Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

A miniszterelnök dán udvaroncai
2008.11.21, 08:45                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

A miniszterelnök dán udvaroncai

A szavainknak mágikus erejük van! Ezért nagyon kell vigyázni minden kimondott szóval; nehogy a jószándékú varázslat a szánkból már mint fekete mágia omoljék elő, kvázi mindent tönkretéve... Emlékezzünk csak: miniszterelnökünk valamely beszédében ‘felcseperedtem’ helyett (nyelvbotlás!) véletlenül azt találta mondani, hogy: „felcserepedtem!”¸ mire az ártatlan nyelvi fordulatból hangos vihogás lett!

Gondoljuk csak el (minő rémség!), ha a belépésünk kapcsán mondandó valamely ünnepi beszédében ‘csatlakozásunk’ helyett „európai úniós csalatkozásunk”-at fejtené ki részletesebben! Nem állítom, hogy tévedne - lenne viszont botrány, sőt, nagy vigasság! A szavaink ím’ megannyi csapda; ám a neveink - baljós előjelek!

Jópár évvel ezelőtt olvastam egy könyvet: a pénzről, a pénzcsinálás művészetéről szólt. Olvastam, olvastam, tetszett is meg nem is, hittem is meg nem is. Csak úgy szórakozottan kinyitottam hát a borító utáni első oldalon, és mit látnak szemeim?! Fordította: Dr. Pénzéhessy Ábrahám. A név: meghatároz... Igen! A neveknek is saját jelentésük van, önálló életet élnek; sokszor olyannyira, hogy már nem is az emberek választanak maguknak, vagy fiuknak nevet, hanem a már élő név alá születik a megfelelő személy! A most következő nevet reszkető kézzel írom le, - annyira legendás a hatalma. Rothschild azt jelenti: Vörös Cégér!

Mint ismeretes, a Világbank igazgatójának neve James Wolfensohn, ami magyar nyelven Farkasfiút jelent. Magyarul: ember embernek farkasa (farkasfia), a Világbank világpénzének (dollárjának) a farkastörvényei szerint. Egy korábbi (évekkel ezelőtti) sajtóhír szerint Magyarországon járt a francia kormány európa-ügyi minisztere, akit csak Pierre Moskovicinek, magyarul Moszkovita Péternek hívnak. A jelzés-értékű név mintha azt sugallná: Brüsszel - mégiscsak: Moszkva!

Ehhez képest már szinte csak ‘vicc-számba’ megy, ha megemlítem, hogy egykor a Magyar Államvasutaknál találkoztam valakivel, akinek a neve: Wassuth Pál - volt. Az esti vezetői összejövetelen megismerkedtem a Pécsi Nyomda gazdasági igazgatójával, akit Pécsinek hívtak. Reggel (2004. III. 2.) nézem a közszolgálati televíziót, ahol épp egy középkorú barna hölgy nyilatkozik valamiről a Pénzügy-minisztérium nevében; - a neve Pénzely Márta, főosztályvezető. Gyöngyszemre, fátumra bukkantunk volna vagy inkább csak képzelődnénk? Egyes, meghatározott embereknek a nevük egyben az ‘instant karmájuk’ is, vagy pedig - ami még megdöbbentőbb lenne! -: a sors a nevükkel jelzi az óvatlanoknak, hogy egy kicsit jobban vigyázzanak?! Semmi kétségem nincsen - nomen est omen: a név baljós előjel! De ezek után kalandozzunk el egy kicsit, még mielőtt felelőtlenül tovább találgatnánk...!

