Orbán kontra Gyurcsány és a pártlisták eltörlése?

Sokaknak fog feltűnni, hogy írásomban bizonyos javaslatokat másként értékelek, mint a hivatásos „megmondóemberek”.

Tán’ épp ezért kellene rajta elgondolkodnia a népnek, s véget vetni a pártlisták uralmának! (Ez még a Jobbiknak is kedvezne, hiszen Ők kénytelenek lennének olyan erkölcsileg kifogástalan és a kerületekben ismert személyeket jelölni, akik fel tudják venni a harcot és győznek!)

Részletek erről a www_nephatalom_hu honlapon találhatók!

Sokaknak fel is tűnt már eddig is, hogy Gyurcsány ott üldögél az Országgyűlés alsóházában, s nem értik, hogy mindez a pártlistáknak köszönhető, hiszen a pártok bárkit feltehetnek a listájukra a nép megkérdezése nélkül. No ez ám a népszuverenitás! Igaz?

Orbán Viktor ragaszkodik ahhoz a törvényességhez, amelyről maga a „húsvéti alaptörvény” ismeri el, hogy törvénytelen. A képviselők nem gondolkodtak el azon, hogy ha törvénytelen az 1949.XX tv., akkor miként lehetne annak az 1989 évi. XXXI-es számú módosítása törvényes, hiszen azt is – a szinte kizárólag MSZMP „képviselőkből” álló –, és „országgyűlésnek” csúfolt alsóház fogadta el.

Gyurcsány Ferenc pedig megtáltosodott annak kapcsán, hogy az alsóház megszavazta a mentelmi jogának felfüggesztését. Országjárásba kezdett, sőt a diktátor hajlamú pénzember belekezdett olyan image javító ötletek nyilvánosságra hozásába, amelyek szerencsére teljesen szét fogják verni az – egyébként is teljesen lenullázódott – MSZP belső kohézióját. Én csak gratulálni tudok Fletónak ahhoz, hogy meg akarja szavaztatni a párt tagjait arról, hogy ki maradjon képviselő a jelenlegiek közül, s ki morzsolódjon le. Igazi demokrata gondolat! Kár, hogy nem 2006 őszén jutott az eszébe, hiszen akkor minden szerecsenmosdatás ellenére, még a saját pártjának tagsága is kimutathatta volna valódi akaratát, „képviselőinek” elmozdítása ügyében. (a pártlisták eltörlését javasló népszavazás azonban még ennél is jobb megoldásnak tűnik, hiszen az egyéni választókerületek képviselői ezzel kiszabadulnának a hibás pártfegyelem béklyói alól és a választóiktól kezdenének függeni! Így talán meggondolnák a döntéseiket!)

De legalább most gondolkodna el az MSZP maradék tagsága azon, hogy a jelen pártvezetése mennyire alattvalónak tekinti és lenézi őket, s még ezt a „képviseleti demokráciában” szokatlan, de nagyon is ésszerű javaslatot (vak tyúk is talál szemet?), milyen erkölcsiségű, s milyen kártékony és hazug, megélhetési politikusok érdekében söpri le az asztalról? Ez lenne az MSZP demokráciája? (ha-ha!)

Orbán Viktor viszont egy teljesen nevetséges és kiforgatható vádemeléssel szeretne eleget tenni az elszámoltatásnak, mert érzi, hogy a társadalom tudni akarja, hogy maradtunk-e „következmény nélküli ország”, vagy valóban elszámoltatjuk-e a gazdaságot tönkretevőket? Ám sajnos a valódi elszámoláshoz szükség lenne 2006 őszének morális forradalmára, mert a fülkeforradalom sajnos erre nem elegendő! Szükség lenne továbbá arra is, hogy az a jogrend álljon vissza – természetesen a szerves alkotmányfejlődés tükrében –, amely legalább ezer éves fejlődésével utat mutatott a magyar nemzetnek mindig, megmaradásunk lehetséges eszközeként. (De szükség lenne végre arra is, hogy kezeljék már felnőttként a nemzet tagjait, s ne az eddig uralmon lévő politikai osztály, hanem a szavazók döntsenek már a képviselők személyéről. No de a pártok valószínűleg foggal-körömmel fognak ragaszkodni a párlistákhoz, mert az adja az igazi hatalmukat, azzal lehet zsarolni a képviselőket!)

Gyurcsány Ferenc (aki persze ma is inkább Furcsán Nyerenc) nagy hangon és magabiztosan állítja, hogy koncepciós per áldozata és nem adja olcsón a bőrét, de mindezt teheti is, hiszen amíg az európai demokráciákban a politikusok erkölcsi bukása legalább annyit jelent, hogy nem lehetnek többé képviselők sem, nálunk mindez a „lehetetlen” kategóriájába sorolható. Az, hogy a kancellári (ismertebb nevén miniszterelnöki) túlhatalom, milyen károkat okozott és okozhat a jövőben is az országnak, úgy tűnik nem számit. Az, hogy a politikusi tévedésnek, csupán annyi következménye lesz, hogy nem választják meg a következő választáson, mert csak politikai felelőssége van, de furcsán szerzett vagyonát és népbolondító politikáját tovább folytathatja: bűncselekmény a nemzet, az elnyomorított, agymosott néppel szemben. Különösen most, amikor újra kezdődött azon aláírásgyűjtés, amely szeretné végre elérni, hogy a "felelőtlen" pártlistás képviselők helyett, felelős "egyéni képviselők" kerüljhessenek csak be az országgyűlés alsóházába! Mindez most már világosan látható, s talán egyre többen megértik, hogy miért nem az európai jogrend és alkotmányfejlődés útján kell járnia a magyar nemzetnek. Ugye milyen érdekes, hogy őseink ezt pontosan tudták, s ezért alakítottak ki sajátos hatalommegosztási megoldásaikat. Erre viszont nincs szüksége a mai „elitnek”, viszont a párlistákra igen!

Orbán Viktor nem szívesen teszi – hisz rontani fogja népszerűségi indexét –, de rákényszerül a megszorításokra. Csak hogy a választások előtt még olyan kijelentéseket tett, hogy nem tudja a liberális-szocialista kormány olyan mélyre süllyeszteni az országot a válságba, hogy közös akarattal és közös munkával onnan ki ne tudjuk ragadni az ország szekerét. Ezen gondolatai azonban mára mintha megváltoztak volna. Talán Ő is a naivitás áldozata lenne? Talán Ő sem látta világosan 2006 őszétől, hogy a szocialisták a legteljesebb kiszolgálói lettek a globalista és multinacionális karvalytőkének?

Én azért ennél sokkal okosabbnak gondolom Őt!

Szeged, 2011-09-26 Dr. Bene Gábor S.