Rovat: Cserép Anikó
Cikkek száma: 11
 
Tartalom:
2013.10.30  Legyen nemzeti ünnep a Rákóczi Szabadságharc kezdetének napja!
2013.04.20  A GYIMESI CSÁNGÓK FÖLDJÉN: "FELSZÁLLOTT A PÁVA…” A Csíksomlyói Búcsúval egybekötve és látogatással a moldvai csángóknál, Pusztinán
2012.11.13  SZILVESZTER DÉLVIDÉKEN BÁCSKAI MÓDRA
2012.10.09  Titokzatos Erdély: Barcaság, Szászföld, Háromszék és a Hétfalusi Csángók- Utazás barátokkal, baráti áron. Bárki csatlakozhat!
2012.09.25  Erdélyi körutazás történelmi és irodalmi emlékek megtekintésével
2012.07.19  KORMÁNYZÓRA VÁRVA HORTHY MIKLÓS SZOBROT AVATTAK CSÓKAKŐN JÚNIUS 16-ÁN , TOROCZKAI LÁSZLÓ A TERVEIRŐL NYILATKOZOTT.
2012.07.16  Elhatározás - az Igaz Jó Magyar Ember című hírlap megalapítására - Kubínyi Tamás
2012.07.14  "HARMADSZOR ROBBANTOTTÁK MAGUKRA AZ ÁRNYÉKSZÉKET !" Brindza András írása az ECHO tv-ről
2012.07.12  NYÍLZÁPOR ÉS TISZTELGÉS A GYŐZTES POZSONYI CSATA EMLÉKE ELŐTT ÓPUSZTASZEREN
2012.07.11  IRÁNY CSÁNGÓFÖLD!
2012.06.28  Magyar Nemzeti Emlékhely a Nógrád megyei Béren

Legyen nemzeti ünnep a Rákóczi Szabadságharc kezdetének napja!
2013.10.30, 09:01                    Tartalomjegyzékhez               Egyszerű

Legyen nemzeti ünnep a Rákóczi Szabadságharc kezdetének napja!

Petíció átadása a Parlamentben és megemlékezések Kassán és Késmárkon az újratemetés 107.évfordulóján

Október 25-én pénteken Budapesten a Magyar Parlamentben a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület kezdeményezte, hogy június 16., a Rákóczi Szabadságharc kezdete legyen nemzeti ünnep.
"Tudja meg ország-világ, hogy addig fogjuk vinni az ügyet, amíg méltó helyére nem kerül Rákóczi öröksége. Soha nem fogjuk feladni! Történelmünk leghosszabb szabadságharcának méltóképpen jár a nemzeti ünnep! " - mondotta László Ferenc a kezdeményezés elindítója, a Rákóczi Öröksége Mozgalom vezetője. Dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselő nagy segítséget nyújtott a szervezésnél. A miniszterelnöki hivatal hivatalosan átvette a petíciót és több képviselő is megtekintette. A civil szervezetek reménykednek abban, hogy majd támogatni fogják a kezdeményezésüket.

