Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Kiáltvány - az államadósságról
2008.11.16, 13:12                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Kiáltvány a magyarokhoz az államadósságról

Rendszerváltás jelzáloggal

Senki, sohasem látta azt a levezetést, vagy bizonylati alá­támasztást, amely hitelt érdemlően megmagyarázta, bizo­nyította volna: miből keletkezett a + 22 milliárd USD adósság, egyetlen év alatt – közvetlenül az első sza­bad választások előtt, 1990-ben? Hiszen 1973-1989. kö­zött mindössze 1 mrd USD kölcsönt vettünk fel, a­me­lyet 12-szeresen vissza is fizettünk. Mit takar ez a 22 mrd USD, utólag előtalált „adósság”, melyet azu­tán a rendszerváltó Antall-kormány készségesen, te­ketória és verifikálás nélkül, maradéktalanul átvál­lalt, noha erre a tanúk szerint senki nem kötelezte? Egyáltalán: miféle demokrácia s független jogállam az, amelynek KORMÁNYA, „NEMZETI” BANKJA úgy és akkor vesz fel az országgyűlés megkérdezése nélkül bármekkora hiteleket, s vállal át illegitim elődjétől, bármekkora államadósságot, ahogy és amikor csak akar? Aztán eladja a nemzeti termelő tőkét, ugyanígy…

Kitalált államadósság

Becsapták a népet: valójában ez az „államadósság” soha nem is létezett. Kitaláció az egész, mint nagyjából minden glo­bális elmélet és gyakorlat, ami ennek a hazug, nemzet­áruló „reformkommunista” pénzelitnek a nevéhez fűződik. Az IMF-fel és a Világbankkal összefogva és összefonódva, szisz­tematikusan eladósították Magyarországot, hogy az­u­tán potom áron, mindenestül kiárusíthassák a nemzet év­tizedek alatt felépített összes termelőerejét, vagyonát.

Ameddig Magyarországon is ez a külföldi, szuprana­cio­ná­lis hódítókkal, jutalékért (rózsadombi-) paktu­mot kö­tött janicsár-klikk uralkodik, addig soha nem lesz itt – sem az olajfák alatt - sem béke, sem jólét.

A Rózsadombi Paktum

„Íme a PAKTUM, amelyről nem lehet beszélni.

Ez volt írásom kiinduló pontja.

Most pedig közlöm a magyar népre erőszakolt gyalá­za­tos szerződés szövegét. Egy otthoni publicista, mint Be­nedek István, nem teheti meg ezt, saját jól felfogott ér­dekében, az Angliában élő Révffy László azonban a kö­zel­múltban nyilvánosságra hozta ezt a megdöbbentő áru­lást. Szövegét Németországban élő barátom küldte, az­zal a kéréssel, hogy terjesszük a magyarság minél széle­sebb köreiben. Kívánságának eleget teszek, mert tel­jesen egyetértek vele: ezt mindenkinek meg kell ismernie.”

Írását azzal kezdi, hogy 1989. március 15-én, amíg ha­zánk népe első szabad megemlékezését tartotta - egy budai villában titkos tárgyalás volt, melyen a kö­­vet­kezők vettek részt: a távozó szovjet hadsereg tábor­no­ka, a szovjet titkos-rendőrség (a KGB) ezredese, az amerikai követség első titkára, a CIA egyik tisztje, az izraeli titkosszolgálat (a Mossad) képviselője, a ró­mai katolikus, a református, az izraelita egyház egy-egy megbízottja, és öt magyar politikai vezető, akik kö­zül négy ma is vezető pozícióban van.

A Paktum kötelező előírásai

Akkor most a Paktum, lényegében maradéktalanul meg­va­lósult 20 pontja, lényegtelen rövidítésekkel:

1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása

2. A Szovjetúnió kárpótlása a hátrahagyott javakért

3. Barátságos viszony kiépíté­se a Szovjetúnióval

4. A szovjetellenes tevékenységek megaka­dá­­lyozása

5. A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetúnióval

6. A volt párttagok mentesítése minden büntetés a­lól

7. A volt karhatalmisták megvédése a megtor­lás­tól

8. A kommunisták beépítése a választási pártokba

9. Az államvagyon átmentése a kommunisták kezébe

10. Az igazságszolgáltatás a kom­mu­nis­táké marad

11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás megtorlása

12. A jobboldali pártok szervezésének akadályozása

13. A magyar határokon többé nem le­het változtatni

14. A magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobb­oldali emigrációs személyekkel vagy szervezetekkel

15. A volt kommunista országok irányában csak ba­rát­sá­gos nyilatkozatok láthatnak napvilágot

16. Az 1956-os eseményeket a kommunizmus megja­vítását célzó mozgalomnak kell beállítani, és csak a­zo­kat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik

