Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Vérgőzös adózás
2008.11.09, 12:19                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Vérgőzös adózás

Néhány nappal ezelőtt közölte a magyar televízió a hírt, miszerint Len­gyelországban az adókötelezettség vagy hátralék ezentúl vér­rel is leróható. Érdekes, hogy közvetlen ismeretségi körömben mindjárt két személy is akadt, aki semmi kivetnivalót nem látott a „korszerűsített” adójogszabályban, az effajta törvényalkotásban.

Nyugdíjas szomszédom – együtt utaztunk a sárga busszal Váctól Bu­da­­pestig -, nagyon jó ötletnek nevezte, és előadta, hogy ő rend­szeres véradó (de nem véradózó!) volt, mind­addig, amíg „a Surján” meg nem „felezte” a véradók juttatásait. Kérdésemre felhábo­ro­dottan mesélte, hogy a véradóknak „Surján óta” már kettő helyett csak egy szendvicset adnak, és sör vagy kóla sem „jár”, miként azelőtt. Ebből látható, hogy nálunk még a vér is devalválódik.

Mármint a véradók értéktelenednek, a kormányzat számára.

Közismert, ugye, hogy lengyel testvéreink – amióta a ’70-es évek­ben a Szolidaritás "kivívta” az államadósság részleges elengedé­sét és teljes átütemezését, majd, mit tesz Isten, velünk egyidejűleg leváltot­ták a kommunista rendszert – ma már messze előttünk jár­nak a gazdasági fejlődésben; lám, most a törvényhozásban is.

Szerintem megszívlelendő, sőt, kézenfekvő a vérrel adózás lehető­sé­gének Magyarországon történő mielőbbi bevezetése is, hiszen ezek szerint pénz és vér egymásra átválthatók, konvertibilisek.

Mi az, ami a kettőben „azonos”, közös?

Az, hogy mindkettő az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele – a vér az egyén biológiai létezéséé, a pénz pedig a társadalmi-gazdasági lété, amennyiben az élethez nélkülözhetetlen anyagi eszközök cse­ré­jét, a társadalom „anyagcseréjét” közvetíti, már több ezer év óta.

Pénz és vér tehát ekvivalens, kicserélhető attribútumok.

Volt idő, amikor a legfőbb közvetítő szerepét az önmagában is ér­tékes arany töltötte be, ám amióta már a bankjegyek többé nem válthatók aranyra – az összes arany eltűnni látszik a vörös cé­gér feneketlen páncélszekrényeiben -, az emberiség minden értéké­nek cseréjét önmagukban értéktelen papír bankjegyek bonyolítják le, melyek nem mások, mint papíron rögzített címletű követelések ar­ra nézvést, hogy a bankjegyek „tulajdonosai” jogosultak a papí­ron feltüntetett értéknek megfelelő áru és/vagy szolgáltatás eltulaj­donítására azoktól, és azokkal szemben, akik bankjegyekkel – te­hát papíron rögzített, „legitim” követeléssel - nem, vagy csak mér­­sékeltebb mértékben rendelkeznek.

Az arany (mert eltűnt) és az értéktelen papír helyett új egyenérté­kest kellene találnunk, mely önmagában értékes is, és megfelelő mennyiségben a rendelkezésünkre is áll, tehát képes a kereske­delmi áruforgalom zökkenőmentes lebonyolítására, közvetítésére.

Tekintve, hogy a vérkészletek kezelése, megfelelő minőség­ben és mennyiségben történő biztosítása nagyobb körültekintést és gon­do­zást igényel, mint korábban az aranyé, napnál világosabb, hogy ezt a feladatot csak központilag, állami monopóliumként lehetne problémamentesen megoldani. A nemzetállam központi jegyki­bo­csátó bank­ja fokozatosan országos vérellátó és kibocsátó „bank­ká” alakulhatna. Az első lépés persze új adótörvények alkotása.

