Rovat: Czike László
Cikkek száma: 190
 
Tartalom:
Intelem a magyarokhoz a végidőkben
JOBBIK IGAZSÁGOK és HAMIS ILLÚZIÓK
Fekszem az ágyon
Levél Vona Gábornak
Kényszerpályák, tévutak
A betiltott esszé utóélete
Míg a Nobel...
A lányaimat
Rendszerváltó szabadkőművesek
Az eredeti bűn II.
A megkísértés lélektana
Mit kíván a magyar nemzet? (magyarázatokkal)
Tizenkét pont
Vádirat a "tudásalapú" társadalom ellen
A meg nem alkuvók hite
Keresztények és demokraták
A pokol legmélyebb bugyra (könyv)
Szakértői jelentés az 1998. évi zárszámadásról
Államadósság és privatizáció összefüggései (könyv-2.)
A rendszerváltás politikai gazdaságtana (könyv-1.)
A szeretet törvénye (könyv)
Orbán Viktor újjászületése
Csillagközi mag a földi grálban (könyv)
Szállunk alá a poklokra (könyv)
Magyarország globalizációja (könyv)
Népi demokráciából részvényköztársaság
Átalakulás és rendszerváltás a Magyar Erdőben (állatmese)
A világállam gyarmati kasztrendszere
A jóléti rendszerváltás
A nem legitim hatalom
A magyar nép körkörös megvezetése
Népesedés és család
Magyarország újrafelosztása (könyv)
A Sátán füstje az Úr házában
Fityiszt a hebefrén hablatyolónak!
Ismeretterjesztés vagy dezinformáció?
A Magyar Televízió köszolgálatisága
Szelid identitás
A pánik és a remény világrendje
Jézus, mint esszénus beavatott
Modern Ábrahám és Izsák: A vírus
De vajon melyik róka farka?
Pénteken egésznapos BKV-sztrájk
Ki és mi jöhet még Gyurcsány után?
A templomosok története
Az utolsó idők prófétája
KARÁCSONYI IMÁDSÁG
A hamis rendszerváltás
Demiurgosz, a szabadkézműves
Krisztus meghamisítói
Kinek a bulija?
Istentelen karácsonyok évadján
Távol a medanszétól
A rajnai mormon
Az özvegy fia
Az Apokalipszis lovasai
Miért nem legitim a magyar állam?
A magyar jogállam és a globalizáció
A mérgezett egér
Digitális sarlóval, kalapáccsal az Európai Únióba!
A Frigyláda és a Szentkorona-tan
Gondolatok a Gondolából
A sumér Annunaki
Az Apokalipszis lovasai
Emmerich Katalin látomásai
Magyarország globalizációja
Mancika keresztje
Elitek milliárdokkal szemben
A húsosfazék népe
A szeretet (világ)egyetemessége
Az okkult apriori
Krisztus második eljövetele (könyv)
Szegény gazdagok
Az elbeszélő történelem
A szervezett aknamunka
A süllyedő hajóról
Liberális problémáim
A mesebeli királyfi legendája
Orbán Viktor aggodalmai
Az igazság az államadósság keletkezéséről
Alkotmányellenes privatizáció
Az ötvös tüze
A rómaikori főtér romjai
A gyári hibások rémuralma
A polgár hite
Pengeélen táncoló közszolgáltatások
Szabadkőműves hiszekegy
Templomosok és szabadkőművesek
Vérlázító tízparancsolat
Magyar Köztársaság Rt.
A gyűlöletbeszéd kibeszélése
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
A bolsevik semmi halott üressége
Rózsalevél és búzakenyér
A szeretet törvénye
Önvallomás és tanúságtétel
Karácsonyi gondolatok
A pénz, vagy az ember?
Vizitdíj a pokolba
A kommunizmus gyermekbetegsége
A hazugság atyja
A forradalom még ráér
Karácsony vagy forradalom?
A magyarországi szabadkőművesség
Gyümölcséről a fát
A megkísértés lélektana
A nemzetrontás stratégiája
A vörös cégér
Az összeesküvés elmélete és gyakorlata
Világ magyarjai, egyesüljetek!
Az Antikrisztus
A fény árnyékának őrzői
A fényhozó hatalmi piramis
Bitang, kinek hazája nincs!
Felszámolók és koporsók
Genezis és degeneráció
Hatalom és pénzmosás
Bazi nagy magyar lagzi
Kicsinyhitűeknek a kifürkészhetetlenről (könyv)
Rendszerváltás és visszarendeződés
Amazonas, Sargasso és Bermuda
A sivatagi hadművelet
Boldog jövőnk: a kamatrabszolgaság
Szállunk alá a poklokra
A korgó gyomrok forradalma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Lopózva jövök el, mint a tolvaj
Ki kit győz le?
Államadósság és privatizáció
Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás
Proletárszendvics
A hiteles magyar állam rendje és szervezete
A rendszerváltás utáni államrend kérdései
Kiáltvány a soronkívüli választásokért
Nettó hazaárulás
Visszatekintés - Botcsinálta közgazdászok
Visszatekintés: Magyarország gazdasági tényszámai 1996-ban
Orbán Viktor adósság-teóriája
A hasonmások
Rendszerváltás és globalizáció
Orbán Viktor szupersztár
Mítosz, legenda és a szomorú valóság
Maradandó és múló értékek
Kiáltvány - az államadósságról
Csillagközi mag a földi grálban
Éntőlem lett e dolog
Orbán Viktor hitelrontásának mesterterve
A legkisebb közös nemzeti rossz
Hány millió magyar miniszterelnöke Orbán Viktor?
Gyermekkori emlékeim 1956-ról
Sándor András, a szabadgondolkodó (könyv)
Mi a teendő?
Mi kell a forradalomhoz?
Imádkozzunk!
A Jezowski-testamentum
Az építési tervrajz
A spontán találkozó
Megbízás különleges feladatra
Az Arany Rózsakereszt (könyv)
A hepiend balladája
Rekviem az ügynök apákért
Verseim Boross Péter születésnapjára
A sokszereplős sakkjátszma
A miniszterelnök dán udvaroncai
Preventív levél a magyarokhoz
Államadósság és privatizáció
A magyar Agartha templomai
Magyarország esete 2000 éves papírusztekercsen
Sándor András próféciái
Petőfi Sándor magyar világszabadsága
Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Deák
A rózsadombi paktum
Felzárkóztatás helyett kivéreztetés
A Drábik-egyenlet mélységei
Tönkretételünk története szakaszokban
Nemzeti katasztrófánk mozaikokban
Katolikus templomosok
Magyarország újrafelosztása
El Quro, az Antikrisztus apródja
A múlt hamis, a jövő bizonytalan
A szabadkőművesség és a francia forradalom
Családi coming out
A szigorúan titkos jegyzőkönyv
Áloé és mirha
Vérgőzös adózás
Álnevek és gúnynevek
Pályázati szemét
A klónozott madonna fia
Ellentámadás önvédelemből
Egy őrült napblogja

