A Szögedi Védegylet és jószándékú civilek minden erőfeszítése ellenére Föld (szeptember) hava 26-a óta bontják a tápai kikötőben elsüllyedt Szőke Tiszát. Hamarosan 100 éves lehetne az 1917-ben épült műremek. Kultúrországokban már készülődnének a jeles évfordulóra. A magyar roncsországban pedig teljes közöny mellett éppen miszlikbe vágják a páratlan értéket…
Szeged már nem a Balkán kapuja immár. Szeged maga a Balkán! A balvezetés tízéves ámokfutása és a kormányzati örökségvédelem teljes impotenciája nyomán az utolsó magyar kétkéményes lapátkerekűt darabolják a fémkereskedők. – Felelős persze nincsen!
A legendás gőzösünket lerohasztó cég Tápé és Szeged idegenforgalmának fölvirágoztatására kapta meg még tizenéve ingyér’. Rongyos száz forintért… A föltétel azóta sem valósult meg. Inkább az ellenkezője. Szőke Tisza nézőbe már legfeljebb csak sopánkodni, sírni mehetünk.
Tehát – mint már húsvétkor is jeleztem – a hajó jogilag a Városra visszaszállt. Reakció semmi. Csak a parttalan sunnyogás! Tele jogásszal a Városháza… De minek is vitatná bárki utolsó és egyetlen lapátkerekű gőzösünket? Hadd vesszen! Ilyen a Balkán!
Mi mostan a magyar? Hát igazán nem sokban különbözik már a lenézett szőröstalpúaktól…
2012-ben a Magyar Állam nem élt elővételi jogával…
Magyarként mélységesen szégyellem, hogy e bűneset szereplői és cinkosai is magyarok. Helyesebben annak mondják rongy-magukat.
Képek forrása: Szeged Panoráma
Szerencsére hosszabb ideig tartanak a Szőke Tisza bontási munkálatai az eredetileg tervezettnél, így talán még maradt egy, vagy két hónapunk. De két hónap múlva már semmi sem marad a cserbenhagyott gőzösből. A roncs tulajdonosának tervei szerint a jövő héten emelik ki a Szőke Tisza gőzgépét, ami – mivel még ma is működőképes, így – önmagában is nagyobb érték, mint amennyiért hozzájutottak az egész hajóhoz.
Ahogy mondják, értékeket is próbálnak menteni a hajóbontók… Hát persze! Mint az olájok a magyar vasutakat 1918-ban! Kihordani, amit csak lehet, és értékesíteni immár saját tulajdonban…
„Nagyon sok hajót bontunk, így megvan a kellő tapasztalatunk ehhez a munkához.” – nyilatkozták. Ez igazán megnyugtató. Sok magyar érték miszlikbe vágása szárad a lelkükön, és még soha nem vonta felelősségre senki őket. Az örökségvédelem pedig ragyogó munkájukhoz mindvégig asszisztált.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a hajó egyes részeit védettnek nyilvánította az utóbbi esztendőben. Vajon mit is csináltak az előtte eltelt 10-ben? A gőzgépet például egyben kell kiemelni a hajótestből, mivel ez is védetté lett mire a hajó tönkrekorhadt. „Sajnos nem tudtuk még megsaccolni sem, hogy milyen súlyú a védettség alá került gőzgép, és vajon az a speciális daru, amit lehozatunk jövő hét elején Szegedre, elbírja-e. Ha nem megoldható, akkor valahogy szét kell, hogy szedjük” – magyarázkodnak.
„Most tárgyalunk itt egy hajóépítő céggel… Nincs szívünk összevágni, meg meg darabokba’ konténerbe rakni a lépcsőházat… Ha van itt, márpedig van itt egy szegedi hajóépítő cég, aki most akar valami hasonló projektbe vágni … Mivel eléggé Szeged szívéhez nőtt ez a hajó, megpróbálunk belőle egy pár olyan dolgot megmenteni, amit egy új hajóra, vagy egy másmilyen építésű hajóra fel lehet használni… ” – nyilatkozta Dán Zsolt.
Hát persze, hogy föl lehet használni a darabjait! Föl lehet építeni belőle akár a Szőke Tiszát is !
Még mindig megmenthető a gőzhajó gyalázatos roncsaiból. Valódi hajóépítők (nem pedig hivatásos trancsírozók) tervei szerint lego-szerűen szétszedve – új teknővel – újra összerakható a Szőke Tisza! Csak szándék kérdése…
Pénz az mindig akad, ennél nemtelenebb dolgokra is bőven. – Széchenyi-terv! Erre (lenne) való.
Megértjük, hogy nincs könnyű dolga a bontóknak. De amit tesznek, haszonért teszik. Nem a Város, nem az Ország hasznáért, hanem csakis a saját zsebükért. A többi csak üres hablaty. Ők bizony nyernek ezen az ügyleten is. A vesztes pedig a Város és a magyar nemzet. A vesztesek mi magunk vagyunk, akik láttuk a Szőke Tiszát ragyogni és látjuk a Város és a kormány impotenciája nyomán végképp eltűnni a rozsda és lángvágó sziporkái között.
Szöbb Jövendőt!
kíván a
Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
elnök
U.i.: Vajon föleszmél-e valamelyik felelős?
Még van mit megmenteni! Ha most nem lépünk, utána már csak a szánakozás és az elszámoltatás marad…





Rovat: Bene Gábor




