17. A hadsereg létszámát egyharmadára csök­ken­tik

18. A Szovjetúnió megőrzi a politikai befolyását, az USA pe­dig megerősítheti befolyását az üzleti életben.

19. Magyarország garantálja a nem­zetiségek nyel­vi, kulturális, politikai, gazdasági jogai gyakorlását

20. Magyarország kártalanítja a magyar zsi­dóságot a II. világháborúban elszenvedett vesz­teségeiért.

A fenti megalázó feltételek megfogalmazásukkor még köt­hették az aláírókat, de ma, a Szovjetúnió, Jugoszlávia és Cseh­szlovákia összeomlása után semmi esetre sem. Akik 1989. március 15-én aláírták a fenti 20 pontot, még ak­kor sem mentesülhetnek a vádtól, ha kényszerhelyzetben tették ezt. Viszont ha 1992-ben, a közép-és kelet-európai események után is érvényesnek tartják a Paktumot, ak­kor ez a magatartás hazaárulásnak minősül, amiért a tör­vény előtt kell felelniük. Íme, a sokat emlegetett "Rózsa­dom­bi Paktum", mely mindeddig megakadályozta ha­zánk valódi politikai átalakulását, a magyar milliók emberi élet­nívó­já­nak megteremtését, mely népünk fejlődésének, jö­vő­jének, demokratikus életének és jólétének alapfeltétele.

A titkos találkozó résztvevői

Antall József, múzeumigazgató, majd miniszterelnök

Horn Gyula, külügyminiszter, későbbi miniszterelnök

Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke

Paskai László, bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek

Göncz Árpád, műfordító, későbbi köztársasági elnök

Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ elnöke

Boross Péter, belügyminiszter, majd miniszterelnök

Jóskabácsi, „szállásadó”, a református egyháztól

A találkozón a reform-kommunista Németh-kor­mányt nem képviselte senki (ennyire nem volt perspektívája?).”

Meghasonlott ünneplés

Idézet „a Szittyakürt” 1992. márciusi-áprilisi számából: „Miközben a magyar nép ünnepelte szabadsága kivívását a pesti utcán, a rózsadombi tizenhárom meg­tárgyalta és a­láírta Magyarország új rabszolgaságát, a magyar nép ide­gen igába hajtását.” A résztvevő személyek felsorolása, és a 20 pont tökéletesen megegyezik. Folytatva az idézetet: „Itt van a titok. (…) Népünk elárulásával fizettek a jelenlegi tisztségeikért. Így születhetett meg az első kommunisták­ból szabadon választott magyar kormány, melynek a veze­tői szolgai módon hajtják végre a rájuk erőltetett határoza­tokat. (…) Ez a rózsadombi egyezmény átmenti a kommu­nis­tákat, elpusztítja a magyar nemzetet. Ezért felelni fog­nak a történelemben, a magyar nemzet színe előtt a rózsa­dombi tizenhármak. Változnak az idők, változnak az em­be­rek. Az aradi tizenhárom az életét áldozta, hogy a magyar nemzet éljen; a rózsadombi tizenhárom pe­dig azzal próbálta menteni önmagát, hogy feláldozta a magyar nemzetet.”