A hazugság atyja
2008.12.02, 08:49                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Czike László

A hazugság atyja

Mefisztofelész – a Sátán, a Hazugság Atyja.

Minden bűnök legfőbb forrása a kevélység, az Isten-tagadás, a hazugság.

Soroljunk fel néhányat a jelenleg legaktuálisabb hazugságok közül!

Az első hazugság:

Orbán Viktor szerint – nem a legfőbb! az egyetlen probléma Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személye; magyarán: ha nem Gyurcsány lenne a mi­niszterelnökünk, hanem Orbán Viktor, Bod Péter Ákos, Dávid ibolya vagy ép­penséggel Szili Katalin – nos, akkor Magyarország minden alapvető problé­mája mintegy varázsütésre, egycsapásra megszűnne. Ez nem igaz! Sajnos a prejudikált miniszterelnök-csere csak a kvázi-statáriumot szüntetné meg, az életünk minősége hosszabb időn át lényegileg mit sem javulna.

Meg kell jegyeznem, hogy a Gyurcsány-szindróma jogi és egyéb természetű ke­zelését illetően rendelkezünk – ha más forrásból nem, a világirodalomból – tökéletes analógiával. Nevezetesen: Herman Wouk, a „Zendülés a Caine ha­d­i­ha­jón” című, precedens értékű remekművéből kiderül a helyzet megoldása.

A második hazugság: Orbán szerint 1990-ben Magyarországon rend­szer­vál­tás tör­tént; mi több, ennek a rendszerváltásnak személy szerint ő lett volna, legalábbis az egyik legfőbb vezére. Ezzel szemben csak annyi történt, hogy az ún. „rendszerváltók”, egységes komprádor burzsoáziát alkotva, fúzionáltak az ún. reformkommunistákkal, és - miután Júdás-pénzként lecsípték 10-20 %-os jutalékukat - fillérekért eladták a működő tőkét a szupranacionális társa­sá­gok­nak, s kiszolgáltatták Magyarország vagyonát, minden értékét, lakos­sá­gát és földjét a globalizációs háttérhatalomnak, a nemzetközi pénzoli­gar­chi­á­nak. Az első hazugság „kezelésével” is összefüggésben – nagyjából mindent előről kell kezdenünk; a kapitány leváltása csak az első, ám szükséges lépés.

