Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Emmerich Katalin látomásai
2008.12.13, 09:43                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Emmerich Katalin látomásai

Anna Katharina Emmerich 1774. szeptember 8-ikán, egy Mária ünnepen született, Vesztfáliában. Krisztus sebeit hordozta, - ő a legjelentősebb német stigmatizált.

Tiszta lelkét 1824. február 9-ikén adta vissza Teremtőjének.

Katalin nemcsak Urunk szenvedéséről és haláláról részesült látomásokban, de látta az Anyaszentegyház küzdelmének és végső győzelmének történetét is.

1819. december 27-ikén, Szent János evangélista ünnepén kezdődtek látomásai az Egyház küzdelméről és győzelméről. Oly’ ragyogónak látta a római egyházat, mint a napot. Sugarak áradtak belőle az egész világra.

A Szent Péter bazilikáért folytatott szimbolikus harcot így látta, előre:

1. Az Egyház küzdelme és győzelme

"Láttam a Szent Péter templomot, hatalmas tömeg vette körül.

Egyesek azon voltak, hogy lerombolják, mások, hogy újjáépítsék. Segédmunkások vonalai húzódtak végig az egész világon, és én csodálkoztam az összefüggésen. A rombolók egész darabokat szakítottak ki - különösen sok szektás és szakadár volt közöttük. Akadtak azonban közöttük olyanok is, akik mintegy előírás és szabály szerint kék szegélyű, fehér, zsebes kötényben, övükben kőműveskanállal vettek részt a bontásban. Mindenféle ruhájú embert lehetett látni; - voltak közöttük magas, jól megtermett, előkelő emberek, akik egyenruhát és csillagokat viseltek.

Ámde ők maguk nem dolgoztak, csak kőműveskanállal megjelölték a fal bizonyos pontjait, amelyeket le kellett bontani, s meghatározták, hogyan.

Elborzadva láttam, hogy katolikus papok is voltak közöttük. Amikor nem tudták, hogyan folytassák a bontást - hogy biztosra menjenek -, egy közülük való emberhez fordultak, aki egy nagy könyvet tartott a kezében, amelyben mintha minden, az építésre és a bontásra vonatkozó dolog le lett volna jegyezve. Ezután újra meg-jelöltek egy pontot a kőműveskanállal, amelyet le kellett bontani, és az hamarosan le is omlott. Egészen nyugodtan és magabiztosan végezték a bontást, - mégis sunyi módon, titokban, alattomosan.

Láttam a pápát imádkozni. Álnok „barátok” vették őt körül, akik gyakorta éppen az ellenkezőjét tették annak, amit elrendelt volt. Egy alacsony, fekete világi fickót is láttam, serényen munkálkodott a templom ellen. Amíg az egyik oldalon bontották a templomot, a másikon újjáépítették, - de nem nagy buzgalommal

Sok ismerős papot láttam.

Öröm volt látni a püspöki helynököt. Nem zavartatta magát, - egyenesen áthaladt a rombolók között, s utasításokat adott a karbantartásra, helyrehozatalra. A gyóntató-atyámat is láttam, amint - kerülő úton - egy nagy követ cipelt oda. Mások tétlenül zsolozsmáztak, közben talán egy kis kövecskét, mint nagy ritkaságot, vittek oda a köpenyük alatt, vagy nyújtották át másoknak. Úgy tűnt, - mindannyian bizakodás, kedv és útmutatás nélkül dolgoznak, mint akik egyáltalán nem fogják fel, miről is van szó. Kétségbeejtő volt. A templom homlokzatát egészen lebontották - már csak a szentély állt. Nagyon elszomorodtam, folyton csak arra gondoltam, - hol marad az a férfi, akit korábban piros ruhában és fehér zászlóval, mint megmentőt láttam, amint a templomon állt.

Ekkor egy fenséges asszonyt pillantottam meg; a templom előtti nagy téren járkált fel-alá. A két kezével megfogta bő palástját, majd halkan a magasba emelkedett. A kupolán állva, a templom teljes területén túlra kiterjesztette a palástját, mely úgy ragyogott, mintha aranyból szőtték volna. A rontók éppen rövid szünetet tartottak. Amikor újra munkához akartak látni, sehogyan sem tudták megközelíteni a palást beborította területet. A másik oldalon nagy buzgalommal kezdtek munkálkodni az építők. Hajlott korú, nyomorék, rég elfeledett férfiak érkeztek, számos erős fiatal-ember, nők és gyermekek, papok és világiak, - és hamarosan helyre is állt az egész épület…

Ekkor egy új pápát láttam, - körmenettel érkezett.

