Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Az okkult apriori
2008.12.11, 19:45                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Az okkult apriori

Okkult: rejtett, titkos, titokzatos, ‘fedett’, takart, leplezett, természetfölötti

Okkultizmus: a természetfölötti, titokzatos erőkben való hit, ezekkel foglalkozás és ennek elmélete (asztrológia, mágia, spiritizmus, stb.)

Apriori: a tapasztalatot, tényeket megelőző; a tapasztalatot mellőző megállapítás vagy ítélet. Előzetesen, semmit (pl. ‘tárgyi bizonyítékot’, tudományos értékelést, vizsgálati eredményt, pl. leleteket, stb.) be nem várva.

Apriorizmus: ismeretelméleti felfogás, amely szerint a tér, az idő, az okság és a természet törvényei nem is a természet, hanem az emberi megismerő képesség tulajdonságai, vagyis mindezek függetlenek a tapasztalattól.

1. Ego-és geocentrikus világkép

Igen ám, de más megfogalmazásokból tudjuk, hogy a hit is olyan meggyőződés, amelyet bizonyítani nem tudunk; tehát első ránézésre azt ‘hihetjük’, hogy ez a bizonyos apriorizmus nem lehet más, mint minden olyan hit és meggyőződés, ami kívül áll az empirikus bizonyíthatóság keretein, határain, lehetőségein, és ‘ebbe’ a fogalomkörbe ‘természetszerűleg’ beletartozik mindenfajta istenhit, valamennyi vallás, sőt az összes olyan ‘meggyőződés’, amely természetfeletti (transzcendens) létezők, erők földi-anyagi tevékenységét feltételezi, vagy azokkal, mint valóságos tényezőkkel operál! A mi világunkra egyfajta tudathasadás is jellemző: miközben görcsösen ragaszkodunk földhözragadt (ego-és geocentrikus) világképünkhöz, és csak a kézzelfogható, megtapasztalható és hasznosítható dolgokat fogadjuk el az életünk valós meghatározóinak; közben mégis állandóan tudatalatti (atavisztikus) megérzéseink (intuíciónk) szerint cselekszünk, és/vagy olyan ‘lelki fogódzókat’ is keresünk, igénybe veszünk, melyek egzakt bizonyítása, verifikálása lehetetlenség. Elég, ha egyetlen példát hozunk: az akadémiai tudós nekifog újabb értekezéséhez a kvarkokról (melyek mellesleg nem kézzelfoghatóan létező anyagi részecskék!), de a munka előtt elolvassa az elektronikus levélben kapott aznapi horoszkópját...

2. A hitetlenek a keresztényekre építenek

Ámde van ennek az össztársadalmi tudathasadásnak egy még sokkal veszélyesebb formája, mégpedig amikor az ‘okkultizmust-apriorizmust’ tudatosan, másodlagos hatásként, eleve bekalkulálják ravasz emberek, és ezáltal piaci-üzleti tényezővé emelnek olyan ‘eszközöket’, amelyek elsődleges hatású létezésében nem hisznek. Legyen erre példa a politikai marketing! Az adott politikus nem hisz Istenben, de pontosan tudja, hogy a jóérzésű emberek döntő többsége egyistenhívő; ezért úgy hitetlen és ateista, hogy közben hitre és vallásra szólítja fel a legszélesebb emberi tömegeket, mert tudja, hogy a hatalmat csak a tömeges istenhitre apellálva képes megszerezni és megőrizni. Közismert jelenség az is, amikor az egyébként hitetlen tőkés vállalkozó a legszívesebben keresztény munkavállalókkal dolgoztat, hiszen jól tudja, hogy a hívő keresztény egyrészt az ‘üdvözüléséért is’ dolgozik, amiért sokkal megbízhatóbb munkaerő a hitetleneknél; másrészt még a kizsákmányolást is sokkal jobban tűri, mert ártatlanul naív, ugyanakkor Jézushoz akar hasonlítani, ezért aztán fát is vághatnak a hátán, zokszó nélkül tudomásul veszi, míg a hitetlen azonnal fellázad... Így válik a hitetlenek hitre építése társadalomformáló erővé...!

