Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

Gyümölcséről a fát
2008.11.30, 09:31                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

Gyümölcséről a fát

A Szabadkőművesség titkos társulat és világszövetség, mely a világ sok országának – talán a világ minden országának – vezető pozícióiban ott tudja az embereit. Mivel a társaság az igazi céljait, eszközeit és alkalmazott módszereit tekintve alapvetően titkos, így sokféle vélemény alakult ki róla.

1 A Szabadkőművesség eredetére vonatkozóan is számos teória keletkezett, amely „elterelő szisztéma” ugyancsak a titkosságot, a valódi események elmisztifikálását szolgálta. Az egyik ilyen „szak- vélemény” szerint a Szabadkőművesség a középkori Templomos Lovagrendet tartja ősének. A Templomos Lovagrendet 1119-ben alapították; - Clairvauxi Szent Bernát, a ciszterci szerzetesrend alapítója és vezetője közreműködésével és effektív támogatásával. Hivatalosan azzal az elsődleges céllal, hogy – legalábbis logisztikai értelemben – a jeruzsálemi utakat biztosítsák a keresztes seregek szentföldi hadműveleteihez. A templomosok azonban sok kutató szerint titkos küldetéssel is rendelkeztek, mi több, inkább ennek megoldásával, teljesítésével foglalkoztak behatóbban: a katolikus egyház megbízásából át kellett kutatniuk az egykori jeruzsálemi Salamon templom romjait, hogy ott megtalálják a „Szent Grált”, ami valamilyen szimbolikus, szakrális tárgy (értsd pl.: a kehely, amelyben állítólag Jézus Krisztus vérét fogta fel Arimateai József, Jézus egyik tanítványa) volt. Esetleg szakrális iratok, melyek per­­döntőek lehettek Jézus származása, élete és vérvonala szem­pont­jából. Tény, hogy a templomosok az eredetileg deklarált feladata­ikat hamarosan átadták új lovagrendeknek: a „Szent Sír Őrzői” lovagok a Szent Sír feltételezett színhelyét, az „Ispotályosok” a se­be­sült-szállítást és a kórházi feladatokat látták el, biztosították, - míg a logisztikai útvonalak őrzését a mai „Johanniták” elődei, a „Je­ruzsálemi Szent János Katonai Lovagrendje” lovagjai vették át. Ezek után a templomosok már minden energiájukat „a titkos do­ku­mentumok” keresésére fordíthatták.

A másik felfogás szerint az európai kőműves céhek, s az építészeti mesterfogásokat és titkokat őrző kőfaragó műhelyek is lehettek a mai Szabadkőművesek ősei, mivel ezeknek szervezetét, jelvényeit, és patrónusuknak, Keresztelő Jánosnak a tiszteletét és ünnepét átvette a mai szabadkőműves mozgalom. Itt visszautalok a sza­bad­kőműves jelképrendszer „keresztyén megszemélyesítőjére”, Ke­resztelő Szent Jánosra. A templomos-szabadkőműves történet-fel­fogás (narratíva) szerint Jézus Krisztus ugyan nagy tanító – vö. „mes­siah” – volt, sőt mi több, az esszénus korai keresztény szekta beavatott főpapja a Melkizedek rendje szerint, ámde származására nézve éppolyan ember volt, mint bárki más, vagyis nem volt Isten Fia. A johannita eretnekség lényege éppen az, hogy a történelem-felfogásuk szerint nem Jézus Krisztus volt az igazi Messiás, ha-nem Keresztelő Szent János.

Mások a Szabadkőművességet az 1300-as évek második felében alakult „Rózsakeresztesek Titkos Társaságá”-ból eredeztetik, mely világmegváltó eszméket hirdetett és okkultizmussal, meg arany-csinálással foglalkozott. Angliában a már titokban működő okkult vallási társaságokat: manicheusokat, huszitákat, kabbalistákat, alchímistákat, stb. a londoni Ashmole Illés (1617-1692) fogta végül is egybe a kőműves céhekkel, s alkotta meg a Szabadkőművesek szervezetét, titokzatosságát, jelképrendszerét.

