Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

A sivatagi hadművelet
2008.11.23, 18:02                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

A sivatagi hadművelet

(in memoriam László András)

Érdekbarátság

A feltalálónak dr. László Andráshoz fűződő ‘barátsága’ az 1970-es évek közepén kezdődött, és egészen András 1998-ban bekövetkezett haláláig tartott. Akkoriban László az IKARUS Autóbuszgyár Fővállalkozási Irodáját vezette. Társa mindez időszak alatt a MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat Garázsexport Fő-osztályának üzletkötő autómérnöke volt, ahol elsősorban az IKARUS-autóbuszok közelkeleti (arab) exportjához kapcsolódó szerviz-berendezéseket, s más műszaki felszereléseket forgalmazták. Ekkoriban még minden nagyobb deviza-hozamú, jelentősebb export-ügylet az állam fővállalkozásában zajlott; - az egyes vállalati kapacitások nemhogy nem különültek el szigorúan egymástól, de inkább össze-kapcsolódtak a közös munkában. Előfordulhatott, hogy egy váratlanul felmerülő műszaki problémát a Gyár mérnökei helyett, vagy velük együtt a külkereskedelmi vállalat szakemberei oldottak meg.

Veszteséges árképzés

A MOGÜRT egyébként is kiterjedt külkereskedelmet folytatott a Közel-Keleten; a legfontosabb potenciális vevői mind arab országok: Jordánia, Jemen, Irak, Irán, Líbia, Szíria és Egyiptom voltak. A piacon rendkívül kiélezett konkurencia-harc folyt a legfejlettebb kapitalista országok autóbusz-gyártói s az IKARUS-buszokat exportáló MOGÜRT között. Az üzlet sikere nagyban múlt a korrupciós ügyletek eredményességén, a külkereskedők ügyességén. Bár az IKARUS kétségtelenül gyengébb műszaki színvonalat képviselt a nyugat-európai gyártókkal szemben, mégis ‘legyőzhette’ őket, mert jelentős állami támogatással a gyártási önköltség alatti árat volt képes kínálni, ami elkápráztatta az arabokat.

Műszaki feketeleves

Történt egyszer, hogy a legújabb típusú IKARUS-buszsorozat egyik 50 darabos szállítmánya különösen meleg évszakban érkezett meg a sivatagi országba. A finomművű jószágok minden előzetes főpróbát kiálltak, s a Gyár főkonstruktőre, igencsak magabiztosan fogadkozott: sikerült előállítani az úgyszólván tökéletes IKARUS-t... Egy dologgal nem számoltak csak: a sivatag 50-60 fokos hőségével! Minden egyes leszállított autóbusz hűtővize szinte azonnal felforrt; a másodlagos problémák tömkelege jelentkezett. A sivatagban hosszú száz-kilométerekre sehol nem volt egyetlen IKARUS-szervíz sem, csak a homokdűnék végtelenje...

A nagy arab üzletnek egy csapásra befellegzett, legalábbis úgy látszott. Jött is az arab telefon a MOGÜRT-be, hogy gyorsan csináljanak valamit, különben nem fizetnek egy árva fityinget sem!

Összezárt válságstáb

Taisz Kálmán, a Garázsexport Főosztály vezetője így válságstábot hívott össze, amely az érintett cégek mérnökeiből és vezetőiből állt. Három napi élelemmel, s a szükséges egyebekkel felszerelkezve összezárták őket (akár a konklávé tagjait a pápaválasztáson!); azzal a kikötéssel, hogy csak akkor ‘szabadulnak’ ki, hogyha megtalálták a legjobb megoldást. Valami vidéki szállodába mentek, ahová egy új IKARUS-busz szállította a stáb tagjait. Hétvégére, távol a családtól...