3. A materializmus: okkult apriori

Nekünk keresztényeknek bizony meg kell különböztetnünk egymástól az abszolút racionális egyistenhitet és az alaptalan okkult-apriorisztikus meggyőződést! Ami egyáltalán nem könnyű, hiszen a Sátán ügyesen keveri a kártyákat: a legaljasabb trükkje éppen az, hogy úgy összekeveri az igazságot a hazugsággal, alig győzzük szétválogatni. Kezdjük ott, hogy a természetfeletti világ valóban létezik: vannak okkult erők is. Az eltévelyedés egyik formája tehát, amikor valaki egyáltalán nem veszi tekintetbe ezek működését, és úgy éli le az életét, mintha csak anyagi világ lenne. Súlyosabb - skizofrén - eset, hogyha az illető nem hisz ugyan az ezoterikus erőkben, de üzleti-politikai marketingjében felhasználja azokat, mintha lennének! A következő ‘fokozat’, mikor az ember tudás, ismeretek, intelligencia, intuíció, hit és meggyőződés hiányában az események, az evilági és másvilági erők játék-szerévé válik, és csak hányódik az élet tengerén, mint a láthatatlan, felmérhetetlen erőknek kiszolgáltatott, az evezőjét és iránytűjét is elveszített dereglye a háborgó óceánon. A legsúlyosabb, ha valaki tudatosan köt szerződést a sötét hatalmakkal.

4. A birkanyáj-effektus

A materializmus gyökerei is az ókorig nyúlnak vissza. Az anyagelvű világnézet a mai ismereteink szintjén már teljességgel tarthatatlan, mégis az emberiség döntő többsége ‘meggyőződéses’ materialistának tekinthető. Ennek egyrészt az egykori kommunista fél-világuralom az oka, másrészt az a (háttér-)hatalmi felismerés, mi szerint a széles néptömegeket a lehető legmélyebb tudatlanságban (birkanyáj-effektus) kell tartani, mivel gazdasági-pénzügyi, politikai és szellemi-kulturális manipulálásuk a tudatosság legalacsonyabb szintjén valósítható meg a lehető leghatékonyabban. Az anyagelvűség - az élet egyetlen célja a meggazdagodás, a siker és az élvezetek habzsolása: a hosszú, egészségben és jólétben átszórakozott aktív időszak, majd a legmagasabb nyugdíj, végül a fájdalommentes eutanázia - a legkényelmesebb életelv, illetve program; ugyanakkor semmilyen magyarázatot nem ad sem a világ keletkezésére, sem az emberi élet végső céljára. Mindamellett a ‘praktikusságból’ vagy valójában tudatlan ember életét is befolyásolják, éppúgy meghatározzák természetfölötti erők; ha tetszik ez neki, ha nem. Legfeljebb nem tud, vagy nem akar tudni róluk. Sajátos ‘struccpolitika’ ez, mely ráadásul minden reális alapot nélkülöz. Sőt! Az anyagelvű ember gondolkodásmódja megfordítja a valóságot, és mindent egy tükrözött ‘alulnézetből’ szemlél, próbál megközelíteni.

5. Szocik szerint: Jézus ‘természetgyógyász’

Vulgáris kifejtésben: Istenben például azért sem hisz, mert ugyebár a Biblia ‘tele van’ különféle krisztusi csodatételekkel, melyeket ‘helyből’ szamárságoknak ítél, mert a tudomány ‘nyilván’ nem igazolhatja vissza a vízen száraz lábbal járást, a lepra kézrátétellel való meggyógyítását, a háromnapos halottak feltámasztását, a kenyér és a hal megszaporítását, a víz borrá változtatását, a test feltámadását és az üdvözült/feltámadott test ‘átmenetelét’ a kőfalon, vagy éppen a levitációt. (Érdekes, van egy szoci-liberális, visszajáró ismerősöm, aki persze gúnyból - de megmagyarázhatatlanul erős felindulással! -, következetesen csak ‘egy természet-gyógyásznak’ nevezi Jézust, hogy így határtalan megvetését is kimutassa iránta. Tudós ismerősöm számára ugyanis ez a ‘foglalkozás’ szimpla szitokszó, de nem ám az efféle ‘álorvosi tevékenység’ okkult apriori jellege miatt, hanem a sznob, a parvenü prüdériájából kifolyólag!) Pedig fogódzkodjunk meg: a mai tudomány pontosan tudja, hogy Jézus csodatételei egyáltalán nem jelentik a természet alap-törvényeinek kvázi felrúgását, mert a természetnek nincsenek is alaptörvényei, - a tudomány nem is a természeti törvényeket kutatja, hanem az isteni teremtés titkait, amelynek az egyetlen ‘alaptörvénye’, hogy egészében véve egy csoda, a ‘csoda’ a lényegi működési elve, vagyis a valóságos csoda az, hogy működik!