Fiatalabb, és sokkal szigorúbb volt, mint az előző pápa.

Nagy ünnepélyességgel fogadták.

Fel akarta szentelni a templomot, ám megszólalt egy hang, hogy nincs szükség új felszentelésre, hiszen a szentély megmaradt. Két jelentős egyházi eseményt kellett megünnepelni: egy általános jubileumi ünnepséget, és a templom helyreállítását.

Mielőtt a pápa elkezdte az ünnepséget, felkészítette az embereit, akik az egybe-gyűltek közül rengeteg előkelő és kevésbé előkelő papot, ellentmondást nem tűrően kiszakítottak és eltávolítottak. Ezek mérgesen és zúgolódva távoztak. Az (új) pápa helyettük másokat állított szolgálatba, papokat és világiakat is. Ezzel kezdetét vette az ünnepség a Szent Péter templomban. Közben a fehér kötényesek, amikor nem figyelték őket, csendben, megfontoltan és alattomosan tovább dolgoztak."

1819. december 30-ikán Katalin újra látta a Szent Péter templomot. Szent Mihály állt a kupolán, ragyogó vérvörös köntösben, nagy harci zászlóval a kezében. Nagy harcok árán - égi sereg élén - kellett megvédenie a világ támadásaival szemben. Közben dicsőségesen felragyogtak az égen Krisztus sebei.

2. Jézus és Mária a lelkek megmentéséért

"Amikor az angyal leereszkedett a templom tetejéről, fényes nagy keresztet láttam fölötte az égen, amelyen a Megváltó függött, és a sebeiből ragyogó sugárnyalábok áradtak az egész világra.

A sebei vörösek voltak, olyanok, mint tündöklő kapuk, közepük sárga, mint a nap. Nem volt töviskoszorúja, - ám minden fejsebéből sugarak özönlöttek a világba. A kezeiből, oldalából és lábából szivárványszínben kiáramló sugarak hajszál-finoman szétváltak, s újraegyesülve áradtak szét az egész világon a falvakban, a városokban, a házakban. Mindenütt - közel és távol – a mindenféle haldoklókra hullottak, és fel-szívták a lelkeket, akik a szivárvány egyik színében felszálltak az Úr sebeibe. Az oldalsebek sugarai dús kévékben, bőségesen áradtak az alatta álló templomra. A templom ragyogott, és e sugár-áradatban láttam, amint a legtöbb lélek az Úrhoz tér.

Egy ragyogó piros szívet is láttam az égen lebegni, melyből egy fehér sugárnyaláb áradt az oldalsebbe, egy másik a templomra és más tájakra hullott; e sugarak szám-talan lelket szívtak magukba, akik a szíven s a fénysugáron keresztül Jézus oldalába jutottak. Úgy hallottam, hogy ez Mária szíve.

E sugarakon kívül minden sebből létrák ereszkedtek le, egészen a földre.

Voltak, amelyek nem értek le egészen a földig.

Különböző létrák voltak; egyik keskeny, a másik széles, - fokokkal sűrűn és ritkán ellátottak. Egyik-másik teljesen egyedül állt, de előfordultak sűrű csoportokban is, - összesen talán harminc létra lehetett. Színük a tisztulás helye szerint sötét, illetve világos volt, - a sötét szürkétől az egészen világosig.

Sok lelket láttam rajtuk; - nagy fáradsággal másztak felfelé. Egyesek olyan gyorsan kapaszkodtak, mintha segítséget kaptak volna a folyamatos haladáshoz; míg mások zavarodottan tolongtak, s ezért újra meg újra néhány fokkal lejjebb estek, - s voltak, akik teljes sötétségbe zuhantak.

Megindító volt látni a fáradságos felfelé kapaszkodást az örömteli beolvadás felé. Úgy tűnt, a szakadatlanul - és segítséggel - haladók közelebb álltak az Egyházhoz, mint az akadályokkal küszködők, az elakadtak, a várakozók, a magukra hagyottak s az elbukók. Sok olyan lelket láttam, akik kitartottak a küzdelemben: mindegyikük útja Krisztus testébe vezetett. Ám a kereszt mögött, a távoli mennybolton a meg-váltás művének seregnyi, egyre távolabb kibontakozó képét láttam: ez leírhatatlan! Mintha az isteni kegyelem útjának állomásai lettek volna: a világ történetén át, a megváltásban való beteljesedésig.

Nem egy ponton álltam.

Ide-oda mozogtam a sugarak között, és azokon át, és mindent láttam.