A hamis jelzálogjogot érvényesítik

Az esztelenül, pánikszerűen véghezvitt – sietős volt, ne­hogy a nemzeti erők hirtelen, még időben felébredjenek! -, 18-20 éve folyamatosan zajló pri­vatizáció rémdrámába il­lő „eredményeket” hozott. Teljes egészében eltűnt, multi­nacionális tulajdonná vált a komplett magyar ipar, a bel­­-és külkereskedelem, a közszolgáltatások döntő hányada – nagyjából minden, ami profittermelő működő tőke, illetve, ami mozdítható. Mivel hivatalosan összeállított állami va­gyon­leltár (átfogó vagyonértékelés) nem készült; ennek hi­á­nyában csupán visszatekintő, globális becslésekkel élhe­tünk. Az elmúlt 20 év alatt – a Világbank szak­értői szerint - összességében mintegy 100 milliárd USD könyvi értékű ál­lami vagyontárgyat privatizáltak, amelynek a piaci, üzle­ti értéke ennek akár többszöröse is lehetett. Antall József „rendszerváltó” miniszterelnököt állítólag megfenyegették, hogy amennyiben nem vállalja át a 22 Mrd USD adósság jogfolytonos szolgálatát, akkor a nemzetközi bankok min­den hitelüket kivonják Magyarországról, és beszüntetik a gazdaság, az állami költségvetés folyamatos finanszírozá­sát. Ez a barátságtalan lépés, persze, üres államkincs­tár­ral, valuta­tar­talék nél­kül megbéníthatta volna az ország teljes gazdasági életét. Ámbátor Schamschula György, aki előbb Antall személyes tanácsadója volt, s utóbb közleke­dési miniszter lett – évekkel később megcáfolta ezt; sze­rin­te An­tallt senki nem kényszerítette az adósságszolgálat készséges átvállalására. Meglepő tény az is, hogy az a So­ros György, akiről épp’ az ellen­kezőjét „gondolnánk”, azt javasolta Antallnak, kérje az adósság átütemezését… Ám Antall nem hallgatott rá, és lényegében egyszemélyi dön­tést hozott. A terve az volt, hogy az állami vagyonból elad annyit, amennyi az államadósság kiegyenlítését fedezi, és a többiből állami beruházásokat, szociális juttatásokat fi­nanszíroz, sőt, valutatartalékot is képez.

Mindebből nem lett semmi.

A trójai faló

Antall­nak jóelőre felállították a csapdát: a leköszö­nő reform­kom­mu­nis­­ta garnitúra számára azért lehe­tett feltétlenül „szükséges” az induló adósság, még i­dejében bejelentett „előtalálása”, mert enélkül az ad­dig élvezett gaz­da(gság és a politikai hatalom örökre elúszott volna. De hogy ne ússzon el – és ez tökéletes összhangban áll a Rózsadombi Paktum posztulá­tu­ma­ival! -, a Németh Miklós által „előtalált” 22 Mrd USD „adósság” trójai falóul szolgált, visszafordít­ha­tat­la­nul kényszerpályára terelte az egymásra épülő ese­mé­nyeket, valóságos lavinát zúdított az amúgyis épp „pad­lót fogott” országra…

Mindenreképes Szélhámosok Pártja

Sándor András, 1997-ben meghalt író-zseni barátom, így nevezte az utódpártot: MSZP = Mindenreképes Szélhá­mo­sok Pártja. És, mint tudjuk, a kommunizmusban az a legszörnyűbb, ami utána jön. Meg aztán: a kommu­nista, ha egyszer a szájában, a fogai között tartja a prédát (koncot, vagyont, beosztást, hatalmat), hát sosem engedi el többé. Gondoljuk csak meg! A rendszerváltás előtti idő­pillanatban még nem volt „másunk", csak:

1. A 12-szeresen visszafizetett 1 Mrd USD adósságunk, pontosabban annak „hűlt helye”, az MNB adósság-nyilvántartásaiban (lásd: Műhelytanulmányok), meg

2. A min. 100 Mrd USD értékű állami vagyonunk, meg

3. A „0” Mrd USD összegű valutatartalékunk.

Azután a következő időpillanatban már mozdult a kép, az „ajtón”, vagyis a helyből hülyének nézett III. Köztársa­ság (tér) ka­puján betolták a trójai falovat a Magyar Nem­zeti Bankba, hasában a frissen előtalált 22 Mrd USD, külső államadóssággal. Ezután a helyzetünk már korántsem olyan rózsás, s az alábbiak szerint alakul:

1. Az külső államadósság „új” adata: 22 Mrd USD.

2. Az állami vagyont azonnal, gondolkodás és kés­leke­dés nélkül ki kell árusítani, máskülönben az ország és a gazdaság finanszírozhatatlanná válik…

3. Hiányzik az álhitel fedezete, meg a valutatartalék…

Aki netán azt gondolja, hogy ez a teljesen logikus leve­ze­tés amúgy csak merő fantazmagória, annak a figyelmébe ajánlom a mostani reform-kommunista kormányunk bű­vész­mutatvá­nyait, amelyekkel félkézzel is úgy tüntetnek el a hitel-, kölcsön-, pályázati-, stb., külső és belső pénz­piacon felvett dollár-, euró-és forintmilliárdokat, mintha – munkásököl zuschlag, add ide a bukszád! - azok nem is léteztek volna, minden pénznek nyomban bottal üthetjük a nyomát… Nos, kedves olvasóm, tényleg azt hiszed, hogy nemlétező adósságot nehezebb teremteni, mint valódit ellopni? Pláne, a megvalósult rendszerváltást megelőző totális zűrzavarban? Amikor a Rózsadombi Paktum előírásainak egymásra épülő megvalósításá­hoz ez a 22 Mrd USD adósság úgy kellett, mint falat kenyér? Nem, kedves olvasóm, naív lehetsz, de ennyire az­ért nem…

Azt mondod - összeesküvés?