6. A csoda, hogy a világ ‘működik’...

A teremtés eredménye - az anyagi + szellemi világ, s a kettő halandó egysége, az ember - ugyanis önmaga a megvalósult csoda, hiszen minél mélyebbre hatolunk a titkok ‘megismerésében’, annál elképesztőbbnek tűnik az egész. Az anyagi világ a semmiből keletkezett, sőt, maga a megtestesült (materializálódott) semmi, és - csodák csodája! -: mégis működik! Az atomok belső kis világa egy nagy tágas üresség, amelyben valamilyen érthetetlen erők, ‘mozgási energiák’ működnek, és hatnak egymásra: keringenek, elvegyülnek, átalakulnak, elillannak, előteremnek és megsemmisülnek, azonban az ún. ‘nyugalmi tömegük’ bizony megfoghatatlan és azonosíthatatlan. Az atomtudósok, a magfizikusok bizony ‘rébuszok’ mesterei, egyezményesen rejtjelezett nyelven a megfoghatatlan, de valamilyen rejtélyes oknál fogva mégis működő’ jól szervezett laza semmit kutatják: leírják, elemzik, felhasználják, működtetik, de fogalmuk sincs arról a szubsztanciáról, ami a dolog lényege, ami a virtuális manifesztáció mögött, mint végső és egyetlen valós, örök ok meghúzódik. (Az Univerzum metagalaxisaiban egyébként nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a mikrovilágban. A mérhetetlen, végtelenül táguló ‘jéghideg’ űrben, a gigantikus laza semmiben egymástól óriási távolságban ‘anyagcsomók’ úsznak, égitestek épülnek fel az előzőekben leírt ‘minőségű’ kisméretű semmi-kockákból, és képeznek csillagrendszereket, amelyek drámai önfejlődése egyelőre csak üres díszletnek tűnik az ember tragédiájához, az isteni színjátékhoz /apropó: mindkét író, Madách és Dante is beavatott volt!/, de még egyéb meglepetések is érhetnek bennünket, például az, hogy nem vagyunk egyedül. A Világegyetem nélkülünk is, velünk is - köszöni: jól van! - kiegyensúlyozottan működik, anyagtömegei járják begyakorlott /élet/pályájukat és a külső, beavatatlan szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a jól szervezett laza semmi-mechanizmus a saját belső öntörvényei szerint ‘önjáró’. Ám ha elkezdjük /a tudósaink elkezdik/ firtatni, hogy mindez a semmi hogyan is keletkezett a semmiből, és mivé lesz, amikor fénysebességű tágulása révén elérkezik a semmi legszélső határára; akkor újból eljutunk Istenhez, aki ‘életet lehelt’ az önműködő tágas semmibe.) Magyarán: az anyagi világ csupán a maradandóság jól álcázott látszata, a teremtő Isten által szándékosan megtévesztő céllal alkotott merő virtualitás, amely múlandó küzdőtérnek készült, melyen eldől, hogy kié lesz az Isten mennyei országa, és kié az örök kárhozat. Vagyis az anyagi világban való makacs, földhözragadt ‘hit’ maga a megtestesült okkult apriori.

7. A Sátán már elítéltetett...

A középkori katarok - akik a mai Dél-Franciaország területén (Provence) éltek - eretnek hite szerint a mennyországot (a lelkeket) Isten, a földi világot (anyagot) a Sátán teremtette. Tehát ‘magától értetődően’: ami mennyei, az mind jó, - ami meg anyagi, földi, az mind rossz. A világot a Jó és a Gonosz erők meg nem szűnő harcaként képzelték el. A ‘főbenjáró tévedésükért’ - miszerint ez a küzdelem az ‘egyenlő, s kvázi egyenrangú erők’ között folyik, és a végkimenetele kétesélyes - a legsúlyosabb büntetéssel lakoltak: a pápaság több hullámban hadsereget küldött ellenük, és a veszélyes eretnekeket gyakorlatilag mind egy szálig kiirtotta. Isten s a Gonosz harca nem tart ‘örökké’, és nem is kétesélyes. Jézus az utolsó vacsorát követően búcsúbeszédet mondott apostolainak: „Jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Vígasztaló (a Szentlélek) nem jön el hozzátok. De ha elmegyek, majd elküldöm hozzátok. Amikor eljön, - vádlón bizonyítja majd a világnak a bűnt, az igazságot és az ítéletet. A bűnt: mert nem hittek bennem. Az igazságot: mert az Atyához megyek és már nem láttok engem. Az ítéletet: mert a világ fejedelmét már elítélték.(Jn. 16, 7-11.) Vagyis ‘a játszma’ előre le van futtatva: a Sátán már elvesztette a ‘meccset’, - Isten által már elítéltetett...

