Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Családi coming out
2008.11.10, 17:47                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Családi coming out

A nevem: Jezowski Krisztián.

Kibontva: kettős kereszt.

Nem valódi, hanem felvett név, afféle „művésznév”.

A név a differenciálás talán legfontosabb alapja; a megkü­lön­böztetés a tudásé, hiszen a tu­do­mány épp’ ab­ban áll, az a legfontosabb szerepe, hogy kikutatja, felfedi, leír­ja a jelenségek közötti valóságos azo­nosságokat vagy ha­son­ló­ságokat, különbségeket, össze­füg­géseket, hogy mi­­­nél töb­­bet megismerhessünk a minket kö­rülvevő világ­ból.

Az em­berek nevei ma már saj­nos nem követik a tudo­má­nyos normákat, inkább elfed­nek, mint informál­nak. Pedig a tudás, az ismeret – nem előítélet. Éppen az „előítéletes”, aki nem ismeri el, hogy minden tudás alapja a megkü­lönböztetés.

*

Minél több el­térő, megkülönböztető jegyet ismerek, annál többet tudok a világról. S mi más dol­gunk lehet a Földön, mint a valós tudás megszerzése, a hit és a szeretet elmé­lyí­tése és gya­korlása jegyében? Bi­zony jó lenne egy olyan világ­ban él­nünk, melyben egy­részt mindenki az lehet, aki lenni sze­retne - aki ténylege­sen -, másrészt mindenkinek a neve azt fejezné ki, aki va­lójában. Olyan világban, mely­ben mindenki büszke le­­het­ne önmagára, és a nevére, ami azonos a személyiségével. Az maga lenne a mennyei de­mok­rácia, amelyben senki­nek nem kellene „mimikri név” alatt rejtőzködnie: min­denki büszkén felvállalhatná, hogy azonos is azzal, amit a neve sugall és kifejez.

*

Mindkét oldali nagyapáim nemes emberek voltak.

Kis-és középnemesek. A nagyszüleimnek nagyjából 8-10 szilvafájuk lehetett – viszont atyai nagyapámnak egyszer egy füge­fája is volt, melynek a termését rendszeresen meg is ette -; apáméknak egy sem, nekem viszont egy van.

De nézzünk vissza a régmúltba, jóval távolabbra.

Honnan is eredt a „valódi, eredeti” nevem, és milyen fog­lal­kozások, tevékenységek álltak/állhattak mögötte?

A családi hagyomány szerint a legősibb ősünk egy római ka­tona volt/lehetett, akinek a neve Siccus volt, és aki itt, a magyar provinciában telepedett le és alapított családot. Van olyan vélekedés is, mely szerint a családnév a szikes (vö. föld), vagy a szike (értsd: orvosi vágóeszköz) szóból e­red, tekintve, hogy egyes ősapáink földbirtokosok voltak, mások meg orvosi (sebészi) praxist folytattak. De szere­pel az ősök között egy olasz-osztrák alpokbéli úr is, aki a ha­gyomány szerint a Hofher névre hallgatott, és egy alpesi kecskepásztor 16. (tizenhatodik) gyermeke volt, majd egy­sze­rű sorából kiemelkedve csillagász lett. A korai közép­korban őseim – a szájhagyomány, és fél-öcsém amatőr ku­­tatásai szerint – a magyarországi piac kiemelkedő bú­za­­kereskedői voltak, békés konkurenciában és együtt­mű­kö­désben a kor zsidó terménykereskedőivel. Mint ilyenek, nyilván hadtáp(élelmiszer)-beszállítói is voltak/lehettek a bandériumoknak, pl. a királyi-rendi hadseregnek is. Mint beszállítók folyamatos, élő üzleti kapcsolatban álltak a ki­rályi udvarral, s a nemességgel, ami megalapozta a család hosszútávú egzisztenciáját és „politikai identitását”, ma­gyarul hovatartozását is: vagyis hát az őseim stabilan ki­rálypártiak, ha úgy tetszik monarchisták voltak, és eme kiállásuk a király mellett nem szakadt meg egészen a mo­narchia megszűnéséig – apai nagyapám haláláig ízig-vérig legiti­mista, a Habsburg-uralkodóház (Ottó) hí­ve volt.