Igen, a Rózsadombi Paktum az volt.

Dicstelen…

Köztársaság helyett demokratikus királyságot!

Miként lehet egy állítólag szuverén és demokratikus nem­zet­­­állam bármikori vezetése olyannyira rövidlátó, os­to­­ba, korrupt, felelőtlen és aljas, hogy 18 éven keresz­tül folyamatosan csak vágja-vágja, ész nélkül az aranyto­jást tojó tyúkjait, egyre csak kiárusítja a családi ezüstöt, és a „fűnyíró-elv” állandó, „következetes” alkalmazásával, bár­mi áron való érvényesítésével, szabályszerűen kiirt min­den életet maga körül, ameddig a szem csak ellát, ne­hogy ennek a sokat szenvedett országnak jobb sorsra érde­mes népe egyszer újra békében, nyugalomban élhessen? Ho­gyan merészelnek a – magukat elitnek nevező – nem­zet­veszejtők – naponta ott vigyorogni a tévék képernyőjén, és kórusban hazudni egyre hatalmasabbakat, mikor nap­nál világosabb, hogy egy tál lencséért eladták egész Ma­gyar­országot, és bűnszövetségben a kozmopolita sza­badrablókkal, úgy, de úgy lepusztították hazánkat, hogy többé már ne nőjön fű a magyarok (és állataik) szá­má­ra a szűkös Kárpát-medencében. Mindenekelőtt – sze­rintük végérvényesen – tönkretették az államformánkat; s közvetlenül a kommunista diktatúra leépítése után, beve­zették az egész atlanti világban egyenszilárdságú liberál-bolsevik „köztársaság”-ot, amely az amerikai típusú sza­badkőműves orwelli rémállam mintájára összetákolt Eu­ró­pai Únió uni­formizált regionális mozaikkockája. Az or­szá­got, népét és vagyonát, nem szabad rábízni holmi hi­tetlen tahók, hiteltelen kozmopolita janicsárok kénye-ked­vére, akiknek fixa ideája, hogy a manipulált amerikai szoftverrel ebül szerzett 51 %-ukkal akármikor letagad­hat­ják még a csillagokat is az égről. Magyarország ter­mé­szetes vezetője a Szentkoronatan alapján válasz­tott szakrális király, aki az egy Isten kegyelmével meg­áldva, demokratikus királyság formájában ve­ze­ti az államot, tehát a Király a prezidenciális jogok­kal felruházott államfő.

A népvagyon végkiárusítása

Az IMF-be és a Világbankba történt konspiratív (értsd: D 209) belépteté­sünk (1982.) óta szüntelenül folyik a ma­gyar népvagyon gátlástalan kiárusítása, amelynek elő­re megtervezett, kitervelt "végeredménye” szerint Magyar­or­szágon már csak­nem minden – ipar, kereskedelem, pi­ac, mezőgazdaság, állam, politika, költségvetés, kul­túra, oktatás, egészségügy, honvédelem, stb. – közvet­lenül a multik tulajdona, vagy közvetve, de a szupranácik (”szupranáci” = a Világállam feltétlen híve, fedett ügynö­ke) által 100 %-ban meghatározott. Az egykor 100-%-ban magyar nemzeti (társadalmi) tulajdont képező, mintegy 100 Mrd USD könyvi értékű működő tőke „eltűnt”, és összességé­ben maximum 20-25 Mrd USD „privatizációs” bevételt ho­zott, ami természetesen szinte azonnal beleol­vadt az adott évi büdzsébe, pótlólagos fedezetül szolgálva a minden ésszerű hátáron túl költekező rémállam, nagy­részt improduktív költségeire. Megjegyzendő, hogy a sza­bad­rabló privatizátorok valójában az egész magyar állami és fogyasztói piacot megvették, potom áron, hi­szen a könyvi értéknél lényegében egy fillérrel sem fizettek többet, ám a megvásárolt portfolió piaci-üz­leti ennek legalább a 2-3-szorosát érte, hiszen a lé­nyeg az volt, hogy a nemzeti termelést kiszorítva, a magyar piacot elárasszák a saját termékeikkel, me­lyek árszínvonala néhány év leforgása alatt több tíz­szeresen meghaladta a korábbi (kiszorított) magyar termékek árszínvonalát. Vegyük mindehhez még azt is hoz­zá, hogy a forint/USD paritás is 18-20 év alatt lerom­lott az eredeti arány felére, miközben hosszú é­ve­ken át az eredeti paritás harmadát sem érte el. Így joggal állítható, hogy az elprivatizált nemzeti vagyon valós piaci értéke minimum 300 Mrd USD lehetett, mármint a jelenértékre diszkontált tőkehozadék (profit) tőkés va­gyonértékelési módszerét alkalmazva. Egyszerűbben ki­fe­jezve: az elprivatizált tőke ma épp’ annyi profitot termel a már multinacionális tulajdonosok számára – mind kivi­szik az országból! -, ami cca. 300 Mrd USD működő tőke ér­ték hozadékának felel meg. A kamatrabszolgaság kiala­kulása és működtetése szempontjából teljesen mindegy, hogy a pénzben felvett bankhitel után fizetünk (uzso­ra-)­­ka­­ma­tot, vagy a termelőtőke hozadékaként viszik ki az országból az ugyanolyan %-os mértékű profitot.