Másnap autóbusszal Kassára és Késmárkra utaztak ezen szervezetek tagjai és vezetőik: László Ferenc és Novák Gyula. A Nemzeti Érzelmű Motorosok kísérték őket. Az utazást II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre erdélyi fejedelmek újratemetésének 107. évfordulójára időzítették.
A hamvak hazahozatalának gondolata már a reformkorban megjelent, politikai okokból azonban az 1870-es évekig nem kerülhetett szóba komolyan és még ezután is évtizedek teltek el, mire a gondolat megvalósult. A hazahozatalról látványos parlamenti jelenetben egyezett meg 1904. március 10-én Tisza István miniszterelnök és Thaly Kálmán, az ellenzéki Függetlenségi Párt alelnöke (és ez a hatalmas belpolitikai megosztottság enyhülésének jelképévé válhatott volna, a későbbi fejlemények azonban az ellentétek további mélyülését hozták).
Az Országgyűlés 1906. október 23-án törölte el a Rákóczit és társait megbélyegző 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, az uralkodó, I. Ferenc József Magyarország megkoronázott apostoli királya pedig már másnap szentesítette a döntést. A hamvak hazahozatalának gondolata a magyar függetlenséget óhajtók körében először Habsburg-ellenes éllel vetődött fel. A kiegyezés után a gondolat tartalma módosult, az újratemetés ekkor is nemzeti követelés volt, de akkor már a Magyarország és az uralkodó közti megváltozott viszonyt is szimbolizálhatta.
Az újratemetés 2006-os centenáriumára ismét megváltozott az esemény értékelésének politikai tartalma. A Monarchia ekkor már nem létezett, a Felvidék hosszú ideje szlovák fennhatóság alatt volt, a kassai helyszín viszont kiváló, politikai ár nélküli szimbólumokkal teli alkalmat kínált minden érdekelt félnek. Magyarországnak és a felvidéki kisebbségi magyaroknak az összetartozás demonstrálására, a tudományos közéletnek a témához kapcsolódó új eredményeik közzétételére és megvitatására, a döntően szlovák többségű helyi városvezetésnek pedig őszinte lokálpatrióta rendezvények szervezésére nyílt lehetősége. A szélsőséges nacionalisták kormányra kerülése miatt külpolitikai elszigeteltséggel küzdő szlovák államvezetés magas szinten nem képviseltette ugyan magát, de az ünnepségekhez való hozzájárulásával bizonyíthatta, hogy az Európai Unió megkövetelte megbékélés útján halad.
Rákóczi Ferenc 1735-ben, nagypénteken halt meg rodostói emigrációjában. Édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Isztambulban, a galatai jezsuita templomban, szíve pedig a Párizshoz közeli Grosbois-ba került. Nyugvóhelye nem ment feledésbe, de túlzás lenne azt állítani, hogy zarándokhellyé vált volna. A XIX. században, a Rákóczi-kultusz kibontakozásával egyre gyakrabban felmerült az újratemetés igénye.
A fejedelem hamvaiért október 14-én öt tagú bizottság utazott a török székvárosba Rodostóra Thaly Kálmán vezetésével, aki 1889-ben a sírok azonosításánál is főszerepet játszott. A koalícióhoz közel álló Thaly előtérbe kerülése nem véletlen: egykor oroszlánrészt vállalt a széles körű Rákóczi-kultusz megteremtésében. Október 20-án az országgyűlés eltörölte a Rákóczit és a szabadságharcot megbélyegző 1715-ös határozatot, továbbá megszavazta az újratemetésről és a felállítandó síremlék költségeiről rendelkező 1906. évi XX. törvényt.
1906. Október 29. Örök nyugalomra helyezték Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai dómban. 1906. október 24-én indult útnak a hajó Konstantinápolyból fedélzetén II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Rákóczi József, Bercsényi Miklós, Bercsényiné Csáky Krisztina, Eszterházy Antal és Sibrik Miklós hamvaival, és a küldöttség tagjaival. Október 25-én a hajó befutott Konstanca kikötőjébe, a koporsókat és a sírköveket egy feldíszített különvonatra rakták át. Október 28-án reggel 8 óra 34 perckor futott be a vonat a budapesti Keleti pályaudvarra. Az érkezőket Bárczy István polgármester fogadta. A koporsókat díszes hintókra rakták, és a gyászmenet a Kerepesi (ez időtől Rákóczi) úton vonult a Szent István bazilikába, illetve Thököly hamvaival külön a Deák téri evangélikus templomba. A vonat este 8 órakor indult Kassára, ahová október 29-én hajnalban érkezett meg. II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Bercsényi Miklós és neje Csáky Krisztina, Eszterházy Antal valamint Sibrik Miklós hamvait a Szent Erzsébet dómban helyezték örök nyugalomra.
