Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Liberális problémáim
2008.12.10, 17:53                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Liberális problémáim

Mindenek előtt meghatároznám, hogy számomra mit jelent a szó: liberális.

Magam is a klasszikus értelmezés híve vagyok; miszerint a liberális gondolkodás és életvitel alapvetően azt jelenti, hogy az ember szabadelvűen elemez, mérlegel, dönt és cselekszik; vagyis hogy befogadó képes és nyitott minden eszme, illetőleg új, eddig ismeretlen viselkedés, tudás és módszer iránt, tehát megpróbál minden újat beilleszteni saját (egyébként gömbölyű) életfilozófiájába, - mindaddig, amíg az új, ‘kísérleti elemről, tényezőről’ ki nem derül, hogy haszontalan, netán káros.

Jó előre kijelenteném, hogy számomra a liberális ‘mentalitás’ a legkevésbé sem keverhető, pláne keverendő össze valamiféle agresszív, önérvényesítő, egoista, a törvényeknek és az erkölcsi normáknak fittyet hányó, gátlástalan libertariánus (szabados, mindent megengedő) magatartással, melynek jól leplezett, egyetlen célja ‘a földi karrier sikeres befutása’; tűzön-vizen, mások holttestén keresztül is.

Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy magam milyen elveket vallok, illetve mit tartok a gondolatvilágomról, a világnézetemről, eszmei hovatartozásomról; azt szoktam mondani, hogy liberális gondolkodású, konzervatív eszmerendszerű, keresztény magyar ember vagyok; s szociáldemokrata, csak a szó krisztusi értelmében...!

Előre bocsátom még, hogy hat (6), ma már felnőtt gyermekemet szintén liberális szellemben neveltem, bár természetesen az igazi, konzervatív értékek tiszteletére. Meggyőződésem ugyanis; hogy értékek csupán klasszikusak, ‘konzervatívak’ léteznek, - úgy mint: istenhit (kereszténység), nemzet, család, becsület, munka, erkölcs, szorgalom, hűség, igazság, tisztaság, önzetlenség, áldozat és szeretet. No meg ide kívánkozik még talán a hála; hogy tudjuk, kinek s mivel tartozunk!

Baloldal nagyjából azóta létezik, mióta Lucifer és Belzebub, a főördögök - vagy még sokan mások is! - szembeszálltak az őket is teremtő Urukkal-Istenükkel, és ki-, illetve feltalálták, ‘hogyan lehetne’ paradicsomi életet varázsolni Isten nélkül; pontosabban a teremtő Isten személyének, művének és szeretetének tagadásával. Magyarán: a ‘baloldal’ a kezdetektől fogva az értéktelenség ‘érték-hordozója’, - másként ‘a selejt’ világuralomra törekvése, illuzionista trükkökkel felcicomázva. Hangsúlyozom, hogy a baloldaliság önmagában nem rendelkezik semmiféle saját értékrendszerrel; a legnyilvánvalóbb önazonossága az értékek makacs tagadása.

Külön kötetet lehetne írni arról, hogy ilyenformán a baloldaliságnak egyáltalán mi köze van, mi köze lehet a klasszikus értelemben vett liberalizmushoz, vagy a szociáldemokráciához, hiszen egyikük sem önálló értékrend; a szabadelvűség egyfajta módszer csupán, az új gondolatok szabad szárnyalását és befogadásukat jelenti, - a szociáldemokrácia pedig a szegények szociális védelmére szerződött, a gazdagokkal, a harácsoló és önző, élv-és profithajhász tőkésekkel szemben, mely felfogás legalább 2000 éves, hisz’ eredendően Jézus Krisztustól származik.