8. Krisztus az abszolút igazság

A világ - az anyagi világ is - valamikor egységes volt. A Paradicsomban nem múlt az idő, nem aratott a halál, csak jók és szelídek voltak, gonoszak nem, így a bűn sem létezett még. Mindaddig, amíg a színen meg nem jelent a Sátán, a kísértő. A tudományos ismereteink nem a megfellebbezhetetlen ‘természeti törvényeket’ és nem is az anyagi Univerzum statikus vagy dinamikus ‘öntörvényűségét’ tükrözik, hanem ‘mindösszesen’ az embernek a Teremtőhöz fűződő ‘aktuális viszonyát’. A Föld - ugyanez a Föld! - egykor Paradicsom volt, és ezen a Földön (újra) eljöhet egy Aranykor, ha kiérdemeljük, és Isten is így (így is) gondolja, akarja. De a Föld mindaddig csak siralomvölgy vagy a legjobb esetben purgatórium marad, amíg az emberiség meg nem érti, hogy Jézus Krisztus az abszolút igazság - „az út, az igazság és az élet” -, és hogy az Atyához, a Mennyországba csak és kizárólag az Ő révén: Érte, Általa és Vele juthatunk el. Addig is a Föld csak amolyan Sátáni uradalom, az ördög hitbizománya marad, és a kénköves pokol, a Gyehenna tüze éget meg mindannyiunkat. Amíg meg nem javulunk, addig csak a pohár legalján kereshetjük Istent, mint ‘a szegény, sajnálatraméltó’, ám mindhiába zseniális Heisenberg, miközben hatalmas kortyokban nyeljük ‘a tudomány koktélját’, ami olyan törvényekből van összerázva, amelyek egy átmeneti, látszólagos világ múló szabályai csak. A semmi törvénye helyett Istent kellene keresnünk, megtalálnunk!

9. Kenyér, áldozat és gyilkosság

Miután az Ember (talán sok-százezer, vagy millió évekkel is ezelőtt?) az eredeti (áteredő) bűn elkövetése folytán kiűzetett a földi Paradicsomból; - nekiláthatott, hogy „orcájának verítékével” és sűrű imádság kíséretében (értsd: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!” és „Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott!”) keresse meg a betevő falatját. A Sátántól elcsábult ember sorsa alaposan megnehezült, de azért Ádám nemzetsége ‘egész jól’ állta a sarat a viszontagságos körülmények között is. Dolgoztak látástól vakulásig, imádkoztak és - sokasodtak. Majd egy napon az öccse bárány-áldozatára féltékeny, irigy Káin ‘endlösungként’ agyonütötte Ábelt. Ez a ‘megoldás’ a történelem további folyamán tökéletesedett; a bunkót, a szekercét felváltották a mind kevesebb kockázatot felvállaló, távolból ölő fegyverek: a számszeríj, a puska, az ágyú, a kalasnyikov, az akna és a kézi-gránát, a vadászbombázó és a tengeralattjáró, a rakéta, a hidrogén és neutron-bomba, a napalm, a lopakodó, az ideggáz, az eltérített utasszállító repülőgép és a lépfenés levél. A lényegük azonos: az elszaporodott ábelek kiirtásának a célja...

10. A legfőbb bűn: a kevélység

Fegyverei, hatalma birtokában (és ennek tudatában) az Emberen ismét úrrá lett az ősi kevélység, az istenné válás olthatatlan vágya; - mintha csak elfelejtette volna, miért is veszítette el a Paradicsomot. Hirtelen feltámadt önelégültségében lerázta magáról a hit, a vallás és az Egyház ‘uralmát’, s kihirdette, hogy a Vízözön és a Megváltás legendák csupán, sőt a Kinyilatkoztatás sem több, mint ‘kultúrtörténeti emlék’. Eme eléggé általános pogány felbuzdulást nevezzük felvilágosodásnak, az emberi értelem legnagyobb ‘győzelmének’, az ember Istenné válásához vivő első nagy lépésnek, - ami egyébként nagyjából egyenes útvonalként elvezetett egészen a világkommunizmusig; a szociális hálón, a testvéri szolidaritáson át a szabadkőművességig, az egységesen istentagadó világvallásig, s a muzulmán-ellenes világállamig, beleértve a beépített vírusprogramok miatt lassan immár használhatatlan, mindannyiunk fölé kifeszített, lehallgatási célú világhálót is... A másként gondolkodók, az ábelek - irgalomból önként tarkón lőhetik magukat.

