Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Maradandó és múló értékek
2008.11.17, 08:48                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Maradandó és múló értékek

rekviem a magyar demokrata sajtóklubért

Kezemben a „Sajtóklub 2001-2002.” könyvkiadvány - a demokratikus ellenzék legbátrabb sajtófóruma - a Kairosz Kiadó gondozásában, Lovas István filctollas dedikációjával. Másik kezemben a „Visegrádi disputa, 2003. május 10., II.” és a „Szövetség” e heti száma, amelyben Varga Gabriella tudósít az újabb radikális összejövetelen (október 19.) elhangzott beszédekről és előadásokról. Engem is meghívtak előadást tartani; de aztán úgy döntöttem, hogy nem megyek el...

Rozgics Mária - olvasom - (aki jó néhány hónappal ezelőtt még a Demokratában az új kormányfő, Medgyessy Péter ‘agyagba döngölésével’ foglalkozott, s később menesztették a laptól) a Magyar Világ főszerkesztője felszólította a Fideszt, hogy adja át a helyét hiteles embereknek! Lovas Pista pedig a zárszavában szó szerint ezeket mondta: „A hülyeség(ünk) lehet átmeneti, de lehet kórosan permanens átok. A magyarok Istenére kérem önöket bizonyítsuk be végre, hogy hülyeségünk gyógyítható. De azonnal!” A beszámoló végén a cikk írója ekként kesereg: „Bevallom, hogy zaklatottan távoztam a Makovecz Imre által tervezett csodálatos épületből. Gondolataim között egy kedves barátom megjegyzése visszhangzott. Ezt mondta nekem: ‘A magyar mindig is széthúzott. Ebből is látszik, hogy a mi oldalunk a magyar.’ Sovány vigasz.” Jó, hogy nem mentem el. Mai írásomban hosszú utat fogunk bejárni. Az előző ‘végszó’ ehhez csupán csak - nyitány...

Lovas Pista a politikai jövendöléseimért időnként tréfásan ‘Cassandrának’ nevez; egyébként jól megvagyunk egymással - ő Bicskén, jómagam Vácott. Valamikor még egyidejűleg írtunk különböző cikkeket Bencsik Magyar Demokratájába, sőt, még Varga Dombi is. Az 1996. augusztus 8-iki számban - „Orbán Viktor szupersztár” című politikai elemzésemben - ‘megjósoltam’, hogy Orbán Viktor lesz a következő magyar miniszterelnök; mely merészségemért akkor még nagyjából mindenki ‘körülröhögött’. Leginkább a Demokrata szerkesztősége; maga Bencsik András és Seszták Ágnes, meg Csermely Péter - az egy ‘Dombi’ kivételével. Az írásomat afféle szimpla ‘vitaindítónak’ szánták-bélyegezték; azért, hogy rögvest megcáfolhassák. A következő heti lapszámban, augusztus 15-ikén jött is ‘a fekete leves’, vitriolos hangnemben, a főszerkesztő Bencsik András tollából. ‘Ellentétes állásfoglalású’ cikkének főcíme: „A mesék királyfija”, alcíme pedig: „Adalékok a nemzeti hős fantomképéhez”. A továbbiakban immár történelmi sorait idézem:

