Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Vérgőzös adózás
2008.11.09, 12:19                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Vérgőzös adózás

Néhány nappal ezelőtt közölte a magyar televízió a hírt, miszerint Len­gyelországban az adókötelezettség vagy hátralék ezentúl vér­rel is leróható. Érdekes, hogy közvetlen ismeretségi körömben mindjárt két személy is akadt, aki semmi kivetnivalót nem látott a „korszerűsített” adójogszabályban, az effajta törvényalkotásban.

Nyugdíjas szomszédom – együtt utaztunk a sárga busszal Váctól Bu­da­­pestig -, nagyon jó ötletnek nevezte, és előadta, hogy ő rend­szeres véradó (de nem véradózó!) volt, mind­addig, amíg „a Surján” meg nem „felezte” a véradók juttatásait. Kérdésemre felhábo­ro­dottan mesélte, hogy a véradóknak „Surján óta” már kettő helyett csak egy szendvicset adnak, és sör vagy kóla sem „jár”, miként azelőtt. Ebből látható, hogy nálunk még a vér is devalválódik.

Mármint a véradók értéktelenednek, a kormányzat számára.

Közismert, ugye, hogy lengyel testvéreink – amióta a ’70-es évek­ben a Szolidaritás "kivívta” az államadósság részleges elengedé­sét és teljes átütemezését, majd, mit tesz Isten, velünk egyidejűleg leváltot­ták a kommunista rendszert – ma már messze előttünk jár­nak a gazdasági fejlődésben; lám, most a törvényhozásban is.

Szerintem megszívlelendő, sőt, kézenfekvő a vérrel adózás lehető­sé­gének Magyarországon történő mielőbbi bevezetése is, hiszen ezek szerint pénz és vér egymásra átválthatók, konvertibilisek.

Mi az, ami a kettőben „azonos”, közös?

Az, hogy mindkettő az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele – a vér az egyén biológiai létezéséé, a pénz pedig a társadalmi-gazdasági lété, amennyiben az élethez nélkülözhetetlen anyagi eszközök cse­ré­jét, a társadalom „anyagcseréjét” közvetíti, már több ezer év óta.

Pénz és vér tehát ekvivalens, kicserélhető attribútumok.

Volt idő, amikor a legfőbb közvetítő szerepét az önmagában is ér­tékes arany töltötte be, ám amióta már a bankjegyek többé nem válthatók aranyra – az összes arany eltűnni látszik a vörös cé­gér feneketlen páncélszekrényeiben -, az emberiség minden értéké­nek cseréjét önmagukban értéktelen papír bankjegyek bonyolítják le, melyek nem mások, mint papíron rögzített címletű követelések ar­ra nézvést, hogy a bankjegyek „tulajdonosai” jogosultak a papí­ron feltüntetett értéknek megfelelő áru és/vagy szolgáltatás eltulaj­donítására azoktól, és azokkal szemben, akik bankjegyekkel – te­hát papíron rögzített, „legitim” követeléssel - nem, vagy csak mér­­sékeltebb mértékben rendelkeznek.

Az arany (mert eltűnt) és az értéktelen papír helyett új egyenérté­kest kellene találnunk, mely önmagában értékes is, és megfelelő mennyiségben a rendelkezésünkre is áll, tehát képes a kereske­delmi áruforgalom zökkenőmentes lebonyolítására, közvetítésére.

Tekintve, hogy a vérkészletek kezelése, megfelelő minőség­ben és mennyiségben történő biztosítása nagyobb körültekintést és gon­do­zást igényel, mint korábban az aranyé, napnál világosabb, hogy ezt a feladatot csak központilag, állami monopóliumként lehetne problémamentesen megoldani. A nemzetállam központi jegyki­bo­csátó bank­ja fokozatosan országos vérellátó és kibocsátó „bank­ká” alakulhatna. Az első lépés persze új adótörvények alkotása.

