok s a Magasságbeli fiai lesztek: ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas.” (Lk.6, 29-36.)

A krisztusi megváltásnak, és a szeretet törvényét előíró tanításainak az a lényege, hogy Jézus megszünteti, felszámolja az ószövetségi kor gyűlölködését, és ‘helyette’ az újszövetségi szeretetet vezeti be. Az új tanítás szerint a világon mindaddig állóháború és patthelyzet alakul ki, illetve uralkodik, amíg a jók csak a jókat, a gonoszok pedig csak a gonoszokat részesítik előnyben, magyarul: szeretik. Minden ember a felebarátunk, tehát ellenségeinket is szeretnünk kell, hogy szeretettel oldjuk fel a gyűlöletüket, miáltal lehetőséget adunk nekik is a bűneik megbánására (és Isten általi megbocsátására), vagyis az üdvözülésre. Nincs mese; - nem elég nekünk magunknak ‘jónak’ lennünk, és jót tennünk a mi jótevőinkkel! Jót kell tennünk ellenségeinkkel, hogy ők is jóvá változhassanak, s minél többen velünk jöhessenek a Menny-országba. Sőt, mi is csak ellenségünk megtérítése által juthatunk oda.

A szeretet törvénye Istentől; konkréten Jézus Krisztustól származik, - tehát nyilvánvaló, hogy a világegyetemben a szeretet ősforrása: Isten. A szeretet törvényének lényege, hogy működik egy olyan láthatatlan s mérhetetlen, a gyűlölet entrópiáját kiegyensúlyozó energia, amely képes a kibékíthetetlen ellentétek feloldására, képes a háborút békévé változtatni. A szeretet nem osztható kvantumokra, végtelenül árad, és soha nem fogy el, mert maga az isteni őserő. Teilhard de Chardin atyát, a híres jezsuita paleontológust, antropológust és filozófust is segítségül hívva mondhatjuk, hogy a szeretet az egységes szellemi és anyagi világ igazi legbelső mozgatóereje, az univerzumban uralkodó legyőzhetetlen affinitás, - minden dolgok és változások, ellentétek és megoldások legvégső oka: a radiális energia.

Az isteni szeretet kulcsszavai: a szolgálat, az áldozat, a megbocsátás. Idézet következik az Újszövetség Márk evangéliumából: Jézus ezért magához hívta őket, és így szólott hozzájuk: „Tudjátok, hogy azok, akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, - a hatalmasok pedig önkényüket éreztetik velük. Köztetek azonban ne így legyen, hanem aki nagyobb akar lenni, legyen szolgátok, és aki első akar lenni, legyen mindenkinek a cselédje. Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja oda életét, sokakért.” (Mk.10, 42-45.)

A történelem elmúlt századai során bizony mintha feledésbe merültek volna ezek a szavak; a gyűlölet, a zsarnokság és a háborúskodás csak folytatódott tovább. Áldozatvállalás helyett eluralkodott a bosszúvágy.

A legigazságtalanabbak azok a háborúk, melyeket úgymond épp Jézus Krisztus nevében indítanak, mert Krisztus maga a megtestesült béke; soha nem háborúzna senki ellen, hiszen életét adta mindannyiunkért, hogy szerethessük az ellenségeinket is...!

Idézet az Újszövetségből, János evangéliumából: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Én nem úgy adom nektek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek és ne is szorongjon! Hisz’ hallottátok, hogy azt mondtam: Elmegyek, de majd vissza is jövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, csak örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. Előre megmondtam mielőtt megtörtént volna, hogy amikor megtörténik, higgyetek. Már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme: rajtam ugyan nincs hatalma, csak hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy cselekszem, amint meghagyta nekem az Atya.” (Jn.14, 27-31.) „A szeretet parancsa. Ez az én parancsom: Szeressétek egy-mást, mint ahogy én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Már nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak titeket, mert mindent tudtul adtam nektek, amit Atyámtól hallottam. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket és arra rendeltelek, hogy munkátokkal gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle. Ez az én parancsom: Szeressétek egy-mást!” (Jn.14, 12-17.)