Az ‘összezártak’ között találjuk az üzletben legfőképpen érdekelt cégek részéről Dr. László Andrást, az IKARUS Fővállalkozási Irodájának vezetőjét és társát, a MOGÜRT Garázsexport Főosztályának üzletkötő autómérnökét. Máig nem tudhatjuk, hogy a két ember barátsága eredetileg mikor kezdődött, és mi volt az, ami szinte egy életre összekötötte őket; - csak az tudható biztosan, hogy nem ott, a buszon ismerkedtek meg egymással. Már régi jó barátokként találkoztak újra... Rögtön megértették, hogy adva van a feladat, amelynek a gyors megoldásán száz-millió dolláros nagyságrendű üzlet sorsa áll vagy bukik, és ezt a kényes helyzetet nekik, kettőjüknek kell megoldaniuk, mert azt helyettük más nem fogja. Nem tudták akkor még, hogy ez az összezárás szimbolikus jelentésű volt, mert az eset sorsszerűen egymásba fonta életük fonalát, - egészen egyikük, László haláláig. Nem tudhatták, hogy közös anyagi jólétüket alapozhatják itt meg, és egy máig élő sajtó-legendát: a ‘szolgálati’ feltalálóét, aki utóbb magánvállalkozó lett.

Három nap az élet

A társ jól tudta, hogy hiába szolgálati kötelessége a megfelelő műszaki megoldás kitalálása, - találmányi szintű ötlet, huszárvágás nélkül a helyzet megoldhatatlan. Márpedig a találmány-ügylet végig viteléhez jó ügyvéd is kell, de még inkább egy közgazdász, aki majd kiszámolja, kikalkulálja az egészet. Azt is tudta, hogy hiába az akármilyen zseniális műszaki elgondolás; ha nem biztosítható annak gyors, sőt, azonnali problémamentes kivitelezése is, - szintén lőttek az egésznek... Márpedig ő maga nem rendelkezett sem a szükséges üzleti kapcsolatokkal, sem ügyvéddel, sem szóba jöhető ipari háttér-kapacitással. Szüksége volt valakire; - valakire, aki ott ült a buszon, éppen mellette.

Három napja volt, hogy kitalálja: mi lesz az, amit majd Lászlóval megoszt.

Lehet, már akkor tudta a megoldást, amikor felszállt a buszra.

Lehet, hogy a Lászlóval folytatott beszélgetés(ek) fonala vezette rá.

Egy biztos: a találmány műszaki ötlete egyedül az övé volt, és ezt később László András sem vitatta soha. Nekem ugyan megpróbálta 1990. után néhányszor ‘úgy előadni’, miszerint: „A legzseniálisabb műszaki megoldásokat a közgazdászok találják ki!”; - amin csak azért nem nevettem hangosan, mert a főnököm (a cég elnök-vezérigazgatója) volt.

A konténer-szerviz

Az autómérnök alap-elgondolása volt, hogy ha már így esett, megtörtént a baj, - árukapcsolással kell próbálkozni, hiszen az arabok is kényszerhelyzetben vannak, nem szívesen táncolnának vissza. Azt fundálta ki, hogy speciálisan a sivatagi viszonyokra tervezett szerviz-állomásokat kell építeni és kiszállítani, megfelelő garázsipari berendezésekkel, felszerelésekkel együtt. Olyan ‘hirtelen’ felállítható szerviz-épületekre gondolt, amelyekben a szigorú sivatagi körülmények között is szakszerűen elvégezhető ‘a romlékony’ IKARUS-buszok sürgős nagyjavítása is. Célszerűség, könnyű-szerkezet, olcsóság és gyorsaság - ezeket az alapfeltételeket kellett teljesítenie a tárgyi szolgálati találmánynak.

Mert az lett! A konténer-szerviz nevet adták neki; - tekintve, hogy az építményt a már kész konténerelemekből állították (hegesztették) össze. Később egy egész termékcsalád nőtt ki az eredeti ötletből, hiszen a szerviz-épületeket különböző, a konkrét kívánalmaknak megfelelő méretekben állították elő, az adott megrendelő speciális igényei szerint. És nem csak a szerviz céljaira.

Szolgálati találmány

László András és társa visszaérkezve Budapestre, már úgy szálltak le a buszról, mint feltaláló-társak. A mérnöktől származott a teljes műszaki ötlet és a műszaki kivitelezés tervrajzainak elkészítése (75 %-os találmányi résztulajdon), - míg a konténer-elemek stabil, megbízható belföldi gyártóját László András (25 %-os találmányi résztulajdon) kutatta fel, s végezte a kivitelezés, a gyártás helyszíni művezetését a gyártó telephelyén, éveken keresztül.