2 A Szabadkőművesség történelmi színrelépését végül 1717-től számítják, amikor Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-ikén, a négy kőműves „kunyhó” (páholy) nagypáhollyá egyesült, s Montagu hercegét választotta meg első nagymesteréül. 1765 óta az angol királyi család is a nagypáholy tagjai közé lépett, s oda tartozik ma is. A legfontosabb angol uralkodó családok tehát, név szerint a Guelphsek, a Windsorok, stb., így II. Erzsébet királynő, és fia, Charles walesi főherceg már csak hivatalból is magas rangú szabadkőművesek – az Angol Nagypáholy feje: a kenti herceg. Az angol szabadkőművesség szellemi központja a Royal Society; az egész világra kiterjedő „szakrális holdudvart” pedig a lovagrendek testesítik meg. Akit tehát az angol királynő nem ismer el, az szer­ve­zeti értelemben nem létezik, amíg hűségesküt nem tesz az angol koronának. Addig természetszerűleg nem vehet részt a különböző országokban - ma még nemzetállamokban - működő szellemi mű­he­lyeknek az egységes világállamot építő internacionalista mun­ká­­já­ban sem. Ilyen értelemben beszélünk legitim, illetve nem legi­tim; elismert, illetve nem elismert lovagrendekről illetve szabadkő­műves páholyokról.

Angliában a tagok létszámát túlnyomórészt anglikán protestánsok alkották, és alkotják ma is. (Vonatkozik ez az Amerikai Egyesült Államokra is, ahol az anglikán protestantizmus megfelelője az ún. „episzkopális egyház”.) Ami a római katolikus egyház és a szabad-kőművesség „viszonyát” illeti: az ún. kettős tagság az egyház részéről ma is tiltott. Idézet a Lucifer lábai alatt” című írásból:

„A szabadkőművesség egy ezerfelé szétágazó titkos szervezet, mely a világot olyan alapelvek szerint kívánja kormányozni, amelyek Isten tekintélyét és a Szentírás kinyilatkoztatásait figyelmen kívül hagyják. Mivel a katolikus egyház sajátos és speciális küldetése éppen az, hogy az Isten által kinyilatkoztatott tanításokat teljes gazdagságában befogadja és romlatlan tisztaságban megőrizze, és mindezeket az emberiség megmentésére tanítsa - ezért a szabad-kőművesek ellene folytatják a legnagyobb hajszát s ellene indítják a legádázabb támadásaikat.”

„De a szabadkőművesség a polgári társadalmat is szétrombolja, hisz’ alapelveik ellentmondanak a természet törvényeinek (mint pél­dául: a véletlen szerepének, a természetes kiválasztódásnak, stb.), és aláássák ‘a tisztesség és az igazságosság alapjait’. Az a követelésük, hogy az államot a vallástól teljesen elidegenítsék és a köz hivatalait úgy kormányozzák, mintha Isten nem is létezne, - egy példátlan vakmerőség!” - „Minden ember - az állam és a köz-hivatalok tisztviselői, sőt, még a szabadkőművesek is - kötelesek Istent tisztelni és Neki kegyes hálával adózni, mivel csak Neki köszönhetik az életet és a földi javakat. A népek és a társadalmak számára is fennáll ez a hasonló feladat.” (Írja XIII. Leó pápa az „Enzyklika Humanum genus”-ban, 1884. április 20.).

XIII. Leó pápa tanítását a Hittani Kongregáció 1983. november 26-i nyilatkozata is megerősíti: „A szabadkőműves egyesülésekkel kapcsolatos egyházi ítélet ezután is változatlan. Azok alapelvei az egyház tanításával összeegyeztethetetlenek, ezért az egyház tiltja az ilyen szervezetekbe való belépést. Azok a katolikusok, akik a szabadkőműves mozgalomhoz csatlakoztak, tartoznak; a halálos bűn állapotában vannak, így ezért nem részesülhetnek a szent-áldozásban.

A Szabadkőművesség ma ‘a halál kultúráját’ hirdeti, mivel a fogamzásgátlás, az abortusz és az eutanázia mellett száll síkra. A családok szétzilálásához is hozzájárul. A szabadkőműves Pierre Simon ezt írta 1979-ben: „Az én igazi létem már nem a testé, ha-nem a szabadkőműves páholyomé. Az életem többé már nem az Isten ajándéka, hanem csak anyag, amely önmagát hordozza. El-veszíti abszolút szellemét, amelyet a Teremtés Könyvében (még) magáénak mondhatott.” Tehát már tetszőlegesen lehet vele bármit csinálni. „A szexualitást és a szaporodást külön kell választani, és ugyanígy a szaporodást, illetve a szülői mivoltot is. A családról alkotott elképzelést is teljesen át kell alakítani.” – hirdetik fennen. Hasonló alapelvek a mozgatórugói számos más szervezetnek is, amelyek bár nyíltan nem csatlakoztak a szabadkőművességhez, de ugyanilyen szellemben működnek. Ezért mondhatta II. János Pál pápa 1993. augusztus 4-én Denverben (USA) a következőket: „Az élet elleni fenyegetések nem gyengülnek. Ellenkezőleg, óriási méreteket öltenek. Tudományos, rendszeres, tervezett fenyegetésekről van szó.”