Krisztus azt várja tőlünk, hogy már itt, a földi életünkben igyekezzünk hasonlatossá válni Istenhez. Az isteni (krisztusi) szeretet egyetemes; s így minden emberre egyaránt érvényes. Krisztus elvárja tőlünk, hogy minden embertársunkat egyformán szeressük; függetlenül attól, hogy a barátainkról, vagy az ellenségeinkről van-e szó. Krisztus éppen úgy szerette az ellenségeit is, mint a barátait; hisz még a keresztfán függve is kérte az Atyát: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” Nagyon fontos, lényegbevágó Krisztus viselkedésének a ‘tanulmányozása’, - hiszen egyrészt senkitől nem várt el olyat, amit saját maga meg ne tett volna, másrészt felülmúlhatatlan példával járt elől ‘az ellenség szeretetében’, hiszen haldoklásában is gyilkosai lelki üdvét tartotta a szeme előtt. Nem támasztott semmilyen feltételt, nem mondott például olyat, hogy: ‘szeretni foglak benneteket, hogyha futni engedtek, nem feszítetek keresztre, s meghagyjátok az életemet’. (Ha emlékszünk: Krisztusnak nem kellett volna meghalnia, ha megtagadja a hitét, az Atyát, az Atyától való küldetését; vagyis, hogy mindennél jobban szeret bennünket, olyannyira, hogy az életét is feláldozza azért, hogy megszabadítson minket a bűneinktől. Krisztust éppen megváltó szeretete ‘vitte a sírba’; persze tudta, hogy fel fog támadni.) De olyat sem mondott, hogy: ‘szeretni foglak benneteket, ha elfogadjátok az én igazságomat’. Igazságáról mindenek felett meg volt győződve, de tudta, hogy erőszakkal, érzelmi zsarolással, a szeretet ígéretével sem lehet senkit rávenni az igazság követésére. Mindenkinek magának kell ráébrednie, rádöbbennie az igazságra; - s lesznek olyanok, akik még a jó példa láttán sem ismerik fel, mit kell tenniük. Krisztus semmilyen feltételt nem támasztott; egyszerűen megmutatta, hogyan kell igazán, önfeláldozóan szeretni. Mert az igazi szeretet nem vár el, s nem is kér cserébe - semmit. Megmutatja magát, és azé lesz, aki elfogadja.

Az öncélú esküdözők, ‘örök’ hűséget fogadók, stb. túlnyomó többsége könnyen leleplezhető lenne a: „Hiszel-e Istenben és az öröklétben?” - kérdés feltevésével. Ha nemmel válaszol; - egy szavát sem kell hinni... Éppen ez a ‘választóvíz’ adja a bármilyen földi érzelmek és a szeretet alapvető különbségét! Addig, amíg például a vágy, a szexualitás, az öröm, a barátság, a rokonszenv, a vonzalom, az utálat, az undor és a gyűlölet nyilvánvalóan földhözragadt, evilági viszonyulások, - addig velük szemben: a hit, a remény, a boldogság, és legfőképpen pedig a szeretet evilági értelemben rendre irracionális érzelmi ‘aktivitások’. A hit: olyan meggyőződés, melynek nincsen közvetlen tapasztalati (más szóval: empirikus) alapja. A remény valami olyasminek az eljövetelét (vagy az elmaradását) célozza, amelyhez ‘csodára’ lenne szükség... A boldogság a testi-lelki megelégedettség, a jóleső, kellemes érzés olyan komplex maximuma, amely jobbára a képzeletünkben létezhet csak, mint etalon, de a valós életben elérhetetlen. A szeretet a földi életben abszolút irracionális érzés, olyan viszonyulás az embertársainkhoz, amelynek tisztára földi értelmezésben semmi értelme nincs! Ennek a bizonyítása rendkívül egyszerű, tekintve, hogy amennyiben a földi tetteinket kivétel nélkül az (anyagi, materiális) érdekek motiválják, határozzák meg, - akkor ‘a kizárólagosan csak’ földi viszonyok között semmi értelme nincs egy olyan érzelemnek, melyhez semmilyen érdek nem fűződik. Mondhatnám úgy is, hogy minden olyan társadalmi és állami rendszerben, amelynek a jogrendje, a gazdaságfilozófiája és a teljes közélete (közvéleménye, kultúrája, sajtója) is a materializmusra (az anyagelvűségre) épül, - a szeretet érzése számkivetett, értelmetlen és többnyire viszonzás nélküli. Más szóval: az a társadalom, az állam, amely különválasztja magát a vallástól, a hittől, s - noch dazu - el is határolódik Istentől; az igazából kirekeszti a működési folyamataiból a szeretetet, amely ezek után ‘száműzött, illegális funkcióvá’ lényegül át, s visszaszorul a szűk körű családi kapcsolatok keretei közé, vagy egyenesen ‘bent reked’ az egyének lelkében. A szeretet ugyanis olyan természet feletti érzelem, amelyhez az ember (lelke) egyenesen Isten adományaként jutott hozzá. Ennél fogva a szeretet az egyetlen olyan érzés, amely az Istennel való közvetlen (on line) összeköttetést, sőt, az emberek Istenben (Krisztusban) való összekapcsolódását is képes biztosítani, megoldani és lebonyolítani.

Szeretet Isten nélkül - nem létezik.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Magyarország katonái
A Pörzsöloben Posta Imre megböbbento információkkal (www.utolag.com)
Benesi dekrétumok
Legfrissebb írások:
Emlékeztető: Mit jelent augusztus 15. és 20. a történelmünkben
Áldás havának 22-ik napja a magyar diadalé!
A Nemzetegyesítő Mozgalomról mindenkinek
Levél Ausztráliától Kanadáig minden jó magyarnak
A 2018-as országgyűlési választás a nemzeti oldal nagy lehetősége
2017-06-27-én a Hősök terén beszéltem és....
2017-06-27-én VISSZHANG a 29 évvel ezelőtti tüntetésre!
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014