A magyar nép a rendszerváltásnak és az európai-úniós belépésnek eddig csak hátrányát látta, ezért elemző értékelés után le kell vonni a szükséges konzek­venciákat. Minden politikai lépésnek a nép, a nemzet érdekét kell szolgálnia.

A harmadik hazugság: Francis Fukuyama, amerikai történész-politológus, a­z amerikai és a világ-demokratúra egyik fő apologetája szerint „a liberális de­mokrácia világméretű térhódításával a történelem, a társadalmi fejlődés véget ért”, ami magyarul azt jelenti, hogy a liberális polgári demokrácia – mármint an­nak amerikai modellje, melyet Magyarország is másol – a létező legtöké­le­te­sebb politikai-társadalmi berendezkedés, így az emberiség következő kor­sza­kaiban bármilyen jelentősebb változás már csak a kialakult kereteken belül képzelhető el, tehát forradalmi változásokra többé nincsen szükség. Ez nem igaz, pusztán csak az amerikai modell önvédelme. Valójában a fejlődés soha nem áll meg, más szóval ilyen értelemben is: ki tudja, mit hoz a jövő, hiszen „ember tervez, Isten végez”. Hazai bölcs rendszervédelmező politi­ku­saink és politológusaink (a fő együttműködő haszonélvezők) az importált má­konyt úgy interpretálták, és főleg úgy fordították le az egyszerű emberek nyelvére, hogy: a liberális polgári demokrácia amerikai modelljének adaptálásá­val Magyarországon elérkezett a kánaáni időszak, vagyis automati­ku­san megvalósult 1848 és 1956 minden fontos követelése. Mostantól már csak kisebb-apróbb módosításokra, kiigazításokra van szük­ség; nyilván ilyen kisebb kiigazítás lehet az is, amikor bevezetik az életben­ma­radási adót, vagy el­hantolják az orvosi ellátás nélkül maradtakat, vagy a­mi­kor az ingatlan-adó be­vezetése után majd felvásárolják maradék ottho­nainkat is, vagy amikor ki­húzzák a kis­gazdák lába alól az utolsó talpalatnyi föl­det is, takarékosság és verseny­képesség fokozása jogcímén. Nem igaz!

1848 és 1956 követeléseiből, álmaiból mindmáig nem valósult meg semmi.

Így alapvető hazugság az is, miszerint egy forradalmat lehetséges vértelenül, sú­lyosabb áldozatok nélkül is megvívni. Hazugság az 1990-es magyarországi rendszerváltást csendes forradalomnak beállítani, ugyanis ha az előző rend­szer kommunista elitje, a nómenklatúra – hogy vagyonát és hatalmát átmentse – minden lényegi kér­désben kiegyezik a politikai változást követelő, feltörekvő új „pol­gá­ri” elittel, az nem más, mint zsarolás, po­li­tikai kor­rupció; a velük kiegyezők pedig a legkevésbé sem „csendes” forradalmárok, sokkal inkább a valódi változások nagyszájú el­árulói. Forradalmi változás csak valódi forradalomtól remélhető, mely pedig szükség­szerűen bizonyos áldozatokkal jár. Ugyanis: valamit ­- valamiért. Kockázat és áldozat nélkül nincs gyökeres megújulás. Más kérdés, hogy az indokolt áldo­zatok árán megteremthető egy új élet kezdésének esélye, ami megfontolandó.

A negyedik hazugság: A rendszerváltó Antall-kormány deklarálta, miszerint mindazokat a szociális és egyéb vívmányokat megőrzi, amelyeket a leváltott szo­cialista rezsim garantált állampolgárai számára. Ma már tény, hogy ez a szép ígéret írott malaszt maradt csupán, a megszűnt előnyöket új hátrányok­kal cse­rélhettük fel. A lényeg igazán röviden megvilágítható: Tété és Tébé. A „TT”-rövidítés a társadalmi tulajdont jelölte, s azt jelentette, hogy Magyar­or­szág minden termelő és egyéb vagyona („a Gyár”) mindenkié, állampolgári jo­gon. E jogunktól aztán rövid úton megrövidítettek bennünket, amikor a nép akaratát meg sem kérdezve, gyakorlatilag egy tál lencséért elkótyavetyélték a teljes népvagyont, ahelyett, hogy népi részvény formájában szétosztották vol­na, mint például a csehek. A „TB”-rövidítés a társadalombiztosítást jelölte, amely szerint minden magyar állampolgár alanyi jogon jogosult az ingyenes tár­sadalombiztosításra, ezen belül a legmagasabb színvonalú szakorvosi ellá­tásra, továbbá a ledolgozott évei (munkaviszonya) és keresete alapján számí­tott nyugdíjra. Valamint mindazokra a szociális juttatásokra, amelyek a gyer­mekes anyákat, a családokat, a nagycsaládosokat (az otthonteremtést), a pá­lyakezdőket, a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket és szegényeket, a betege­ket segítik. Ehelyett most fizetőssé teszik az egészségügyet is, és a nemzeti vagyon, az állami költségvetés, az úniós pályázati pénzek után privatizálják a kórházakat, a társadalombiztosítási pénzalapokat is (több biztosítós modell).