Mint látjuk, a dologban az a félelmetes, hogy egy pusztán gondolkodási módszer, a liberalizmus, szabadelvűségből libertariánizmussá, gátlástalansággá fejlődve, önmagát az egyetlen létjogosult (élet)filozófiai ‘rendszerré’ kiáltotta ki, miközben az egyedüli ‘rendszerszerű alapgondolata’ a személyiség (és jogainak) minden határon túli hangsúlyozása, főként Istennel szemben, a szelídek kárára. Éppen ilyen ‘érthetetlen’ a szociáldemokrácia önálló eszmerendszerré magasztosulása, ugyanis önmagát kizárólag a még fennálló társadalmi renddel (a kapitalizmussal) szemben ellentételezi. Jól értsük meg: a liberalizmus (mely nagyjából Voltaire-rel kezdődött) istentelensége nem abban áll, hogy Istent nemlétezőnek tekinti, vagy ha el is fogadja a létezését, fütyül rá, - hanem abban, hogy tudva és akarva megtagadja az Istent, az Ő törvényeit s az azokból származtatott erkölcsi normákat, mert ezek fölébe az ember független személyiségét és szabad akaratát helyezi. Az ún. ‘szociáldemokrácia’ koncepcionális alapjai ennél jóval primitívebbek, hiszen Isten, s Jézus Krisztus létezését is ‘tagadják’, tehát nem szembeszállnak vele, ha-nem egyszerűen nemlétezőnek tekintik. Gondoljuk csak meg: adva van egy új, önmagát modernnek tekintő világnézeti rendszer, sőt politikai tömegerő, melynek ‘filozófiai alapelve’ az istentagadás, - gyakorlati politikai célja, alapvetése pedig a szociális demokrácia földi megvalósítása, ami fából vaskarika, mert 2000 éve tudjuk az Újszövetségből, hogy csak a Mennyországban lehetséges, amely pedig nem a földi világról való! Liberálisaink és szociáldemokratáink taktikai összefogása ráadásul maga a megtestesült széthúzás is egyben, mert nagyjából az istentelenség az egyetlen dolog, amiben egyetértenek. A liberálisok ugyanis liberális demokráciát, a szociáldemokraták pedig szociális demokráciát akarnak - persze csak papíron! - felépíteni; márpedig a kettő egymás szöges ellentéte. Gondoljunk csak arra, hogy a liberálisok a szabadpiac mindenhatóságát hirdetik, miközben teljességgel elutasítják a szociális piacgazdaságot, a szociális hálót, és az állam mindenfajta szociális indíttatású beavatkozását a szabadpiaci mechanizmusokba. A szociáldemokrácia alapelvei - persze csak papíron! - ezzel éppen ellentétesek...

Annak, hogy hazai liberálisaink és szociáldemokratáink immár másodszor is oly’ jól megférnek egy közös, alapvetően népnyúzó kormánykoalícióban; kizárólag az a magyarázata, hogy a magukat liberálisként aposztrofálók libertariánusok, - a magukat szocialistaként meghatározók valójában demagóg nagytőkések, vagy még inkább köpönyeget fordított és a privatizációs szabadrablásból kövérre hízott (amerikanizált) moszkovita-brüsszelita kriptokommunisták; vagyis hát a koalíció egyik tagja sem az, aminek deklarálja önmagát. Gátlástalan istentagadók!

Istenhívő liberálisok és kommunisták (szocialisták) ugyanis nincsenek; kizárólag csak ellentmondásosan gondolkodó, vagy tudatosan képmutató zavart egyének...

Szívesen ragoznám még országunk szomorú valóságát; ám ez az írás nem erről szól. Ígérem, hogy soraimat a továbbiakban csakis a liberalizmusnak szentelem.

Említettem már, hogy a liberalizmus valójában libertariánizmus, ami szabados és kvázi gátlástalan gondolkodást, viselkedést, életmódot és - uralkodást jelent. De mivel liberálisaink liberálisnak tartják és nevezik magukat - legyenek liberálisok!

A továbbiakban tehát bemutatom (részletezem) legfőbb liberális problémáimat...

Az első és legfontosabb: az istentelenség. A nagyszerű, független személyiséggel rendelkező, szabad akaratú lángelme ‘kitalálta’ a világnézetek ‘egyenrangúságát’. A liberalizmus kihirdette - s akinek ez nem tetszik, keressen magának egy másik földgolyót! -, hogy az istentelenség éppoly’ pozitív eszme, mint az istenhit. Tehát a valami, és a valaminek a teljes hiánya - egymással egyenértékűek. Ma is ebben élünk! Az istentelenség - mint egyenrangúságot nyert eszme - igencsak gyakorlati problémákat okoz. Akár bevallják ezt a liberálisok, akár nem; ha nincs Isten, úgy teljesen feleslegessé és értelmetlenné válik mindenfajta erkölcsi norma, s annak betartása, a betartás erőltetése, vagy a reá való mindenfajta hivatkozás. Ezt híven tükrözi a mai - egyébként komolytalanul működésképtelen! - polgári igazságszolgáltatás, hiszen a büntető törvénykönyv szabályai szerint: „Bűncselekmény az, amit a törvény büntetni rendel.” Istenről, erkölcsi normákról - szó sem esik. Ha a törvény rossz, vagy ne adj’ Isten direkt a bűnözőket támogatja; akkor egyes bűncselekményeket semmilyen törvény nem büntet. Ugyanez az eset, ha a bűnöző vagy az ügyvédje olyan ügyes, hogy kibújik a büntető szankciók teljesülése alól. A rendszer nem egyszerűen csak lyukas, hanem az edény egész alja hiányzik; ily módon ad absurdum előfordulhat, hogy bűnözők ítélkeznek ártatlanok felett...