Uzsorakamat buborék-hitelekért

Ma Magyarországon lényegében már minden profitter­me­lő portfolió a multinaci­onális társaságoké és bankhálóza­to­ké, melyek a profitot szinte maradéktalanul kivonják az országból. A produktív vállalkozások, az állam (a költség­ve­tés), sőt, már a magánemberek is csak úgy juthatnak hi­­­tel­hez, ha azt a bankoktól veszik fel – uzsora-kamatos kamatra -, amelynek hasznát természetesen megint csak a bankok teszik zsebre. Azok a magánérdekeltségek tulaj­donában lévő bankok, amelyek – vö. pl.: FED, az amerikai jegykibocsátó bank – a nekik kamatozó pénzt a semmiből teremtik, és amelyeknek az ért­hetetlen "konszolidálására” most készül, a nemzetek feletti bankárhatalommal a saját népe ellen szövetkező magyar állam, az IMF-től kapott 25 Mrd USD júdás-pénzből. Az ördög tehát most a saját far­kába ha­ra­pott: az állam az uzsorakamatra felvett új hitelekből is – a háttérhatalom parancsára - a népet kirabló, a profitot eltüntető bankokat támogatja, és mind az ellopott, eltüntetett csillagászati összege­ket, mind az új, bankkonszolidáló hitelek adósság­szol­gálatát, újracsak velünk, kamatrabszolgákkal a­kar­ja meg­fizettetni. Mindezen hazaáruló cselekmé­nyek­nek egye­nes következménye, hogy Magyarországról 18 év ó­ta - a hamis rendszerváltás óta - minden évben három­szor annyi pénzt vonnak ki kamat, profit, stb. formá­jában, mint amennyi pénz befektetés és egyéb címen bejön. Emellett Magyarország „ikerdeficites”, ami azt je­lenti, hogy mind az állami költségvetésünk, mind a fize­­té­si mér­legünk min­den évben deficittel, veszteséggel zár, és a­mely vesz­teségeinket ugyancsak a nemzetközi bankháló­zat fi­nan­szí­rozza, az imént felvázolt képtelen uzsora­ka­mat-mechanizmus alap­­ján. Az már csak „a hab a tortán”, hogy természetesen a vállalkozások és már a magyar la­kosság is aránytalanul és mértéktelenül el van adósítva, ami azt is jelenti, hogy az egész magyar nemzetgazdaság, annak minden szereplője 20-30 %-os átlagos kamatteher­rel dolgozik, termel és egzisztál, ami ugyanekkora „kővel te­li hátizsákot” hendi­ke­pet, vagyis versenyhátrányt jelent a világ­gazdaság normálisabb országaival szemben. Ezek a megfizethetetlen kamatterhek, az összes (állami és egyéb) adósság szolgála­ta; mind a magyar nép vállait, hátát ter­heli, mint egy egyre súlyosbodó puttony, amelyet kötelező viselni, mert a Valutaalap és a Világbank így parancsolta.

A fiktív adósság valódi, fojtogató daganattá hízott

Az összesített nemzeti adósság – állam, bankok, vál­lalko­zások, állampolgárok tartozásai, tőkeadósság, stb. – ma mintegy 240-260 Mrd USD-ra rúg, ami a ki­ta­lált (fiktív) rendszerváltáskori összeg 12-szeresét te­­szi ki. Ennyit arról, hogy vajon – most tisztán gazdasá­gi érte­lemben! – a Kádár-rezsim volt-e hatékonyabb, vagy a mostani felvilágosult, liberális, demokratikus kapitaliz­mus? Csak az adósság tekintetében: 1 aránylik 250­­-hez…

Azt az egyet 12-szeresen megfizettük, ezt a 250-et unoká­ink sem fogják. De nem értik - mitől lettek csepürágók.