Protestantizmus, szabadkőművesség és lovagrendek – ugyanazon cipőben járnak. Egyik „mozgalomnak”, meggyőződésnek sem a túlvilági üdvözülés a célja, a mozgatója, hanem nagyon is evilági érdekek, megfontolások vezetik – egy irányban – mindegyiküket: a földi hatalom és gazdagság megszerzése és élvezete. Kivételt képez az „amúgy legitim” lovagrendek közül a templomos lovag-rend, amelyet Kelemen pápa 1313. március 22-én feloszlatott, így hivatalosan ma nem létezik. Léteznek viszont az ún. „templomos szabadkőművesek”; ezzel is mintegy „igazolva” azt a széles szak-értői körökben elfogadott nézetet, miszerint a Szabadkőművesség egyik legfontosabb gyökere – az igazi rózsakeresztesség mellett – a Templomos Lovagrend…

A Szabadkőművesség – Anglia után – gyorsan elterjedt Európában is; főként a főurak, vezető politikusok és értelmiségiek között. Az európai értelmiség a mai sommás „áruló” minősítését elsősorban szabadkőműves – sőt, illiminátus - fertőzöttségének „köszönheti”, ugyanis az Isten, haza, család háromságban kifejezésre jutó klasszikus konzervatív értékek - ti. a mindenhatóba, a meg-váltóba, a nemzetállamba és a családi életbe vetett hit – elárulása után gyorsan elárulta (vö.: neokonzervativizmus) a köztársaság, a demokrácia és a „szabadság, egyenlőség, testvériség” múlt századi felvilágosult-szabadkőműves eredetű eszméjét is. Miután csatlakozott, sőt, mindenestül alárendelte magát és aktivitását a pénzmágnások, a bankár-elit aranyborjúimádó hatalmának, mely – az illuminátusok testvériségét megalapító Adam Weishaupt tervei alapján – az egységes világállam létrehozásán munkálkodik; elárulta a szociáldemokráciát is, amely eredetileg a jóléti államot, mint társadalmi álmai netovábbját, tűzte egykor a zászlajára…

A Szabadkőművesek az 1700-as évek közepére Európa csaknem minden országában páholyokat alapítottak. Nagyjából háromféle rendszerben működnek: az angol, a francia és svéd rendszerben. Az angol és a svéd rendszer spekulatív természetű és valamiféle „vallásos színezetet” is fölmutat; a francia szabadkőműves rend-szer azonban radikálisan tagadja Isten és a halhatatlan emberi lé­lek létezését, azon kívül nyíltan politikai szerepet is vállal – vö.: „fá­biánus szabadkőművesség” -: a katolicizmusnak és a királyság intézményének az eltörlését. Az 1789-es nagy francia forradalom vezető egyéniségei – vö.: jakobinusok - mind a Szabadkőművesek táborából kerültek ki. Az angol szisztémával szemben az európai kontinensen a párizsi „Grand Oriens”, a Nagy Kelet játssza a fő szerepet a többi országok páholyai között. (Természetesen az alap-vető célok megvalósításában a különböző rendszerek hatékonyan együttműködnek.) A Grand Orient vezető szerepet játszott a ’48-as európai forradalmakban, melyeket döntően e páholyok szer­vez­tek, robbantottak ki. Magyarország – legalábbis az 1800-as évek elejétől – az európai szabadkőműves aktivitás egyik legjelentősebb gócpontja. A magyar szabadkőműves hagyományok alapvetően a francia Grand Orienthez kötődnek; az Angol Nagypáholy, és főleg az Illuminátusok befolyásának megnövekedése, mi több „hatalom-átvétele” már a globalizációs folyamatok erősödésével arányosan alakult ki, következett be.

3 A Szabadkőművesség alapvetően fő célja: az egész emberiség ateista átalakítása – társadalmi, politikai és művelődési (értsd: kulturális) síkon egyaránt. A vallásosság külsődleges látszatával, látszata keltésével, jótékonykodó, ún. „civil és humán” szervezetek (mint például: Rotary Club, Lions Club, karitatív segélyező, „zöld” környezetvédő, művelődési és kulturális társaságok, stb. – szak-értők szerint a Vöröskereszt és a Greenpeace is szabadkőműves befolyás alatt ténykedik) alapításának, működtetésének és a híres „tolerancia-elv” ügyes alkalmazásának, sőt, a nemzetközi szociális problémák nagyvonalú anyagi támogatásának ürügyén szerzi és verbuválja a szabadkőművesség a tagjait, - az egyszerű és művelt társadalmi rétegekből egyaránt.