„Le kell számolni az ábrándokkal, az álmokkal s a vágyakkal. Elfogadva Czike László gondolatmenetét, azt javaslom, vegyük kicsit tárgyilagosabban szemügyre az ellenzék ‘utolsó’ lábon maradt jelöltjét, Orbán Viktort. Maradva a szerző tízpontos tesztlapjánál, én Orbán Viktor esetében az alábbi értékeket találtam. Röviden közlöm a kérdéseket; akit érdekel, a múltheti Demokratában ellenőrizheti. (1) Nemzeti stratégia: nincs (bár azt mondja Orbán, kellene hogy legyen). (2) Gazdaságpolitika: téves (Czike értékelése). (3) Karizma: lényegileg értékelhetetlen (a fogalom azt jelenti, az illetőben van-e isteni adomány, isteni képesség, amit szerintem kissé elhamarkodott dolog lenne előre odaítélni). (4) Küldetéstudat: értékelhetetlen (az intenzív sikervágy még nem küldetéstudat). (5) Nemzeti tudat: igen. (6) Nemzeti felelősség: igen. (7) Nyitott személyiség: igen. (8) Fiatal, erős: igen. (9) Hívő: nem jellemző (emlékezzünk a régi Orbán Viktorra: amikor a kormánypárti KDNP-ben akart valaki felszólalni, ő fél-hangosan így szellemeskedett: Imához!). (10) Látnoki képesség: nincs (lásd az 1994-es választási szövetségét az SZDSZ-szel). Ha a nyolcadik és kilencedik pontot, ami erősen vitatható, hogy perdöntő szempont legyen, figyelmen kívül hagyjuk, Orbán Viktor csupán 20 %-ban (két pontban) felel meg az ‘ideális’ miniszterelnök ismérveinek. Ez bizony csak elégséges, - és nem pedig kitűnő eredmény.” Itt szakítsuk meg kicsinyég az idézet fonalát! Amikor annak idején Bencsik András eme idézett ‘ellen-vitairatát’ kvázi-önhatalmúlag közzétette, már akkor is észrevettem, hogy: (1) Tíz pontom megnyirbálása abszolút önkényes, - míg az általam felvett ‘miniszterelnöki kritériumok’ cseppet sem voltak azok. (2) Érdekes, hogy Bencsik nem tekintette perdöntőnek, hogy Orbán hívő keresztény legyen; miközben ezt Antall egyik legfontosabb erényének tartották, - ma pedig a Demokrata és egész udvartartása Orbán ‘vezető jótulajdonságainak’ tekintik hívő kereszténységét, kereszténydemokrataságát, fiatalságát, karizmáját és erejét. (3) Bencsik egyébként nem (volt) túl erős matematikában; ugyanis az 5-6-7. pontokra igennel válaszolt, míg a feltételek számát 10-ről 8-ra csökkentette; - vagyis 3/8-ad a ‘végeredmény’, ami 37,5 %, szemben Bencsik önkényes és hibásan kiszámított 20 %-ával. Eképpen a Demokrata főszerkesztője diktatórikus és voluntarista volt. „De van ennél nagyobb baj is - írja folytatólag. Ha összevetjük Orbán Viktor szavait a tetteivel, az elégséges osztályzat is túl jónak látszik. Szóban a Fidesz elnöke markáns hazafi, aki elutasítja a neokommunizmust, a neobolsevizmust (mik lehetnek ezek?!), s aki határozottan megbélyegzi az SZDSZ-t, mint olyan formációt, amely az egész országot veszélyezteti. Tettekben más a helyzet! A Fidesz még 1994-ben választási szerződést kötött az SZDSZ-szel. (A nemzeti táborral való ezt megelőző kemény szembenállását tudjuk be az ifjúi hévnek, a politikai divathullámon való lovaglási vágynak, s az ellenzéki pozíciónak.) A választási szerződést nem a Fidesz, az SZDSZ bontotta fel, amikor koalícióra lépett az MSZP-vel. A Fidesz viszont hevesen erőltette az úgynevezett ‘Polgári Szövetség’ létrehozását, amely az MDF meghasadását, ennek következtében politikai pozícióvesztését eredményezte, és súlyos válságba sodorta a KDNP-t is. Orbán Viktor támogatta Mádl Ferenc céltalan s álszent köztársasági elnök-jelöltségét, amelynek köszönhetően Göncz Árpád újraválasztása szalonképessé vált a nemzetközi politikában.”

Mondom; - nézegetem, olvasgatom a régi papírokat, meg az újakat is. A Bencsik már egyáltalán nem annyira plurális politikai felfogású, mint 7-8 évvel ezelőtt volt - mintha azóta egyszerűsödtek volna az elképzelései; igazodott az aktuálpolitikai valósághoz, a duális erőtérhez, ami a háttérben sokkal bonyolultabb játszma. Az ő fokozódó gondolati valóságában - önnön eszmeisége virtuális előterében - már csak három szereplő létezik; pontosabban Vele együtt négy: a gonosz baloldal; a jó, ámde érthetetlen okokból nem egységes és nem többségi jobboldal - mint a politikusok + holdudvarok -; aztán még ‘a nép’ és a ‘mesebeli királyfi’: Orbán Viktor. Ez együtt három (bal, jobb, plebs) mellék-, plussz egy főszereplő. Az ifjú vezér, aki majd egymaga eldönti, merre guruljon az új idők kereke. Bencsik, aki mára eljutott a gúnyosan emlegetett mesebeli királyfitól az imádott, ám a Gonosz által ideiglenesen letaszított, egyetlen lehetséges királyig nem érti, miféle negatív varázslat (csalás!?) történhetett másfél évvel ezelőtt - hiszen ‘megvolt a többség’, de hova lett?! Meg kell legyen újra, ha másképpen nem, hát egyetlen egységes tömbben, a Fidesz Polgári Szövetségben; amely immár saját részének tudhatja a kisgazdákat és a kereszténydemokratákat is. Bencsik András - még két és fél évig tartó - szívszorító dilemmája, hogy vajon elég lesz-e az egység a többséghez is?!