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Néhány évvel ezelőtt volt a Hősök terén egy emlékezetes koncert, amelyen Somló Tamás, a Lokomotív GT egykori legendás énekese, a következőket mondta be a mikrofonba augusztus 20-ikán, a magyar állam ezeréves fennállásának ünnepén: „Én 5757 éves vagyok!” Ezzel nyilvánvalóan az 1000 év (millenium) és az 5757 év jelentős különbségére célozott, az egyébként nagyszámú közönség előtt... De vajon ez a célzása, a szellemessége - a történelemi valóság ismeretében - indokolt volt-e, vagy netán teljesen alaptalan? Közelítsük meg a dolgot mindkét lehetséges irányból! Egyre ismertebbé válik a tudományos tény, hogy a szocialista tudomány minden igyekezete ellenére: a magyar nyelv semmilyen tényleges rokonságot nem mutat a finnugor nyelvcsaláddal, s más tekintetben sincsenek valós hasonlóságok. Az ősi (székely) rovásírás azonban egyértelműen híven emlékeztet - jelképeiben is! - a sumér ékírásra, amellyel mintegy 6000 évvel ezelőtt írták a sumérok híres kőtábláikat (több ezer ilyen létezik!), melyeken az emberiség csillagközi eredete is (Annunaki) olvasható. Úgy gondolom, az 5757 és a 6000 különbsége - ekkora időtávlatból - akár el is hanyagolható. Nem szólva róla, hogyha igaznak bizonyul a kőtáblák üzenete, úgy lehet, hogy 80-120 ezer évesek vagyunk valamennyien... S csak remélhetjük, hogy a végtelen igazság és a tartós szabadság hadműveletei, szőnyegbombázásai megkímélték a sumér kultúra tárgyi emlékeit Irakban, melyek az emberiség valódi genezisét tisztázhatnák. Ha ugyan nem épp azért pusztították el a Tigris és az Eufrátesz folyók völgyében ma élő, másodlagos kultúrát, hogy az egykori Mezopotámia ősi sumér titkait már csak por és hamu borítsa - örökké-valóságig... Ábrahám (minden zsidók ősatyja) az Ószövetség (Teremtés Könyve: 10 Noé utódai; a népek táblája és Az Ősatyák: 11,10 Ábrahám ősei) alapján Noé Szem fiának a leszármazottja; azé a Szemé, akitől az összes sémiták (héberek és arámiak, sőt, az arabok is) származnak, - és azé a Szemé, aki a testvérbátyja volt Kámnak és Jáfetnek, akiktől az összes többi (ma élő) népek is származtak. Csak mellesleg említem meg, hogy Jáfet fiai között volt pl.: Magóg és Askenáz; illetve Kám fiai közt Kús, ki Nimródot, a Föld első uralkodóját (Babilon urát) nemzette. Szem leszármazottja, Ábrahám (apja: Terach) egyes kutatási eredmények szerint még nem volt a mai értelemben vett zsidónak tekinthető; - Mezopotámiában élő sumér pátriárka volt, aki 75 éves korában kapta ‘a meghívást’ az Úrtól: „Menj ki földedről, a rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok majd neked! Nagy nemzetté teszlek (értsd: zsidóvá!), és megáldalak, s naggyá teszem a neved, és áldott leszel. Megáldom azokat, akik áldanak téged, s meg-átkozom azokat, akik átkoznak téged. Benned nyer majd áldást a Föld minden nemzetsége.” Így vándoroltak ki a Kánaán földjére; - az Ígéret Földjére (angolul: Promise Land), amely a mai Izrael területén, ‘a kialakuló’ zsidó nép őshazája lett: „... és kivezette őket a káldeai Urból, hogy a Kánaán földjére menjenek.”

Mi, magyarok - akár Magógtól, akár Nimródtól származunk - egyidősek vagyunk az összes többi néppel, és egyidős (5757 éves) testvérei vagyunk a zsidó népnek is; askenáziknak, szefárdoknak (és kazároknak?) egyaránt.

Ami pedig a másik lehetséges vonatkozást illeti; - ismeretes, hogy honfoglalásunk nem diszkrét, egyszeri időpontban (Kr. u. 895-ben) történt, hanem évtizedeken át, folyamatosan zajlott. Emellett a honfoglaló magyaroknak volt egy rejtélyes (tizen-harmadik?) törzse - a kabarok? -, akik egyistenhitű, zsidó vallású kazárok voltak, sőt, a kutatók egy részének véleménye, értelmezése szerint: valódi zsidók. Ez is olyan extrémális pontja közös történelmünknek, amely híven bizonyítja: 5757 éve és 1000 éve is egyformán testvérek vagyunk... A Genezis összeköt bennünket!