Példásan rugalmas törvényalkotás esetén a jövő héten például el is magyarázhatná már a háromnevű ifjúernős szenior, hogyan is fizessük be az áfát verítékünk vérével, ha már minden kötél sza­kad. Az önadózás is rendkívül egyszerűvé válna – pénz helyett a kis kémcsövekbe lefejt vérünket küldenénk az APEH-nek, a pos­tán „fragile" felirattal ellátott kis függőleges csomagokban. Azt ja­vasolom, hogy a O-ás vér minden cseppje kettőnek számítson, mi­vel nem semmi, ha valakinek 0-ás vére van (példának okáért Jé­zus Krisztus urunk is 0-ás vércsoportú volt, legalábbis a torinó­i lepel vérnyomainak tanúsága szerint. Ha a lepel történetesen ha­mis, úgy Leonardo da Vinci vagy Jacques de Molay, temp­lomos nagymester vére szárad rajta.) Mindemellett a költségvetési hiány leszorítása – a felzárkóztatási program teljesítése - is lényegesen megkönnyebbedne, hiszen soha nem remélt egyszerűsítésekre is sor kerülhetne. Példának okáért az egészségügyi tárcát össze lehetne vonni a Pénzügymisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankot pedig az Országos Vérellátó Központtal. Mengelice – aki, mint tudjuk, a mangalica és a tengelice kereszteződése – megszerezhetné a valóságos mellé a pénzügyi hatalmat is, a fő tirpák pedig mehetne vissza a színesfémeihez, ami a számára kel­le­mes etni­kai teher. A Mengelice kedveskedő hangulatú becenév, amely arra utal, hogy súlyosan amorf személyisége ellenére az ud­var­ló ápri­lisi stiglic (stieglitz) csicsergésével fogja nekünk elő­adni mindazokat a technikai törvénymódosításokat, amelyek lehe­tő­vé teszik, hogy a 2000 forint vizitdíjat 17-jegyű personal­kód­ra nyíló és záródó kémcsőbe kifejt vérünkkel róhassuk le. Mengelice ettől kezdve – értelemszerűen kibővült hatáskörében – a nem adózókat is beterelhetné a közteherviselés szociálisan igazságos medrébe, mert a törvény feljogosítaná arra, hogy a tébé-és adópotyauta­sok­nak egy­a­ránt vérét vegye, ha netán megpróbálnák kijátszani az a­dóhatóságot. Egy–egy kisebb-nagyobb érvágás nem lenne túlsá­go­san nagy, kvázi kiheverhetetlen érvágás egyetlen notórius adópo­tyá­zó számára sem. Bizonyos jól körülhatárolható embercsopor­tok (pl. a nők, a vérzékenyek, a balesetesek, a műtétesek, stb.) a havi természetes vérvesztesé­güket leír­hatnák az adójukból, éppen úgy, ahogyan például a zöldséges is leírja kállóként az elhervadt salátát. A vámpírok viszont kötelesek lennének kiváltani a vállal­kozói igazolványt, és extra-adót kellene fizetniük, amit havi 1 hek­toliter 0-ás vérben lehetne meghatározni, mint ahogy például egy vérátömlesztés is extra-adóköteles lenne. A sajátvér-visszatöl­tés­sel doppingoló sportolók önbevallás alapján külön adóznának. Ap­ropó: természetesen minden vérképző gyógyszer és élelmiszer árát fel kellene bruttósítani, amelynek számszerű mértéke éppen a termelt (képzett) többletvér-értékével lenne egyenlő. A kistérsé­gek­ben vérki­adó és vérváltó automatákat lehetne kihelyezni, ame­lyek lehetőséget nyújthatnának idegen vérek magyarrá konvertá­lá­sára is, és viszonylag szolid kamatláb mellett, átmenetileg verej­tékkel higított vérrel lát­nák el a megszorult vérszegényeket.

De a legnagyobb lehetőségeket a külkereskedelemben látom.

Vegyük észre, hogy azok a közgazdasági alapfogalmak, melyek ed­dig évtizedeken át nyomorították a magyar külgazdaságot, egy­szerre semmissé válnának. Nyilvánvaló, hogy azonnal megszűnne külkereskedelmi cserearányaink állandó és folyamatos romlása, hiszen például egy átlagos magyar paraszt és egy Rothschild báró vére semmiben nem különbözik egymástól – a kék vér egyébként ócska blöff, sötétben minden vér piros -, noha nem szorul bizo­nyításra, hogy egy magyar földönkívüli parasztnak nincs 13 vér­vonala, sőt, néha egy se. Tekintve a szerencsés szervi adott­­ságot, hogy vére még egy vagyontalan, állástalan, rendszeres jöve­de­lem és tébékártya nélküli hajléktalannak is van; eset­leges fizetésimérleg-passzívum, vagy a tervezettnél nagyobb mér­té­kű hi­telkamat­-törlesztési kötelezettség felmerülése esetén nem kellene mást tenni, mint egy mobil rabomobillal összegyűjteni az aluljá­rók lakosságát, és gyengéd nyomásgyakorlással (értsd: zsa­rolás) rávenni őket egy alkalmi véradásra, melynek eredménye kor­szerű hűtőtasakokban késlekedés nélkül továbbítható lenne a Vi­lág­bankba vagy közvetlenül a Wall Streetre. Vagy Afganisztánba és Irakba, ahol az angolszász és nemzetközi hősök vívnak preven­­tív és büntető harcot a szintén nemzetközi terroristák tűzfészkei el­len, illetve a világszabadságért, benne a mi demokráciánkért.

Az új adó–és pénzügyi törvények révén elvégre felejthetővé vál­na közmondásos és történelmi „nyersanyagszegénységünk” is, hiszen a magyar vér a történelem során mindig parttala­nul áradt – má­sok minden bűnéért oktalanul kiontott magyar vér­rel „fizet­tünk” -, viszont az áldozat eleddig még soha nem értékesült, mert eme legfontosabb és szokatlan bőségben rendelkezésre álló valutánk­nak nem volt csereértéke. Mostantól valutabőségben szenvedünk – semmivel nem állunk rosszabbul, mint mások, sőt, évszázados véradói tapasztalatunk, immunitásunk, rezisztenciánk most fog maradéktalanul értékesülni. Az euró bevezetése is feleslegessé vá­lik, hiszen egycsapásra újból a magyar vér válik a legkeresettebb nemzetközi fizetőeszközzé.

Ettől kezdve csak az számít majd, kinek mennyi vér van a pucájá­ban. Az új adótörvénnyel az úniós pályázati pénzek elosztása is egyszerűsödik; mi több, megszűnik majd Bajnai Gordon monopol­helyzete, hiszen egy ország vérkészlete nem fér el a laptopjában.

Szerintem ezek a lengyelek tudják, mit csinálnak.

Vagy egy úniós biztos megsúgta nekik a jövőt.

Életünket és vérünket a köztársaságért!

Vác, 2008. március 1.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Kívánj igazi ünnepet
Borszék - borvíz és gyógyvíz
Regölés
Legfrissebb írások:
A 2018-as országgyűlési választás a nemzeti oldal nagy lehetősége
2017-06-27-én a Hősök terén beszéltem és....
2017-06-27-én VISSZHANG a 29 évvel ezelőtti tüntetésre!
Geri Tibor: Hogyan kezdődött? - c. írása a kiegészítéseimmel!
Szent László Király Alapítvány 2016. évi beszámolója
BG: Álljunk végre egymás mellé…
Emberi Jogok Intézetének kérelme
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014