Álmai tovább szövődnek; mert álmodnunk kell, hogy megvalósítsuk a jobb jövőt!

A Demokratában addig is hétről-hétre fokozódik a hangulat, ami már másfél év óta tart. Már ‘csupán pillanatok választanak el bennünket’ az igazi nagy magyar forradalomtól, a kollektív népfelkeléstől az aljasok ellen; a zsarátnok ím’ fehéren izzik - rohamosan rohanunk előre népünk közös ‘jobbvégzete’ felé. Orbán Viktor kisvártatva megérkezik; hűséges-bölcs tekintetével vagányul kacsint, s jobbjával csitítva mutatja: „Majd akkor mozduljatok, ha jelzést adok!” - s mi kis butuskák, azonnal értjük a gondolatát, a bölcs nyugalmát, és várunk, mire elérkezik az idő. És akkor Arthur király hű fegyvereseivel együtt előbújik földalatti búvóhelyéről, s huszárai élén végső csatába indul - vasmarkában az Excalibur...! Álmában felsír: csak az a fránya ‘Jobbik’ ne lenne, akik a formálódó jobboldali nemzeti egységet bontják most éppen meg, amikor már minden rendeződni látszott! Aminek első, baljós jele „a Sajtóklub” apránkénti szétesése volt. Először Járai Judit hagyta el a nemzet bajnokait, majd lassan elmaradozott Tőkéczki László is. Majd elkezdett ingadozni Tóth Gy. László, aki mintha elvesztette volna Győző győzelmébe vetett erős hitét. Igaz, hogy jött az ‘inconnus’ Molnár Tamás; de ő hamar ‘pártot ütött’ - kiderült, hogy ‘merőben más eszméket vall’, belerúgott házi szentjeinkbe, aztán meg, miután a Sajtóklubból kitettük őt, a Jobbik alelnöke lett. Sőt, a ragály terjedt tovább! Hisz’ a legfőbb oszlop még csak ezután dőlt ki; - Lovas István, ellenzéki sajtónk ‘fenegyereke’ is megtévedt, belecsúszott ‘a Jobbik’ nevű baljós tévhitbe, mert a már említett találkozón a következőket nyilatkoztatta ki: „Míg hímezzük zászlainkat, szinte csak rituálékban és jelképekben éljük ki magunkat, sírunk, átkozódunk és cigarettafüstből képezünk tervkarikákat, ők röhögve adják el lábunk alól a szárazföldet és szigeteinket a Dunán, vagyis az anyaföldet, hogy plázát építsenek meg banképületeket. Míg Orbán Viktort hímezzük trikóinkra, ők rajtunk röhögve másolják le, adják és veszik azon adatainkat, amelyeket a világon mindenütt a legféltettebb információknak tekintenek. Mert tudják, - mindarra, amit tesznek s tenni fognak velünk, válaszunk legfeljebb a Himnusz szomorú eléneklése. Ők ezen csak röhögnek. Medgyessy gazember, mi pedig hülyék vagyunk.”

Sokan azt gondolhatják - fáradt, izzadságtól gyöngyöző homlokukat ráncolva -, hogy a leírt történet a Magyarország nevű európai falu valós, szomorú története.

Nem! Inkább csak politikai vagy történelmi fikció... History-fiction.

A valóság az emberek szemében tükröződik, az igazság pedig a szívükben él.

Vác, 2003. november 6.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Csárdáskirályno - Szilvia belépoje
Tükör által homályosan - Teremtés magyar nyelven 2. rész (www.dobogommt.hu)
Bosnyák piramisok 3.
Legfrissebb írások:
Devizahitelesek helyzetének végleges megoldási lehetőségei
2018 Mátyás király emlékéve lesz!
KÖVETELEM AZ IGAZSÁGOT!
November 4. Az 1956-os szabadságharc hőseire kell emlékezünk
A ténytagadás, a zsidóellenesség aktív gerjesztése
Egy kapitány, aki nem hagyja el a süllyedő hajót
Mi minden vezetett '56 októberéhez? 70 éve zajlott a hírhedt "kékcédulás választás"
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014