A Szabadkőművesség tagjai „testvérek”-nek szólítják egymást, az összetartozásukat belső törvények – mint a hírhedt-híres „Eskü” -

szabályozzák. A tagok inas, segéd és mester minősítésben vannak nyilvántartva, és buzgóságuk alapján 33 fokozat szerint lesznek a társaságok titkaiba beavatva. Létezik egy belső „elit-kör”, a leg-főbb vezetőség csoportja, melyet valójában a tagok sem ismernek. Jelvényeik, jelképeik: a Biblia, a körző és a vonalzó, a három-szögbe rajzolt „mindent-látó” szem, a felkelő nap (szabadkő-műves dal pl. „A felkelő nap háza”) a sugaraival (Golden Dawn), a kő(márvány) oszlop, a hexagramm a „G” betűvel, kulcs kék szalagon, a koponya a két lábszár-csonttal (ez a „Skull and Bones”, más néven a Halálfejes Rend szimbóluma is, amelynek a Bush apa és fiú is tagjai lettek, a Yale-en folytatott tanulmányaik során), oszlopos előcsarnokú (Salamon királyé) templom, stb. Az ún. „templomos szabadkőművesek” rejtélyes, kvázi totem-figurája Baphomet, a levágott (kos-) fej, a fej nélküli ember, lovas…

A Szabadkőművesség – a „vallásosság” látszatát keltő aktivitásai ellenére - egyértelműen tagadja a személyes és számonkérő Isten létezését. Az Isten fogalma helyett „Nagy Szellemet” emleget – mely nem azonos az indián egyistenhit „Manitu, Nagy Szellem”-ével! - és a „Világegyetem Nagy Építőmestere” titulussal illeti, melynek a régi-új templomát majd a Szabadkőművesség építi föl az egész emberiség számára. Ez a templom Salamon király Kr. u. 70-ben, a Titus Vespasianus római seregei által lerombolt temploma lesz. (Az templom-újjáépítés orthodox-izraelita terve már hosszabb idő óta létezik, ám a gyakorlati kivitelezés megkezdésének a legfőbb akadálya, hogy az egykori Salamon temploma helyén, a Mórija-hegyen ma az arab világ egyik leghíresebb imádkozó helye, az Al-Aksza (Szikla-) mecset áll, amelyet egyelőre politikai okokból nem lehet onnan eltávolítani, lerombolni.) Mivel az „új emberiség” ki-alakítását a személyes istenhit nélkül akarják megvalósítani, ezért a Szabadkőművesség a humanitárius és karitatív tevékenységre nagy nyomatékot helyez, s azt intenzíven gyakorolja. Ezért nagy befolyással van pl. a Nemzetközi Vöröskereszt mozgalmára is. Ezt a vallás nélküli jóságot – melynek a számonkérő Isten létezésének tagadása következtében sem ismeretelméleti, sem gyakorlati, sem valós etikai alapja nincs – hirdeti a Szabadkőművesség egyik köz-ismert nemzetközi szerve, a Rotary Club is.

A Szabadkőműveseket a Katolikus Egyház már 1738-tól elítélte és meg is tiltotta híveinek a belépést a szabadkőműves páholyokba. Ám­ eleinte, az 1700-as években, több jóhiszemű katolikus pap is tagja volt a páholyoknak. Legutóbb 1992-ben folytak tárgyalások a Katolikus Egyház és a francia főpáholy között. 1994-ben újra tanácskoztak, de a két fél álláspontja nem közeledett egymáshoz.