Ó, mily mérhetetlen és leírhatatlan dolgokat láttam!"

3. Isten városa: a Mennyei Jeruzsálem

"Amikor véget ért a harc a Földön, fehéren ragyogott a templom és az angyal, aki később eltűnt. Eltűnt a kereszt is, és a helyén egy magas, tündöklő asszony állt; a templomról szétterítette aranyló, ragyogó palástját. Odalent a templomban egymás előtti meghajlás és kölcsönös kiengesztelődés kezdődött el.

Püspökök és lelkipásztorok közeledtek egymáshoz, kicserélték a szent könyveiket, és a szekták a csodálatos győzelem és kinyilatkoztatás világossága által, melyet ők is láttak kiáradni, felismerték az EGYHÁZAT. A világosság a próféták hegyén lévő tóból feltörő forrás sugaraiból eredt, melyről Jánosnál olvashatunk. Eme egyesülés láttán erősen éreztem Isten Országának közelségét. Az egész természetben minden-ütt ragyogást, magasabb rendű életet éreztem s olyan szent megrendültséget minden emberben, mint az ÚR születése idején. Annyira erősen éreztem Isten Országának közelségét, - szinte kényszerített, hogy ujjongva rohanjak felé…

Máriát láttam közeledni, nem tudom leírni, hogyan; úgy, ahogy azt éreztem, amint Isten Országa közeledik. Alázatos, szerető és hívő keresztények vágyán keresztül láttam közeledni, - a vágy vonzotta őt egyre közelebb. Sok kis fénylő bárányból álló nyájat láttam az egész földön, pásztorok legeltették őket, s minden pásztor mintha az Ő pásztora lett volna. Aki Bárányként a vérét adta értünk. Isten végtelen szeretete és ereje lakozott az emberekben."

Végül Emmerich Katalin egy csodálatos látomásban látta Isten titokzatos városát, a Mennyei Jeruzsálemet, mint minden keresztény vágyának beteljesülését:

"Láttam az Isten Városának csillogó utcáit, - tele ragyogó palotákkal és kertekkel, melyekben a szentek megszámlálhatatlan serege járt kelt, dicsőítve Istent és segítve a földi Egyházat.

A Mennyei Jeruzsálemben nincs templom: maga Krisztus a templom.

Mária trónol az Isten Városa felett, és őfelette Krisztus és a Szentháromság.

A Szentháromságból dicsfény harmatozik Szűz Máriára, Máriáról pedig szétárad az egész városra. Az Isten városa alatt a Szent Péter bazilikát láttam, és örvendeztem, hogy az emberek minden hanyagsága ellenére magába fogadja a fentről áradó igazi világosságot. Láttam a Mennyei Jeruzsálembe vezető utakat; - a szent pásztorokat, akik nyájukból odaterelték a tökéletes lelkeket."

Megkezdődött az Antikrisztus erőinek átfogó támadása.

Ám minél inkább támadásba lendülnek a sötétség erői Péter sziklája ellen, annál erősebben védelmezi az ÚR szent Egyházát, az Ő misztikus testét.

Mérhetetlen kegyelmeket árasztott számtalan tagjára, - megerősítette őket, hogy az ellenség tombolásával szemben isteni erővel lépjenek fel. Újra káprázik a szemünk a mennyei kegyelmek áradásától, amely a hit szempontjából pusztasággá változott Európára zúdul.

Forrás: Az újabb idők stigmatizáltjai - nemzetközi kiadás.

A Romboló színre lép

Kaptam egy váratlan, megdöbbentő tartalmú levelet, ami felelevenítette bennem, és új megvilágításba is helyezte a végső időkre vonatkozó jövendölések és látomások jelentését, beleértve az egyre sűrűsödő isteni közléseket, a kanonizálatlan „magán-kinyilatkoztatásokat” – Szűz Máriának don Gobbi atya, s Jézusnak Vassula által közvetített intelmei értelmét, célját, konkrét „megfejtését”.

A dolog apropója, hogy – a gyengélkedő II. János Pál pápa helyett - Camillo Ruini bíboros mutatta be a virágvasárnapi szentmisét a Szent Péter téren.

Részlet a levélből: „Tíz évvel ezelőtt kaptuk az alábbi üzenetet, amelynek különös jelentősége van most, az Eucharisztia Évében, s II. János Pál pápaságának 27. évében.