Nyilvánvaló, hogy amennyiben nincs az a 22 Mrd USD – visszamenőlegesen kitalált – államadósság, akkor nincs is „szükség” az egész ingyencirkuszra, nem államosították volna a kollektív társadalmi tulajdonunkat, hogy az­tán áron alul értékesíthessék, válogatás nélkül, az e­gészet; nem lennénk most nincstelen földönfutók sőt, bér­rabszolgák, változatlan minimálbéren bejelentett, a bankok kegyelemkenyerén élő kamatrabszolgák, s nem állnánk most itt tanácstalanul, a már repcével is bevetetlen magyar ugaron, miközben sunyi kirabl­ó­­ink térdig járnak a szintén elkommunizált úniós és világbanki pénzekben, melyek kamatait megint csak velünk, a magyar néppel akarják kifizettetni. Napnál is világosabb, hogy mindez nem történhetett volna meg a 22 Mrd USD összegű, nemlétező államadósság kitalálása nélkül. Va­gy­is – mi­­vel nem létezett: ki kellett találni, to­vábbi leigázásunk cél­jából. A nyilvánvaló hazugság nélkül te­hát ma is vígan élhetnénk, mint Marci Hevesen.

Ugyanúgy, mint hogyha Antall József át nem vállalja…

A félrevezetést is, meg a fiktív adósság szolgálatát is.

Guruló dollárok „Brüsszelbe”

Gazdasági értelemben a most felvett/felveendő IMF-köl­csön – nem oszt, nem szoroz; már eddig is úgy el voltunk adó­sod­­va, hogy annál jobban nem is lehet. Ha egy or­­szág hitelállománya már visszafizethetetlen nagyságúra nőtt – számoljunk egy kicsit! -, akkor a nagyságrend mellékes… Vegyük, úgy, hogy az ország készpénz-adóssága 100 Mrd USD. Ennyit nyugodt lélekkel mondhatunk; ezt még Járai Zsigmond is megerősítette, pedig hát őt még Baselben és Frank­­furtban is „jegyzik”, nemcsak Magyarországon. Nos, ennek éves kamata – mondjuk 10 %, azaz 10 Mrd USD. Miből lehetne ezt kifizetni? Adódik két elvi lehetőség: (1) Az állami portfolió éves hozadékából. (2) Az adófizetők be­fizetett adó­jából. Tekintve, hogy az első lehetőség nem áll meg, hisz’ a még állami portfolió összesen nem ter­mel i­lyen összegű profitot, marad a második. Mindig ezt csi­nálják! Alig folyik be az ÁFA-bevétel, azonnal utalják is át „Brüs­szelbe”; alig folyik be az SZJA-bevétel, máris utal­ják el az adós­­­ságszolgálatra. A kamatfizetés aránya az állami költségvetésben egyre feljebb kúszik, majd lassanként el­é­ri a 100 %-ot, s akkor be lehet majd csukni mind a par­la­ment, mind a minisztériumok kapuját; igaza lesz Lenin­nek is, az SZDSZ-nek is, mert elhal, megszűnik a ma­gyar állam. Becsődöl, összeomlik, ránk rogy, és akkortól egyál­talán nem lesz majd se nyugdíj, sem egészségügy, a szük­ség törvényt bont; öntörvényű népbiztosok, tanácsnokok, pártállami komisszárok, sőt, újjászületett szamuellyk, ge­rők grasszálnak majd Budapest ut­cáin és helyben agyon­­­lövetik, akinek nem tetszik a képe, vagy megszegi a sta­tá­ri­u­mot, amely szerint nem sza­bad fényes nappal zsemlét enni a Nagykörúton. Ez nem rémlátomás, valódi veszély.

Törleszteni matematikai képtelenség

De hát nemcsak kamatot kell fizetni adósságszolgálat jog­címén, hanem törleszteni is kell. Igen ám, csakhogy ezt a mostani 25 Mrd USD hitelt 3 év alatt kell visszafizet­ni, ami azt jelenti, hogy jövőre kamatostul pl. mini­mum 10 Mrd USD-t kellene „visszafizetnünk”, amely összeg inkább 28-30 Mrd USD, ha figyelembe vesszük a már meglévő, legalább 100 Mrd USD adósság köte­lező szolgálatát is… Ámde, ha még azzal is számolunk, hogy a jövő év elején állítólag egyszerre jár le mintegy 31 Mrd USD hitelünk visszafizetési határideje, úgy könnyen beláthatjuk, hogy a helyzetünk még ennél is súlyosabb, hi­szen en­nek az „abszolválásához” már a valutatartalékot (17 Mrd USD) is részben igénybe kell vennünk, amellett, hogy a most felvett 25 Mrd USD kölcsön máris elúszott…