Szervizépület tolótetővel

Az ‘igazi feltaláló’ egy napon felfedezte, hogy a legújabb konténerszerviz-család, amit újabban terveztetnek vele, - az IKARUS-buszok szervizelése szempontjából ‘értelmetlen változtatásokat’ tartalmaz. A korábbi építmények teteje ugyanis zárt volt; az újabbakat ellenben nyitható fedéllel tervezték.

A konténer-szervíz közös szolgálati találmány az 1970-es és az 1980-as években összességében többszáz-millió USA dollár deviza-árbevételt hozott a MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalatnak, egyúttal a szocialista népgazdaságnak is. Lehet mondani, hogy a termék az IKARUS-buszok exportjához ‘rendszeresített’ mellék-szolgáltatásként született, de később külkereskedelmi jelentősége messze túlszárnyalta a főtermék (a busz-export) jelentőségét.

Szegény gazdagok

Akkoriban a szolgálati találmány hasznosításának licencdíja az export-értékesítési árbevétel 2 %-a volt; a számviteli tényszámok alapján, persze dollárból forintra átszámítva. Tekintve, hogy a 1980-as években a dollár hivatalos árfolyama csak törtrésze volt a valós paritásnak; a konverzió az állam hatalmas nyereségével járt. De nem jártak rosszul a találmány tulajdonosai sem, hiszen csak kb. 5 % körüli jövedelemadót fizettek. Elképzelhető, hogy a nettó személyi jövedelmek milyen összegekre rúgtak!

A ‘társ’ egész életében koldusszegény volt és álmában sem gondolta, hogy valaha egyszer ennyire ellepi a pénz, a mesés gazdagság. Persze magát is túlértékelte, de végtelen hálát érzett ‘jótevője’, László András iránt. Nem igazán ért(h)ette - hisz a szó igazi értelmében sem pénzügyes, sem könyvelő, sem (hadi-)kereskedő soha nem volt! -, valójában honnan ered a temérdek pénz, de tudta, hogy László nélkül mindez nem lenne. A túlcsorduló hálája - misztikumra hajlamos keresztényként - transzcendens magasságokba repítette, és az anyagiakat szellemiekkel igyekezett ‘kiegyenlíteni’.

Fékezhetetlen frusztráció

László András abszolút anyagelvű ember lévén, - nem hitt Krisztusban, csak az önmaga ‘alkotta’ sikerben és gazdagságban. Nem érdekelte, mindezt hogyan éri el; - skrupulusok nélküli zsonglőr, vérbeli illuzionista volt. Igazából még a tények, a valóság sem érdekelte, csupán az, hogy az általa generált látszat hihető, hiteles legyen. Fontos jó tulajdonságaként említem, hogy a hatalom nem érdekelte (nem volt rá szüksége), viszont kihasználta annak ostobaságait. Igazi balsorsa abban rejlik, hogy valami fékezhetetlen frusztráció egyre magasabb és magasabb célok beteljesítése felé hajtotta, magaslatok meghódítására, amelyek tartós uralásához ő maga kicsi volt. A társában ‘tökéletes’ lelki partnerre is talált, aki reggeltől estig ódákat zengett ‘jótevője’ nagyszerűségéről. László hiú lévén - elhitte.

Cézár és Seneca

A keresztény emberben dolgozó, sokszor teljesen irracionális alázat kiült ‘a társa’ arcára, és megtört derékkal nagyjából minden nap reggel és este úgy köszöntötte ‘urát és parancsolóját’, akárcsak a régmúltban Seneca az ő Cézárát. Annyi volt a különbség, hogy Seneca tényleg bölcs volt, Caesar pedig tényleg hatalmas.

László társa kénytelen volt a sok pénzt Istentől eredeztetni, amennyiben békében akart élni keresztény önmagával. László András gyakran tartott a környezetének világnézeti oktatást, és ilyenkor jóságosan nevetve hívta segítségül egyik-másik vezető munkatársát: „Gyere, magyarázzuk meg ezeknek a keresztényeknek, hogy nincs Isten!”; de ezek a szavak jottányit sem tántorították el a ‘barátját’ hátralévő élete fő céljától: keresztény hitre akarta téríteni a pogány László Andrást. Mivel a pénzről nem tudott lemondani; - nem tehetett mást, mint penitenciául rótta saját magának feladatul ‘vörös ördöge’ megtérítését.