11. Az okkultak nem okulnak

A tudományban nem érdemes bízni, mert alapvetően (hivatalosan) materialista, s mint ilyen, azokat a nemlétező ‘törvényszerűségeket’ kutatja (a pogány világelit megbízásából), amelyek az Ember halhatatlanságát, ‘Istenné’ válását tennék elérhetővé, - természetesen csak a káinok számára, ábeleken kikísérletezve. Pl. éppen ezért van az, hogy a gyógyszergyártás a legjövedelmezőbb iparág, hiszen míg meg nem találják (nem fogják) a halhatatlanná tévő élet-elixírt, addig tonna-szám szükséges megetetniük velünk a ‘nemkívánt mellékhatásként’ minket vég-kimenetelében milliószámra halottá tévő kemikáliákat. Ezek profitja - horribilis!

Az anyagba, az anyagelvűségbe ‘vetett hit’ abszolút célszerűtlensége mellett nem nagyon érdemes bízni a gnózis hatékonyságában, az okkult tudás birtokosaiban sem, mert a Bölcsek Köve helyett csak titkos jegyzőkönyvekkel rendelkeznek, és aki közéjük lép, hamar rájön, hogy valódi, fontos titkaik tényleg nincsenek, ámde akkor már becsapódik a vasajtó és lezárul minden visszaút. A gyógyszer-hasonlat ‘folytatásaként’ jusson eszünkbe az a szerencsétlen, de vétkesen ostoba ember-társunk, aki hagyta magát bepalizni, és ‘egyébként gyógyíthatatlan’ betegségét placebókkal igyekszik gyógyíttatni, olyan oldatokkal vagy tablettákkal, melyek nem tartalmaznak semmilyen ‘kimutatható’ mennyiségű hatóanyagot. Az ilyen kuruzsló sarlatán, aki természetgyógyásznak nevezi és nevezteti magát, valójában okkult erőkre támaszkodik, apellál, mert vagy a hozzá forduló beteg vakhitét és vakbizalmát hívja segítségül, ami nem külső, hanem a páciensből belülről jövő és táplálkozó energia, vagy olyan, létező természetfölötti erőknek (démonoknak) ad ‘kvázi alvállalkozói megbízást’, amelyek segítsége Isten akarata ellen való, és ennek az ára nem a néhány tízezer forint, amit a mágusnak kell kifizetni, hanem a lemondás az örök életről. Ne felejtsük: a Sátán legerősebb fegyvere az a színészi alakítás, amikor Isten képében tetszeleg, hogy megtévessze a gyanútlanokat, vagy felkeltse a vágyat az önimádó önhittekben, hogy általa Istenné akarjanak válni...

Végezetül: mit is jelent elemzésünk címe - „Az okkult apriori”?

Magam ilyen, egyre javuló jelentésű szóösszetételekkel próbálkoztam: leplezett, burkolt, ‘fedett’ előítélet; rejtelmes tapasztalás-előtti; rejtett, tapasztalás nélküli meggyőződés; titokzatos, tudatalatti vakhit; hamis-ösztönös (csalóka) előérzet...

A legkifejezőbb talán mégis ez: téveszmén alapuló vétkes vakbizalom.

Vác, 2004. augusztus 25.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Boldogasszony Anyánk - Régi magyar himnusz 1. (Mihi)
The Human Body Energy Centers, Beautiful! (1 of 3)
A magyar föld nem eladó
Legfrissebb írások:
Mikor lép a színre párt, amely nem a pénzimpériumot akarja kiszolgálni?
EXE GÉZA: AZ OFFSHORE DIPLOMAGYÁR
Nagypénteken a templom kárpitja középen ketté hasadt.
A kormányt nem ezek fogják megdönteni, ne aggódj!
Soros kutyái
Kassai Lajosról és Kassai lajostól
BG: Hová is fejlődünk?
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014