Felvetődik a kérdés: mikor szavazott a nép arról, hogy szabadítsák meg a kollektív társadalmi tulajdonától, a társadalombiztosításától, végül Magyarország termőföldjétől, a haza, fizikai valóságától is?!

Mondanom sem kell, hogy a magyar nép ezt soha nem szavazta volna meg.

Az ötödik hazugság: Magyarország (a Kádár-rendszer, az MNB, Fekete János) 1973 és 1989 között összesen 1 milliárd USD valódi hitelt vett fel, melyet ka­matokkal együtt 12-szeresen fizetett vissza. A rendszerváltás előtti utolsó mi­niszterelnök – Németh Miklós – a hatalom átadása előtti utolsó pillanat­ban mégis talált 20,5 mrd USD „külső adósságot”, amely később 22-re emel­ke­dett. Az 1990 és 2006 közötti - szintén 16 éves időszakban – Magyarország nem­zetgazdaságának összesített adóssága minimum 140-160 milliárd USD-re növeke­dett, an­nak ellenére, hogy a különböző kormányok majdnem a tel­jes nemzeti tőkét eladták, szégyenletesen alacsony áron. Nos, ezek után jog­gal merül fel a kérdés: melyik gazdasági rendszer volt a hatékonyabb? Bizonyosan nem az, amelyik felszámolta a népvagyont és 8-szorosára növel­te az eladósodásunkat; leépítette, működésképtelenné tette a nemzetál­­lam min­den klasszikus funkcióját, tönkretette az oktatást és a tár­sa­da­lombiztosítást, s felszámolta a szociális gondoskodás valamennyi elért vív­­­má­nyát. Nem igaz, hogy ez a multinacionális magántőke, amely kisajátította Magyarországot, és az általa kitartott állam, jobb tulajdonos, mint a korábbi állam volt!

A hatodik hazugság: Semjén Zsolt, a Fidesz által reinkarnált KDNP elnöke a napokban nyilvánosságra hozta azt a 10 évre titkosított kormány-előterjesz­tést, amely az aggasztó magyar demográfiai helyzet megoldására – pontosab­ban a ná­lunk működő multik munkaerőigényének perspektivikus biztosítása érdekében – hozzávetőlegesen 1 millió fő betelepítését tervezi, „ázsiai válság­övezetekből”. Az elektronikus média (mindenekelőtt a TV2 és a közszolgálati televízió) a meghatározást azonnal „pontosította”, és legott kínaiak betelepíté­séről kezdett beszélni. A kampányból megtudhattuk: Kína = válságövezet…

Kérdéses, hogy kormányunk a terveit egyeztette-e a népi Kínával?

Most itt állunk, mindenünktől megfosztva, pőrén, a hazugságok özönében.

És a magyar nép fele, értelmiségének jelentős hányada még mindig a „sült­galambot” várja, hátha Gyurcsány, Kóka és Veres felvirágoztatja az országot.

Mi kell még, hogy ez a nép végre visszatérjen a hitéhez, és észhez térjen?

Vác, 2007. március 11.

Czike László

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Szent Korona Tan 2. - Szent Korona joga, kiárusítás
1956. okt. 23. - 2006. okt. 23. Neveket akarok hallani
A bosszú népe
Legfrissebb írások:
Geri Tibor: Hogyan kezdődött? - c. írása a kiegészítéseimmel!
Szent László Király Alapítvány 2016. évi beszámolója
BG: Álljunk végre egymás mellé…
Emberi Jogok Intézetének kérelme
DE HÁT TUDTUK…Pár sor Bayer Zsoltról
2.cikk a relativizált gumicsont
ÖMP közlemény
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014