4 A szabadkőművesek önmagukról, a Szabadkőművességről, azt állítják, hogy egyetlen-egyet kivéve, igazából nincsenek is tit­kaik: egyedül az a titok, hogy ki szabadkőműves. Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy nyoma sincsen titkolni, rejtegetni való aktivitásnak vagy tevékenységnek – „csak” az a titok, hogy az egyáltalán nem titkos cselekményeket kik végzik-követik el. De hogyha nem lehet megtudni senkiről, hogy szabadkőműves-e, akkor az egész mozgalomról nem lehet tudni sem­mit. Ember még nem látta senkinek a belépési nyilatkozatát vagy sze­mélyesen alá­írt szupertitkos esküjét, vagy pláne a tagi nyilvántartó kartonját. Ez különösen áll a jelen idejű személyi adatok titkosságára – magya­rán: „a legjobb esetben” is csak utólag, évtizedekkel ké­sőbb tudhatjuk meg valakiről a titkot, amint államtitok az (is), hogy valaki katonai hírszerző. Utóbbi a nemzetállam titka, előbbi a Világállamé. Ilyenformán a tájékoztatás és a közvé­le­mény mindig csak az aktuális események után kulloghat - nincsen a jövőt meghatározó, befolyásoló szerepe. Mindenki „ob­ligón kívülre” kerül, aki nem a Rend tagja.

A rendtagok pedig titokban építik a jövőt.

Kik tagok a befolyásos közéleti személyiségek közül?

Diktált körülmények között: senki és mindenki. Senkiről sem ál­líthatunk biztosat – mégis mindenki „gyanús”, aki jelentős befo­lyással bír, s hozzá még 8-10 funkció, hatáskör egyszemélyes gya­korlója. Mit gondoljunk minderről, ha múlt, jelen és jövő időfo­lyamában kizárólag csak a MÚLT tényei „ismerhetők” meg, s a MÚLT is csak a jövőépítők által kozmetikázott, átírt vál­to­zatban; a jelen és a jövő adatai pedig szigorúan titkosak? Félhomályban tapogatódzunk, hogyha mégis meg akarjuk ismerni az aktuális tényeket, s a ferdítetlen igazságot. Egyetlen fogódzónk van ebben az árnyékvilágban, ami egyben gondolkodási útmutató. Jézus Krisztus tanítása: „Gyümölcséről ismeritek fel a fát.”

Ám felmerül az örök dilemma: akiket mi az emberiség civilizációja fej­lő­dése nagy fiainak tartunk és az utcáinkat is róluk neveztük el, a­zok életművükkel valóban a testi-lelki kiteljesedés felé vitték, ve­zették az emberiséget? Mert ha ezt a „mai végeredményt” – az öko­szisztéma elpusztítását, a Föld, az anyaföld termékenységének, le­vegőjének, ten­gereinek, vizeinek, élőhelyeinek tönkretételét, az ég­haj­la­t, az időjárás felborítását, az áldemokráciát, az éhínséget, az atom­bombát, a háborúkat, a terrorizmust, a túlnépesedést, az ál­ta­lános er­köl­csi nihilt, az isten­telenséget, stb. – szemléljük, ak­kor bizony erős két­sé­geink támadnak a bejárt út helyességét és a jö­vőnk biztonságát, reményteliségét illetően.

S ezek után a legfőbb di­lemma: a leghíresebb tudósaink, művé­sze­ink, politikusaink, gondolko­dó­ink vajh azért lettek-e sza­badkőművesek, mert tényleg min­den mai civilizációs értéket nekik köszönhetünk, vagy éppen megfordítva, a Testvériség emelte fel és juttatta őket olyan pozícióba, hogy végül „utca­név” is lehessen belő­lük? Vajon egy másfajta fejlődés, - a ma­ni­pulált helyett egy „természetes, isteni kiválasztáson”, iste­ni erkölcsi renden ala­puló civilizáció-építés nem vezetett vol­na-e egy a mainál sok­kal ígéretesebb világhoz, világképhez?

5 A világtörténelem leg(el)ismertebb híres emberei közül – termé­sze­­tesen a tel­jes­ség igé­nye nélkül, s a magyarok kivételével, akik­ről majd egy másik cikkben lesz szó – legalábbis a következők (vol­tak) szabadkőművesek, főként a www.galilei.hu­/hires/­hires.­html link a­datai alapján, amely a Magyar Szimbolikus Nagypáholy kvázi hivatalos linkje:

Edwin Aldrin (űrhajós), Salvador Allende, René d’Anjou Louis Arm­strong, Neil Armstrong (űrhajós), Musztafa Kemal, Stephen Austin, Mihail Ba­ku­­nyin, Isaac Asimov, Honoré Balzac, Count Basie, Pierre-Augus­tin Beaumarchais, Ludwig von Beethoven, Gra­ham Bell, Eduard Benes, Ingmar Bergman, Hector Berlioz, William Blake, Léon Blum, Simon Bolivar, Sandro Botticelli, Ro­bert Boyle, Johannes Brahms, Alfred Brehm, Buffalo Bill, Robert Burns, Richard Burton, George Bush, George W. Bush, Lord By­ron, Michael Caine, Casanova, Luigi Cherubini, Walter Chrysler, Winston Churchill, André Citroen, Bill Clinton, Samuel Colt, Jean Cocteau, Gordon Cooper (űrhajós), Jean_Jacques Cousteau, Oli­ver Cromwell, Tom Cruise, Jean-Baptiste d’Alembert, Georges-Jacques Danton, Charles Darwin, Jacques-Louis David, Claude Debussy, Camille Desmoulins, Denis Diderot, Walt Disney, Art­hur Conan Doyle, Alexandre Dumas, Henri Dunant, Thomas Edi­son, Albert Einstein, Duke Ellington, Michael Faraday, Enrico Fer­mi, Johann­ ­Gottlieb Fichte, John Fitch, Alexander Fleming, Ge­rald Ford, Henry Ford, Josephy Fouché, Anatol France, Ben­ja­min Franklin, II. Frigyes, III. Frigyes, Orleansi Fülöp, Clark Gable, Leon Gambetta, Mahatma Gandhi, Giuseppe Garibaldi, Richard Ge­re, George Gershwin, King Gilette, Johann Wolfgang von Geo­the, Carlo Goldoni, John Glenn (űrhajós), Joseph Ignace Guil­lo­tin, Georg Friedrich Haendel, Joseph Haydn, Heinrich Heine, Clau­de Adrien Helvetius, Charles Hilton, John Edgar Hoover, Vic­tor Hugo, Huszein jordán király, Jim Irwin (űrhajós), Jesse Jack­son, Mick Jagger, Lyndon B. Johnson, Melvin Jones (Lions), II. József, X. Károly, Buster Keaton, Kerenszkij, Rudyard Kipling, Tadeusz Kosciuszko, Marie-Joseph de Lafayette, XVI. Lajos, XVIII. Lajos, Pierre-Simon de Laplace, La Rochefoucauld, Marie-Ferdi­nand Lesseps, Ephraim Lessing, Abraham Lincoln, Charles Lind­bergh, Sir Thomas Lipton, Harold Lloyd, Lotharingiai Ferenc, Douglas MacArthur, Jean-Paul Marat, Mark Twain, George Mars­hall, Louis B. Mayer, Giuseppe Mazzini, Mendelsohn-Bartholdy, Dmitrij Mengyelejev, Glenn Miller, Honoré Mirabeau, Moses Mon­te­fiori, Charles Montesquieu, Leopold Mozart, Wolfgang Amadeus Mozart, Sir Isaac Newton, Dzsavaharlal Nehru, Horatio Nelson, Nic­colo Paganini, Charles Nodier, Louis Pasteur, George Payne, Robert Peary, Max Planck, Giacomo Puccini, George Pullmann, Alekszandr Puskin, Salvatore Quasimodo, Ronald Reagan, Keith Richards, Sir Cecil Rhodes, Maximilien de Robespierre, Franklin D. Roosevelt, Theodore Roosevelt, Mayer Rothschild, Nathan Rothschild, Heinrich Schliemann, Franz Schubert, Albert Schwe­itzer, Sir Walter Scott, Peter Sellers, Frank Sinatra, Percy Bysshe Shelley, Stendhal, Jonathan Swift, Anvar Szadat, Alexandr Szuvo­rov, Rabindranath Tagore, Talleyrand-Périgord, Lev Tolsztoj, Har­ry Truman, Giuseppe Verdi, I. Vilmos, Leonardo da Vinci, Marie-Francois Voltaire, Lewis Wallace, Jack Warner, George Washing­ton, John Wayne, Arthur Wellington, H.G. Wells, Oscar Wilde, Émi­le Zola.

A névsorból láthatjuk: nem egyszerű utcanévsorról van szó.

Vác, 2006. február 3.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Tükör által homályosan - Teremtés magyar nyelven 2. rész (www.dobogommt.hu)
Ima Magyarországért
Hosök
Legfrissebb írások:
Áldás havának 22-ik napja a magyar diadalé!
A Nemzetegyesítő Mozgalomról mindenkinek
Levél Ausztráliától Kanadáig minden jó magyarnak
A 2018-as országgyűlési választás a nemzeti oldal nagy lehetősége
2017-06-27-én a Hősök terén beszéltem és....
2017-06-27-én VISSZHANG a 29 évvel ezelőtti tüntetésre!
Geri Tibor: Hogyan kezdődött? - c. írása a kiegészítéseimmel!
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014