Szabadkereskedő gegmen

László András személyes tragédiája, hogy öngyilkos kisgömböcként falta fel és tágította ki önmaga és környezete lehetőségeinek határait, miközben ő maga meg-maradt egyszerű kufárnak. A legnagyobb brókernek, sikeres nagyvállalkozónak, pénzembernek, sőt, filozófusnak hitte magát, pedig végig csak kereskedő maradt. Az egész környezete látta ezt... Nagyjából ilyen szabadkereskedőké a világ.

Kommunista szabad-kereskedelem

1990-ben kitört az Öböl-válság: Irak megtámadta és lerohanta Kuwaitot. Irakot azonban többek között ‘a kommunista szabad-kereskedelem’ fegyverezte fel. Az USA válaszul megtámadta Irakot, s ultimátumot szabott a kivonulásra Kuwaitból. Szaddam Husszein azzal viszonozta a szőnyegbombázásokat, amivel felszerelték. Mobil rakétakilövő állomásairól lövöldözésbe kezdett, - mindenre, amit elérhetett Scud-rakétáival. Néhány Scud-rakéta Haifára, az izraeli kikötővárosra csapódott be, és 6-7 járókelő halálát okozta. László és társa zokogtak a Co-Nexusban.

Szakmunkásból doktor

Ki volt dr. László András? Sok mindent tudunk róla, mégis nagyon keveset.

A Skorpió jegyében született, rendkívüli rafinériával megáldott, egoista humorú, vezetői karakterű ember volt, - hiú, becsvágyó és önző. Kivételes képességekkel rendelkezett személyzeti ügyekben; - stratégaként halálos pontosan választotta ki minden feladatra a számára legmegfelelőbb embert. Ritkán tévedett, de azonnal belátta és rögtön váltott. Indítékairól, céljairól, kedvteléseiről nem tudunk semmit.

László nem hitt Istenben, és túlzottan nem szerette a természetet sem. Az üzlet, a keverés-kavarás, a szófacsarás, a mind trükkösebb ötletek kiagyalása volt legfőbb lételeme; - saját magát legszívesebben gegmenként aposztrofálta. Félelmetesen tudott nézni, különleges pillanatokban sasként kapta el a másik pillantását.

Biztos, hogy érettségi nélkül, szakmunkás képzettséggel végezte a Közgazdasági Egyetemet. Doktori disszertációjának témája nem ismeretes. Sem művelt, sem ki-emelkedő közgazdász nem volt; minden szakmunkát mások végeztek el helyette. Kézírását kizárólag csak szignálásra használta, egyébként olvashatatlanul írt.

Cinóber, a Vörös Ördög

László András torzonborz frizurájával, göndör-vörös szakállával, egzaltált szúrós tekintetével rendkívüli (ijesztő) jelenség volt, - minden összejövetel természetes központi figurája. Apró, pici szemei figyelmét semmi nem kerülte el. Vakmerő is volt, eredeti szándékaitól soha semmi nem tántoríthatta el.

Érdekes, hogy ismerősei mind más és más néven „becézték”!

Pallay Tibor, a Betonútépítő Vállalat vezérigazgatója Cinóbernek hívta.

Libik György, aki a visszaemlékezései szerint ifjabb éveiben még Kéthly Anna élettársa is volt s erről könyvet is írt: Vörös Ördögnek nevezte főnökét.

László András több éves súlyos betegség után, 1998-ban meghalt. Urnája (D 429) a Farkasréti temetőben található. Az egy igaz Isten nyugosztalja.

Vác, 2004. október 7.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Agykontroll - Elmetérkép
Madárka, madárka
A Világpanoráma június 12-i adása (www.utolag.com)
Legfrissebb írások:
Áldás havának 22-ik napja a magyar diadalé!
A Nemzetegyesítő Mozgalomról mindenkinek
Levél Ausztráliától Kanadáig minden jó magyarnak
A 2018-as országgyűlési választás a nemzeti oldal nagy lehetősége
2017-06-27-én a Hősök terén beszéltem és....
2017-06-27-én VISSZHANG a 29 évvel ezelőtti tüntetésre!
Geri Tibor: Hogyan kezdődött? - c. írása a kiegészítéseimmel!
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014