Példásan rugalmas törvényalkotás esetén a jövő héten például el is magyarázhatná már a háromnevű ifjúernős szenior, hogyan is fizessük be az áfát verítékünk vérével, ha már minden kötél sza­kad. Az önadózás is rendkívül egyszerűvé válna – pénz helyett a kis kémcsövekbe lefejt vérünket küldenénk az APEH-nek, a pos­tán „fragile" felirattal ellátott kis függőleges csomagokban. Azt ja­vasolom, hogy a O-ás vér minden cseppje kettőnek számítson, mi­vel nem semmi, ha valakinek 0-ás vére van (példának okáért Jé­zus Krisztus urunk is 0-ás vércsoportú volt, legalábbis a torinó­i lepel vérnyomainak tanúsága szerint. Ha a lepel történetesen ha­mis, úgy Leonardo da Vinci vagy Jacques de Molay, temp­lomos nagymester vére szárad rajta.) Mindemellett a költségvetési hiány leszorítása – a felzárkóztatási program teljesítése - is lényegesen megkönnyebbedne, hiszen soha nem remélt egyszerűsítésekre is sor kerülhetne. Példának okáért az egészségügyi tárcát össze lehetne vonni a Pénzügymisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankot pedig az Országos Vérellátó Központtal. Mengelice – aki, mint tudjuk, a mangalica és a tengelice kereszteződése – megszerezhetné a valóságos mellé a pénzügyi hatalmat is, a fő tirpák pedig mehetne vissza a színesfémeihez, ami a számára kel­le­mes etni­kai teher. A Mengelice kedveskedő hangulatú becenév, amely arra utal, hogy súlyosan amorf személyisége ellenére az ud­var­ló ápri­lisi stiglic (stieglitz) csicsergésével fogja nekünk elő­adni mindazokat a technikai törvénymódosításokat, amelyek lehe­tő­vé teszik, hogy a 2000 forint vizitdíjat 17-jegyű personal­kód­ra nyíló és záródó kémcsőbe kifejt vérünkkel róhassuk le. Mengelice ettől kezdve – értelemszerűen kibővült hatáskörében – a nem adózókat is beterelhetné a közteherviselés szociálisan igazságos medrébe, mert a törvény feljogosítaná arra, hogy a tébé-és adópotyauta­sok­nak egy­a­ránt vérét vegye, ha netán megpróbálnák kijátszani az a­dóhatóságot. Egy–egy kisebb-nagyobb érvágás nem lenne túlsá­go­san nagy, kvázi kiheverhetetlen érvágás egyetlen notórius adópo­tyá­zó számára sem. Bizonyos jól körülhatárolható embercsopor­tok (pl. a nők, a vérzékenyek, a balesetesek, a műtétesek, stb.) a havi természetes vérvesztesé­güket leír­hatnák az adójukból, éppen úgy, ahogyan például a zöldséges is leírja kállóként az elhervadt salátát. A vámpírok viszont kötelesek lennének kiváltani a vállal­kozói igazolványt, és extra-adót kellene fizetniük, amit havi 1 hek­toliter 0-ás vérben lehetne meghatározni, mint ahogy például egy vérátömlesztés is extra-adóköteles lenne. A sajátvér-visszatöl­tés­sel doppingoló sportolók önbevallás alapján külön adóznának. Ap­ropó: természetesen minden vérképző gyógyszer és élelmiszer árát fel kellene bruttósítani, amelynek számszerű mértéke éppen a termelt (képzett) többletvér-értékével lenne egyenlő. A kistérsé­gek­ben vérki­adó és vérváltó automatákat lehetne kihelyezni, ame­lyek lehetőséget nyújthatnának idegen vérek magyarrá konvertá­lá­sára is, és viszonylag szolid kamatláb mellett, átmenetileg verej­tékkel higított vérrel lát­nák el a megszorult vérszegényeket.

De a legnagyobb lehetőségeket a külkereskedelemben látom.

Vegyük észre, hogy azok a közgazdasági alapfogalmak, melyek ed­dig évtizedeken át nyomorították a magyar külgazdaságot, egy­szerre semmissé válnának. Nyilvánvaló, hogy azonnal megszűnne külkereskedelmi cserearányaink állandó és folyamatos romlása, hiszen például egy átlagos magyar paraszt és egy Rothschild báró vére semmiben nem különbözik egymástól – a kék vér egyébként ócska blöff, sötétben minden vér piros -, noha nem szorul bizo­nyításra, hogy egy magyar földönkívüli parasztnak nincs 13 vér­vonala, sőt, néha egy se. Tekintve a szerencsés szervi adott­­ságot, hogy vére még egy vagyontalan, állástalan, rendszeres jöve­de­lem és tébékártya nélküli hajléktalannak is van; eset­leges fizetésimérleg-passzívum, vagy a tervezettnél nagyobb mér­té­kű hi­telkamat­-törlesztési kötelezettség felmerülése esetén nem kellene mást tenni, mint egy mobil rabomobillal összegyűjteni az aluljá­rók lakosságát, és gyengéd nyomásgyakorlással (értsd: zsa­rolás) rávenni őket egy alkalmi véradásra, melynek eredménye kor­szerű hűtőtasakokban késlekedés nélkül továbbítható lenne a Vi­lág­bankba vagy közvetlenül a Wall Streetre. Vagy Afganisztánba és Irakba, ahol az angolszász és nemzetközi hősök vívnak preven­­tív és büntető harcot a szintén nemzetközi terroristák tűzfészkei el­len, illetve a világszabadságért, benne a mi demokráciánkért.

Az új adó–és pénzügyi törvények révén elvégre felejthetővé vál­na közmondásos és történelmi „nyersanyagszegénységünk” is, hiszen a magyar vér a történelem során mindig parttala­nul áradt – má­sok minden bűnéért oktalanul kiontott magyar vér­rel „fizet­tünk” -, viszont az áldozat eleddig még soha nem értékesült, mert eme legfontosabb és szokatlan bőségben rendelkezésre álló valutánk­nak nem volt csereértéke. Mostantól valutabőségben szenvedünk – semmivel nem állunk rosszabbul, mint mások, sőt, évszázados véradói tapasztalatunk, immunitásunk, rezisztenciánk most fog maradéktalanul értékesülni. Az euró bevezetése is feleslegessé vá­lik, hiszen egycsapásra újból a magyar vér válik a legkeresettebb nemzetközi fizetőeszközzé.

Ettől kezdve csak az számít majd, kinek mennyi vér van a pucájá­ban. Az új adótörvénnyel az úniós pályázati pénzek elosztása is egyszerűsödik; mi több, megszűnik majd Bajnai Gordon monopol­helyzete, hiszen egy ország vérkészlete nem fér el a laptopjában.

Szerintem ezek a lengyelek tudják, mit csinálnak.

Vagy egy úniós biztos megsúgta nekik a jövőt.

Életünket és vérünket a köztársaságért!

Vác, 2008. március 1.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Huszka: Bordal
fix.tv interjú 5/5
Igazságot Magyarországnak!
Legfrissebb írások:
DE HÁT TUDTUK…Pár sor Bayer Zsoltról
2.cikk a relativizált gumicsont
ÖMP közlemény
A "demokratikus” kényszerítés nem megoldás
Bene Gábor: NE AGGÓDJUK?
"... egy nép azt mondta, elég volt!"
Magyar az, akinek fáj Trianon!
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014