Lenullázták Magyarországot

Tovább megyek. Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy hozzá nem értő, felelőtlen dilettánsok, alkalmasint színes­fémtolvajok és kiszkorú börtöntöltelékek elkezelték közös pénzügyeinket, inkább arról, hogy tudatosan, bűnszövet­ségben egymással és a nemzetközi háttérhatalommal el­in­­­tézték, hogy Magyarország soha ne állhasson lábra. Ha emlékeznek még rá, Orbán Viktor nemrég ezt nyilat­koz­ta: „Nem tudják úgy tönkretenni az országot (értsd: a li­be­rálbolsik), hogy ne lennénk képesek újjá­építeni." A Viktor, mindannyiunk megfonnyadt örök reménysége, im­már jónéhányszor tévedett, de ekkorát még soha. Gyaní­tom – egy ideje -, ő sem hitte már, amit mond, de valami­vel mégis doppingolnia kellett, hogy egyben tartsa magát.

A Gyurcsány duplája = Orbán semmije

Esélyeink hagyományos, „európéer technológiá­val” – nin­csenek. Parlamentet játszani az ördöggel naív ostobaság.

Mert ami történt, ami történik, az mindenki képzeletét fe­lülmúlta. Nemcsak a Viktorét, meg a szintén őszbe hajló tanácsadóiét, a savanya politológusokét - évek óta nincs komolyabb fizetésemelés -, hanem mindenkiét. Mert ez a Gyurcsány, ez nem akármilyen ellenfél, mint ahogy 4 éve egyfolytában mondom, de senki nem hallgat rám. Fletó dupla vagy semmit játszik, régóta sejteni lehetett. Belátta, hogy a 2010-es választást elveszíti, ezért hát eldöntötte, akkor ne nyerhessen senki. Elvette a Viktor kedvét a kor­mányzástól. Neki dupla, a Viktornak semmi. Ha már Or­bán 2 éve elkövette azt a „súlyos hibát”, hogy az őszödi is­ten­káromlásból nem vállalta magára az elmúlt 16 évi kö­zös vakolás hazugságainak effektíve őreá eső részét – va­gyis cserbenhagyta „baloldali” illuminált társait -, akkor most majd: „Kóstolj bele, Viktor, milyen is egy lenullázott országot kormányozni?” De valójában a gyurcsányi dupla a következőket jelenti: (1) Megmutatta Viktornak, minden riválisának, hogy az IMF és az EU hasonszőrű libe­rál­bol­­sik irányítása alatt áll, akiket szintén csak a lé be­folyási se­bessé­ge hoz tűzbe-lázba, más semmi. Ha a „lé” be­folyik, a népek meg kussolnak, akkor Gyurcsány még a­kár a Putyinnal is lepaktálhat, őket nem izgatja. (2) Egy évvel a 2010-es választások előtt majd „hirtelen megjavul” a gazdasági helyzet, kiosztja a most szerzett zsozsó 10 %-át a nyugdíjasoknak és a kisebbségieknek – hisz’ vissza­fi­zetnie majd mindent úgyis a jónépnek kell! -, ezzel aztán meg is nyeri a választást, és pusztíthat, rombolhat seré­nyen to­vább. (3) Ha netán valami fatális szoftverhiba foly­tán mégsem nyerne, akkor a Viktor lesz kénytelen olyan megszorításokat bevezetni, amitől majd vért pisil az egész lakosság, és nem kell hozzá fél év, „úgy átlátják” a helyze­tet, hogy meglincselik a Viktort, így visszaszáll a hata­lom is azoknak a kezébe, akik kisebb zökkenőkkel ugyan, de 63 éve uralkodnak Magyarországon. (4) Ne felejtsük el, hogy a mostani IMF-hitelt Gyurcsány vette fel, Gyurcsány fogja elkölteni, és 2010-től esetleg a Viktornak kell majd kamatos-kamatostul visszafizetnie, ha még élünk. Ő már senkitől nem kap hitelhitelező-kamatfinanszírozó hi­telt -, sőt, némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk: az egész arra megy ki, hogy soha többé ne is kerülhessen hitelkérel­me­zői helyzetbe. (5) Amint a „rendszerváltás” előtti és u­táni ál­lamkölcsönöknek a magyar termelőtőke volt a tit­­kos jelzálogfedezete – el is vették tőlünk, az egészet! -, úgy a ma­i IMF-hitelt sem hozom­ra-hozamra adták… A 25 Mrd USD hitel jelzálogfede­ze­te elsősorban a magyar föld, a Magyar Haza, melyet a magyarság Istentől kapott, a Szent­ Korona közvetítésével. Másodsorban e szent földben nyugvó páratlan tisztaságú és értékű ivóvíz és gyógyvíz kincsünk, amelyre már nagyon fáj az at­lantiak foga, hiszen saját ivóvizüket régen tönkretet­ték, gyógyvizük pedig alig van. Harmadsorban pedig „a jelzálog”-ot olyan titkolt politikai előírások alkot­ják, amelyek könyörtelen és „következetes” vé­grehaj­tása – a hódítók reményei szerint - végleg megtöri a magyar nemzet ellenállását, gerincét. (A minap ol­vas­tam, José Manuel Barroso állítólag kijelentette: az eu­rópai ki­bontakozás súlyos akadálya „valamiféle magyar szakra­li­­tás”.) Igazából ez Gyurcsány Ferenc valódi feladata. Aki egy a pokol földi főhadiszállásáról (Wall Street) dollár­ral távirányított, démonoktól megszállott tébolyult kram­pusz; olyan kézjeggyel, aláírással, mely a 666-os szám hű lenyomata. Aláírása minden „alvilági” típusjegyet hordoz.