Jöjjetek, és tanuljátok meg: a rombolás vezetője valójában a három ördögi lélek. Háromszöget (triangulumot!) alkotnak, egyenként elfoglalva a sarkokat, és az ő romlott világukba vezetik az egész világot. Megittasodtak a szenteknek és mind-azoknak a vérétől, akik istenségemről tesznek tanúságot.

NEM LÁTJÁTOK? EL KELL MOZDÍTANIUK PÉTER SZÉKÉT, ÉS AZT, AKI RAJTA ÜL, HOGY TELJESSÉ TEGYÉK ÉS SIKERREL KORONÁZZÁK MEG ROMBOLÓ MŰVÜKET.

Az a céljuk, hogy elpusztítsák Egyházamat... De ne féljetek! Megígértem, hogy "a pokol kapui nem vesznek erőt rajta." (Jézus közlései – Vassulának)

A „Ruini” olasz név, a jelentése: Romboló.

Igen, - ez történik most. A rombolás vezetői tudományos fokozatokkal csillognak, -
romlottak, és a bűzük már az egész világon érezhető. Ők azok, akikről a Szentírás ezt mondja: Képesek csodát tenni, és ügyességükkel elcsábítják a világ tíz tornyát, és rajtuk keresztül a Föld minden nemzetét. Minden az ő varázslatuk alá kerül. Ha egyszer teljessé válik a seregük, - feltűzik jelvényeiket, és a három undorító lélek, erőikkel együtt, háborút indít örök áldozatom ellen.”

Így ír erről a Szentírás, fő forrásként a Jelenések Könyve:

„A mindenható Isten nagy napjának harca

Valójában elérkezett a nagy gonoszság és a nagy ínség órája, de le fogom győzni, mert én vagyok az uralkodók Ura és a királyok Királya. Az egész menny minden szenttel, apostollal és prófétával együtt meg fogja ünnepelni vereségüket.

Fehér lovon fogok megjelenni; mint az igazságosság harcosa ítéletet fogok hirdetni szentjeim, apostolaim, prófétáim előtt a sárkány ellen, a vadállat, a hamis próféta vagyis a második vadállat és a három undorító lélek ellen, és a kardommal meg-verem őket. ÖSSZE FOG DŐLNI A TORONY, AMELYET FELÉPÍTETTEK, Ő, VAGYIS A TUDÓSOK (értsd: az „Antikrisztus”!) NEVE ALATT A KÉT VAD-ÁLLAT KÖVETŐI! Mint a letört tövisek hatoltak Testembe, de mindegyiküket ki-irtom és tűzbe vetem. A többit leheletem fogja tűzként elpusztítani... Mivel semmit sem lehet elrejteni a szemem elől, bizony mondom nektek, hogy minden nemzet a
vadállatot és a hozzá hasonlókat tette meg uralkodónak, egyet az övéik közül, aki
a
tekintélyét kiterjesztette minden egyes fűszálra.

Veled vagyok, és megtanítalak, miként kell ezt érteni!”

A két vadállat követői = a hitehagyott szolgák az Úr Házában.

Ezek a magas rangú egyházi személyek, akik a Sátánt szolgálják, - gonosz terveket szőttek az Eucharisztia, a Szentatya és az Egyház hűséges kis maradéka [= Krisztus Teste] ellen. E személyek [mint Szodoma és testvérvárosai] a 2001. szeptember 11-iki események előtt pontosan tíz évvel prófétai üzenetet kaptak figyelmeztetésül és bizonyságul, hogy az Úr mindent tud róluk s csak azért nem nevezi meg őket, hogy időt adjon nekik a megtérésre… “Elcsábítják a világ tíz tornyát” - kiforgatják és mindenkinél jobban megszegik a tízparancsolatot.

A Szentatya révén az Úr figyelmeztette ellenségeit a rájuk váró közeli ítéletre, mi-
által megtisztítja a történelmet, és megsemmisíti a Gonoszt. Az Úr “kénköves esőt s parazsat hullat a bűnösökre”, amint a bibliai előkép szerint Szodoma és a körülötte lévő bűnös városok esetében történt.”

Forrás: MaranaTha.

Vác, 2005. március 26.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Három határ
Induló - Magyar
Csillagösvényen szkíta és hun világ
Legfrissebb írások:
Mikor lép a színre párt, amely nem a pénzimpériumot akarja kiszolgálni?
EXE GÉZA: AZ OFFSHORE DIPLOMAGYÁR
Nagypénteken a templom kárpitja középen ketté hasadt.
A kormányt nem ezek fogják megdönteni, ne aggódj!
Soros kutyái
Kassai Lajosról és Kassai lajostól
BG: Hová is fejlődünk?
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014