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Ám az Újszövetség, az Evangélium története még sokkal inkább! Az Ószövetségi (zsidó) próféták megjövendölték a Messiás érkezését. Mintegy 2000 évvel ezelőtt megszületett Jézus Krisztus, aki új értelmezést adott a Szentírásnak (‘kijavította’ a törvényt!), kereszthalálával megváltotta az emberiséget az eredeti bűntől; - és a Szeretet Törvényének felállításával megnyitotta az üdvözülés útját minden ember előtt. A tanításai azonban annyira újszerűek voltak, hogy megosztották nemcsak a főpapságot, hanem a zsidó népet is. Tanításai főként abban voltak ‘forradalmiak’, hogy a bosszúállás helyett a szeretet egységét hirdette - „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!” -, minden ember (felebarát és ellenség) egységét, amivel megdönteni látszott ‘a választott nép’ ősi privilégiumait. A zsidó főpapság ‘ferde szemmel’ tekintett Jézusra; - attól féltek, hogy tanítása felborítja uralmuk hitelét... Eldöntötték, hogy ‘ez a Messiás nem az a Messiás’, és hogy megsemmisítik. Ám nem merték felvállalni ártatlan vérének kiontását, ezért rákenték, hogy ‘a zsidók királya’ akar lenni, vagyis hogy fegyveres lázadást szít a rómaiak uralma ellen. A római helytartó, Poncius Pilátus - akár a zsidó főpapok! - pontosan tudta, hogy ez hazugság, hiszen Jézus kinyilatkoztatta, hogy az Ő országa nem e világról való... De nem akart ‘ujjat húzni’ Annással és Kajafással, akiken a zsidó nép ‘nyugalma’ múlott, ezért ‘mosta kezeit’, elfogadva a Jézus kivégzésére vonatkozó, már előre meghozott döntést. Azért még adott Jézusnak egy utolsó esélyt; - hátha a spontán népakarat megmenti a haláltól. Kihasználva az éppen aktuális népszokást, feltette az összegyűlt tömegnek a kérdést: kinek akarnak megkegyelmezni, kit akarnának szabadon bocsátani (amnesztiával!) - Jézust, a Messiást, a Zsidók Királyát; vagy Barrabást, a rablógyilkost? És a nép - Barrabás nevét kiáltotta... Jézus sorsa így megpecsételődött, amelyben tulajdonképpen az amorf tömeg, a zsidó főpapság és a római imperialista katonai hatalom korporációja valósult, testesült meg.

Néhány napja a - szintén közszolgálati - televízió hírt adott arról, hogy bizonyos zsidó körök szerint Mel Gibson „Passió” című újabb, monstre hollywood-i filmje (mely Jézus élete utolsó 12 órájának hiteles beszámolója, története) antiszemita alkotás, mert egy jelenete bemutatja, amint Annás és Kajafás zsidó főpapok épp lefogatják Jézust. A tiltakozók szerint ez a jelenet antiszemita beállítottságú, mert azt sugallja, hogy Jézust zsidók feszíttették keresztre, tehát ők felelősek haláláért. Jézus, Mária!! Izraelben vagyunk, úgy 33 körül; - a zsidó országban, annak is a fővárosában, Jeruzsálemben, ahol a kor kegyetlen szokása szerint épp keresztre feszítenek egy zsidó férfit, akit a zsidó főpapok tanácsa ‘bűnözőnek’ hirdetett ki. Vagyis: ‘a környéken’, ameddig a szem ellát mindenki zsidó származású, kivéve a római helytartó Poncius Pilátust, valamint a provincia rendjét biztosító (ma úgy mondanánk: ‘békefenntartó’!) megszálló római katonákat. A rómaiaknak azonban egyáltalán nem áll(t) érdekükben Jézust kivégezni; - sőt, Pilátus több kísérletet is tesz Jézus megmentésére, ami szinte már meghaladja történetbeli hatáskörét vagy azt a humánumot, ami egy imperialista katonatisztről feltételezhető. Ki a felelős?! Én úgy tudtam eddig, hogy a norvégok, de lehet, hogy a dánok...! Amiből persze éppúgy nem következik a kollektív felelősség tényálladéka, mint közel 2000 év távlatából a német népé, a zsidó holocaustért... Felelős-e egy nép a vezetőiért?!