A Világállam közös karámja

Mindenekelőtt a még virulens magyar vállal­ko­­zások é­leterejét, működőképességét, a magyarok (h)ősi kül­de­tésbe vetett erős hitét akar­ják mindörökre meg­tör­ni, hogy bennünket is olyan konzumidióta, önálló a­ka­rat, kreativitás, hazaszeretet és Isten-hit nélküli tö­meg­masszává aljasítsanak, amilyenné Lucifer illu­mi­nált paran­csára a világ valamennyi népét tették/­teszik, hogy végül ellenállás nélkül terelhessék be az immár vezényszóra, engedelmesen bégető birkanyá­jat az EU után a Világállam közös karámjába.

A selfmade dauphin személyes tragédiája

A Viksi most már nagyon sajnálja, miért nem állt tucatnyi lehetősége közül legalább csak egyszer a nép élére, sem­hogy po­­fa­­vizitre járkált volna a „csókosékhoz”. Most csak néz, mint drótostót a kehes gebére, s az ernyedt, enervált, koordinálatlan Matolcsyval együtt motyogja: „Anyám, én nem ilyen lovat akartam! Csökkenteni kéne a járulé­kokat, és akkor felvirulna a gazdaság. Legalábbis a fele kamatot ki tudnánk fizetni, és akkor csak a má­sik felét kellene még valahogy a Gyurcsányi haverja­itól összeszednünk. S akkor még egy Széchenyi vagy Deák terv – nem, Kossuth, az nem… -, és jöhetne újra az Ezüsthajó, meg a tűzijáték, a szakrális áldások, a kezet csókoló nénik, a szép állami misék meg orgo­na­ver­senyek; hej, ha újból dekázhatnék, teljes alcsú­ti díszben a tágas miniszterelnöki szobámban, s meg­várathatnám az orosz vagy a kínai nagykövetet is… Hej, azok a szép, dús, magyar napok! Elmúltak - de kár, hogy velük odalett minden esélyem is...”

Hát így állunk, Magyarok – Viktorral vagy nélküle…

Fel kell kötni az alsót, ha nem akarunk kihalni, a Római Klub 30 éves mesterterve szerint. Helyre kell állítanunk a szakrális királyságot; szakrális árpádházi királlyal az élen – a Szentkoronatan ősi, történelmi útmutatásai alapján.

Talpra magyar, hí a haza.

Sehonnai bitang ember…

Vác, 2008. november idusán

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Cionizmus elleni beszéd 2.
Ha én rózsa volnék
Kurultaj 2008. 08. hó. magyar - madgar törzsi találkozó lovasvágta
Legfrissebb írások:
2018 Mátyás király emlékéve lesz!
KÖVETELEM AZ IGAZSÁGOT!
November 4. Az 1956-os szabadságharc hőseire kell emlékezünk
A ténytagadás, a zsidóellenesség aktív gerjesztése
Egy kapitány, aki nem hagyja el a süllyedő hajót
Mi minden vezetett '56 októberéhez? 70 éve zajlott a hírhedt "kékcédulás választás"
A bátor magyar nők, nemcsak Egerben teremnek!
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014