Az Egri Levéltár és más dokumentumok tanúsága szerint Czike Jánosnak a király 1654-ben ajándékozott nemessé­get; a nemeslevél által leírt czímerben a főalak griffmadár, amely a karmai között szőlőfürtöt és kézi szőlőprést tart, a­mi arra utal, hogy a család a szőlőművelésben és a bor­termelésben játszott kiemelkedő szerepet. A család tagjai köszönettel nyugtázták a kitüntetést, hiszen még 130 év­vel az adományozás előtt a kitüntetett Czike János déd­ap­ja, Czi­ke Aurelius (vö. a római katonai leszármazással) harci események közepette követett el kiemelkedő hőstet­tet: megpróbálta kimenteni 1526. augusztus 23-ikán II. Lajos királyt a végzetesen megáradt Csele pa­tak­ból, amelynek sodrása magával ragadta az ifjú ki­rályt, amikor át akart úsztatni rajta. Az eset közvet­le­nül a mohácsi vereség után történt, amikor a négyszeres túlerőben lévő török sereg tönkreverte az alig 20 ezer har­cost számoló magyar hadat, mely mind egy szálig odave­szett a csatamezőn, ám a királynak és közvetlen környe­zetének valahogy mégis sikerült elmenekülnie. Talán még a legenda is igaz; a még a 20. életévét sem betöltött király lova megijedt a három érből összefolyó, felduzzadt Csele ör­vénylésétől, és nem törődve azzal, hogy gyakorlatlan lo­va­sa beleakadt a kengyelbe, vadul dobálódzott a hullá­mo­kon, agyonrugdosván a kengyelen függő Lajos királyt, aki­nek így semmi esélye nem maradt az életben maradásra. Tény, hogy sem említett ősünk (Aurelius), sem más nem mentette meg a királyt, aki elmerült, s eltűnt a hullámok­ban. Holttestét csaknem 2 hónap múlva találták meg, jó­val lej­jebb, a patakparton. Aurél megpróbálkozott a lehe­tet­lennel, de nem járt sikerrel, sőt, maga is majdnem oda­veszett. Egyébiránt Aurél, mint jeles szőlősgazda nemcsak udvari borszállítója volt az ifjú Lajos királynak, hanem Bran­den­burgi György (gróf és aranyifjú) még fő pohárnok­nak is beajánlotta az udvarhoz, így vélhetőleg egyike le­hetett/volt az ott ezidőben igencsak nagy méreteket öl­tött részegeske­désnek és mulatozásnak, épp akkor, ami­kor a nyakunkon volt a török… Czike Aurél mind a borterme­lésben, mind a borászat laboratóriumi rejtelmeiben igen nagy tudású, kísérletező egyéniség volt, aki az adott törté­nelmi kort jóval meghaladó szőlőtermelési és borkezelési módszerekkel eredményesen próbálkozott. Kisebb utazó bő­rönd­­nyi, a XX. közepére nagyrészt csaknem olvashatat­lanná vált feljegyzései a II. világháborúban a családfa-ira­tokkal együtt elpusztultak.

Családom a reformkor hajnalán már alapvetően szellemi, értelmiségi tevékenységekkel foglalkozott – a teljesség igé­nye és bármifajta sorrendiség mellőzésével sorolom fel -: ügyvéd, katonatiszt, tanító, lelkész, orvos, állatorvos egy­a­ránt előfordult, de mezőgazdász és iparos is szerepel a sorban, míg kereskedő már kivételként sem. Vallási azo­nosságukat tekintve őseim – ekkorra már – reformátusok voltak. Politikai tevékenységről, pláne a ’48-as forradalom­ és szabadságharcban való részvételről nincs emlék – hisz’ királypártiak voltak -, vannak/voltak viszont írásos emlé­kek a Czike-név különböző „előfordulásairól”, reformkori írókhoz/költőkhöz kötődően. Csokonai Vitéz Mihály egyik levelében ír egy Czike-lányról, Vörösmarty Mihály egyene­sen verset írt egy Czike-lányhoz; a Jókai-családdal pedig valamilyen rokonság is összefűzött bennünket egy Czike­lány révén. A Czike-család – ez tevékenységeiből és a ren­delkezésemre álló családfából is kiderül – a korai kezde­tek­től mélyen vallásos keresztény család, erős kötődéssel az ószövetségi zsidó nevekhez, noha egészen a közeli tör­ténelmi időkig semmi nem utal arra, hogy valamelyik férfi ősünk zsidó származású leányt vett volna feleségül. Czi­ke-lányok több esetben is kötöttek vegyesházasságot, ami a történelem tanúsága szerint a reformkortól kezdődően a legtöbb magyar nemesi családban egyre gyakoribb. A név­választásról írottak alátámasztására most felsorolom ama bibliai (ihletésű) keresztneveket, amelyek a családfán túl­nyomó többségben fordulnak elő. Férfi nevek: János, Jó­zsef, Dániel, Sámuel, Péter, Pál, Gábor. Női nevek: Han­na, Rebekka, Zsuzsanna, Mária, Ágnes. De hasonlóképp’ gya­koriak a történelmi magyar nevek is, mint: Árpád, Ist­ván, Imre, Gyula, Lajos, Sándor, László, Ferenc, Kálmán, Zsig­mond, illetve Etel, Margit, Ilona, stb.

*

Mind a mai napig nincs adat arra nézve, hogy őseim va­la­me­lyike tagja lett volna bármilyen titkos társaság­nak. Az őseimhez hasonlóan, én sem arra törekszem, hogy itt, a Földön építsek kőházat, családi dinasztiát, díszes palotát magam­nak, hogy az üzletben, a profit-és vagyonszerzés­ben jeleskedjek, sőt, politikai ármánnyal fussak be sike­res karriert, miközben a belső zsebem, vagy egy titkos – és lelki – széf legmélyén oly’ szerződést őriznék, melyet a Fényhozóval kötöttem, hamis életemet megalapozandó…

A természetes kiválasztás Isten privilégiuma.

Nem az emberé, nem a titkos társaságoké.

S kevesen vannak a választottak.

Én a Mennyben szeretnék házat építeni magamnak; nem hivalkodót, csak olyant, amelyben magam és családom jól elférünk; boldogan szolgálhatjuk az Urat, Jézus Krisztust. Azért imádkozom, hogy a feltámadás után majd a köze­lé­ben él­­hessünk, békés, tartalmas, alkotó örök életet.

Legyünk minél többen, akik ugyanezt szeretnék.

Vác, 2008. szeptember 15.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Altató
Miénk volt, miénk lesz!
Tükör által homályosan - Teremtés magyar nyelven 2. rész (www.dobogommt.hu)
Legfrissebb írások:
Devizahitelesek helyzetének végleges megoldási lehetőségei
2018 Mátyás király emlékéve lesz!
KÖVETELEM AZ IGAZSÁGOT!
November 4. Az 1956-os szabadságharc hőseire kell emlékezünk
A ténytagadás, a zsidóellenesség aktív gerjesztése
Egy kapitány, aki nem hagyja el a süllyedő hajót
Mi minden vezetett '56 októberéhez? 70 éve zajlott a hírhedt "kékcédulás választás"
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014