Pár napja a Hír Televíziót néztem. A fiatal szerkesztőnő olyan idősb’ riportalanyt választott Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter szokatlan kijelentésének kommentálására, akitől elvárhatta (volna), hogy kvázi elítélőleg nyilatkozzék. De nem így történt! Gyurcsány nyilatkozata szerint: „Szűz Mária már levette a kezét Magyarországról” - nevezetesen azért, hogy a sorsát ők, szocik irányíthassák. A bizonytalankodó riporterhölgy kérdésére a bölcselő író, Hernádi Gyula ekként válaszolt: „Magyarországnak nem kell transzcendens segítséget várnia!”. - Ami ugye leginkább kétértelmű, de kizárólag földi értelemben. Magunk urai vagyunk - vagyis az életünk ‘rendbetételéhez’ nincs szükségünk égi hatalmakra. Tévedés...!

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

William Shakespeare az angol és a világirodalom egyik legrejtélyesebb zsenije. A „Hamlet” című tragédiájában a dán királyfinak (Hamletnek) négy udvari fiú tesz szolgálatot, név szerint: Voltimond, Cornelius, illetve Rosenkrantz és Guilder-stern. Mondanivalónk szempontjából csak a két utóbbi figurának van jelentése. Hamlet, dán királyfi eme udvaroncait ‘szivacsoknak’ nevezi, mint akik pártfogást és tekintélyt szívnak magukba, a királyból. Igen érdekes és tanulságos ezen nevek fordítása vagy megfejtése, ami szintén a ‘nomen est omen’ kitételt bizonyítja, - s nem hallgathatom el a gyanúmat, hogy Shakespeare szánt szándékából eredően...! Rosenkrantz kicsit eltorzított írásmóddal (dánul?), de rózsakeresztet jelent. Még rejtelmesebb - különösen a rózsakereszttel összefüggésben! - a Guilderstern név, amelynek előtagja céh, ipartestület, szövetség jelentésű, míg az utótagja = csillag. Talán közismert, hogy a história a szabadkőművesség közvetlen elődjének tekinti a rózsakeresztes (ima)közösségeket; - a páholyok pedig a kőműves céhek és céh-mesterek szövetségeiből alakultak ki. Szabad fordításban a ‘Guilderstern’ annyit tesz, mint ‘a céhek csillaga’, vagy ‘a szövetség csillaga’... Nem is lenne ezeknek a neveknek nagyobb jelentőségük magyar vonatkozás nélkül, ami igen különös...

Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben tanácsadót cserélt; - menesztette azt a Ron Werbert, aki eddig meghatározta a kormány kommunikációját. A legújabb tanácsadók azonnal ‘ajtóstul rontottak a házba’; azt a - mostanra ellehetetlenült - ötletet adták Medgyessy szájába, hogy ország-értékelő beszédjében javasolja a parlamenti pártoknak közös lista állítását az európai úniós képviselő-választásra. Ez a ‘népfrontos ötlet’ semmibe venné a szabad demokratikus választás lényegét, a választási szabadságot, a nép és a parlamenten kívüli pártok jogait, s valójában ama szakadékot lett volna hivatott hamis politikai pártegységgel ‘betemetni’, ami Európa és Magyarország gazdasági és szociális valósága között éktelenkedik. A miniszterelnök tárgyi javaslatát az MSZP-n kívüli összes többi párt elutasította, és így pillanatnyilag meghiúsult a politikai elit nagykoalíciója a nemzettel szemben... Az amerikai tanácsadók első nagy húzása nem jött be. Gátlástalan és cinikus ötlet volt ez; olyan, amely lehet, hogy jól működik pl. egy amerikai elnökválasztásban, de Magyarországon nem vették be se a pártok, sem az egészséges közvélemény...

Adós vagyok még a tanácsadók neveivel, melyek: Rosner és Silberstern. Vagyis rózsakertész (rózsás?) és ezüstcsillag. Csak nem Hamlet, dán királyfi udvaroncai?

A történelem ismétli önmagát. A név - baljós előjel.

Vác, 2004. március 2.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Lakodalom - Lakodalmi sátor
Magyar Honvédség
Magyar himnusz 1.
Legfrissebb írások:
EXE GÉZA: AZ OFFSHORE DIPLOMAGYÁR
Nagypénteken a templom kárpitja középen ketté hasadt.
A kormányt nem ezek fogják megdönteni, ne aggódj!
Soros kutyái
Kassai Lajosról és Kassai lajostól
BG: Hová is fejlődünk?
Hol tartanak ma a magyar politikai pártok és azok képviselői?
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014