Mivel Isten ‘idejét múlta, letűnt közszereplő’: felesleges hagyománnyá, egyszerű kultúrális ballaszttá válik a bűn, a lelkiismeret, a lelkifurdalás, a megbocsátás, a bűnbocsánat, a vezeklés, a gyónás és a penitencia fogalma is. Senkiről sem tudhatod, vannak-e egyáltalán önmaga számára előírt és be is tartott lelkiismereti normái, hiszen a liberalizmus szerint a lélek sem több, mint nyelvi konvenció. Az igazság az, hogy a liberálisok demokráciájában mindössze egyetlen törvényféle érvényesül: „Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája.” Vagyis aki báránynak marad meg farkasok között, az magára vessen, ha éhen hal! Gátlástalan világ ez!

Tulajdonképpen azt mondhatom, hogy a liberalizmussal kapcsolatos valamennyi problémám szegről-végről mind-mind visszavezethető az istentelenségre, mint az emberi elme legnagyobb ostobaságára, a kevélység eredeti (fő)bűnére. Mert ha nincs Isten, akkor bármit szabad! Akkor nincs bűn és eltévelyedés, csak jó hecc a szado-mazo, jöhet Szodoma és Gomorra; és jön is esténként - hadd lássák a jövő felnőttjei is! - főműsoridőben a kollektív szabadszerelem a Tv2-n s az RTL-en... Ha nincs Isten; nincs bűn, nincs bűncselekmény és nincs bűnhődés sem. Akkor nyugodtan virágozhat a mindenféle állami korrupció; a bankhitelek (v.ö.: bank-konszolidáció) és a társadalmi tulajdon privatizációs ellopása csupán jó üzlet. Az emberi élet sem drága többé, sőt kifejezetten olcsóvá válik; megelőző csapásként egész országok perzselhetők fel előbb a végtelen igazság, utóbb a tartós béke (deja vu!) jelszavára hivatkozva. A haldoklóknak jól jön majd az eutanázia. Aki meghal, annak sem kell aggódnia, mert majd segít rajta a klónozás (az sem nagy baj, ha a klón-frankenstein lélek nélkül jön majd a világra!), vagy a reinkarnáció. Könnyen lehet, hogy a klón-bébit majd két (vagy több) leszbi fogja felnevelni, - tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy az egyneműek szerelme a legkevésbé sem természetellenes, csak egy kicsit más. Meg kell értenünk (mivel sem Isten, sem lélek nincs!), hogy az emberi tudat útjai, rejtelmei kifürkészhetetlenek; azonban teljes szabadságot kell biztosítanunk a szent, és soha el nem tévelyedő akaratnak. Egyetlen valós vezérelv létezik a liberális önmegvalósításban: pozitív gondolatok, önbizalom, sikerre orientáltság, az önérdekek gátlástalan érvényesítése, sok pénz, a vagyon mértéktelen felhalmozása, minél több élvezet felhabzsolása, a hatalom megszerzése más emberek felett, a fogyasztás és a profit szüntelen növelése, s a kultúra összes pozícióinak megszerzése egy olyan istentelen világ létrehozásáért, amely egy szűk uralkodó elit számára a földi paradicsomot valósítja meg, több milliárdnyi hiszékeny embernek, a szavazatával is önként felvállalt nyomorúsága, örökös és reménytelen kamatrabszolgasága révén.

Ha ezt a vezérelvet nem tudod magadévá tenni, vagy elfogadni, hogy azt mások gyakorolják feletted; nyúlj a lágy drogokhoz, és sodorj egy joint marihuánát...

Vác, 2003. március 4.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Magyarok az igazságért, szabadságért
Pálinka
Ó Erdély szép hazám
Legfrissebb írások:
Áldás havának 22-ik napja a magyar diadalé!
A Nemzetegyesítő Mozgalomról mindenkinek
Levél Ausztráliától Kanadáig minden jó magyarnak
A 2018-as országgyűlési választás a nemzeti oldal nagy lehetősége
2017-06-27-én a Hősök terén beszéltem és....
2017-06-27-én VISSZHANG a 29 évvel ezelőtti tüntetésre!
Geri Tibor: Hogyan kezdődött? - c. írása a kiegészítéseimmel!
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014