1906-ban az egész ország készült Rákóczi és bujdosótársai kassai és Thököly Imre késmárki temetésére. Az országos ötös bizottság - Forster Gyula, Fraknói Vilmos püspök, Thaly Kálmán, Ponori Thewrewk Aurél, Thallóczy Lajos, - Konstantinápolyba utazott és ünnepélyes szentmise keretében vették át a hamvakat a francia lazaristák templomában. A Kelet hajón indultak haza, a Fekete tengeri Constanzából különvonattal folytatták útjukat.
A hazatérő hamvak október 27-én értek magyar földre. Az orsovai pályaudvaron ott voltak a kormány tagjai, Wekerle Sándor miniszterelnök vezetésével.Mehádián, Jablanicán, Temes-Szlatinán, Karánsebesen, Lugoson, Temesváron, Nagykikindán, Szegeden, Félegyházán, Kecskeméten, Nagykőrösön, Cegléden át érkezett a vonat a fővárosba. A magyar néptömegek számára látványosságként és részvételi lehetőségként adva volt az ünnepi menet, amely a nagy halottakat kísérte, s a vasúti pálya mentén is le lehetett róni a tiszteletet. A hamvakat szállító szerelvényeket mindenütt ünneplő tömeg fogadta. A bujdosók hamvait szállító kocsit felnyitották a nép előtt. Október 28-án ünnepi menetben szállították a hamvakat a Szent István bazilikába. Az első halottas kocsi vitte II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József közös koporsóját. A második Bercsényi Miklós, Csáky Krisztina, Esterházy Antal és Sibrik Miklós koporsóit. A harmadik, a Thökölyt szállító kocsi a Deák téri evangélikus templomba tartott. A családok leszármazottai, a kormány, az országgyűlés, a megyék képviseltették magukat, miként Kassán is. A méltóságteljes menet megérkezése után gyászszertartást tartottak a bazilikában, majd a Deák téri templomban. Gödöllőn, Hatvanon, Füzesabonyon, Miskolcon, Szerencsen, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen át vonattal érkeztek a hamvak Kassára a temetés helyszínére. A díszmagyarba öltözött tömegek mellett sokan kuruc kört idéző ruhát viseltek. Borsod megye díszbandériuma Bercsényi László huszárjait idézte. Emléktárgyak készültek erre az alkalomra. A szülőfalu, Borsi lakói emlékzászlajuk alatt vonulva tisztelegtek. Kassa város két díszkaput emeltetett a temetési szertartásra, egyik a pataki, a másik a sárosi várat mintázta. A budapestihez hasonló menetben vitték a hamvakat a Szent Erzsébet-székesegyházba. A főpapság jelenlétében celebrált gyászmise után 1906. október 29-én délután 5 órakor kerültek a hamvak a sírboltba. Thökölytől másnap Késmárkon búcsúztak. Kassa nemzeti zarándokhely lett. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai sírját sokan felkeresik a dóm északi mellékhajójában, a Szent István kápolna alatti kriptában.
2012. október 27-én, az újratemetés 106. évfordulója alkalmából a Rákóczi Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület az anyaországból és az elcsatolt területekről érkező honfitársaikkal a Rákóczi szabadságharc két zászlaját helyezték el II. Rákóczi Ferenc sírjánál.
2013. október 26-án a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület tagjai Kassán és Késmárkon tisztelegtek az erdélyi fejedelmek nyughelyénél. A főhajtás II. Rákóczi Ferencnek a kassai Szent Erzsébet Székesegyházban elhelyezett szarkofágjánál és Thököly Imre késmárki templomban található hamvainál történt. Megkoszorúzták az emlékhelyeket , őrt álltak a Rákóczi zászlókkal és méltatták a fejedelmek tetteit. A kurucok méltó utódai több alkalommal jártak már a Felvidéken megemlékezni Rákóczi fejedelemről. ifj. Tompó László irodalomtörténész méltatta a fejedelmek tetteit és emelkedett hangulatban szavalta el az alkalomhoz illő verseket. A megemlékezés után átvonultak az un. Rákóczi házhoz, amely a fejedelem száműzetése helyszínének, a rodostói házának másolata. Megtekintették az emléktárgyakat és az újratemetésről 1906-ban készült némafilmet. Ezután mintegy 100 km-es út következett Késmárkra a történelmi Felvidéken keresztül Thököly Imre hamvaihoz.
A csoport azt reméli, hogy egyre többen ellátogatnak majd a magyarság leghosszabb szabadságharcának kiemelkedő vezérei nyughelyére és kitartásuk, állhatatosságuk 2014-ben végre elnyeri jutalmát. Végre nemzeti emléknappá nyilváníthatja az Országgyűlés a szabadságharc kitörésének napját, június 16-át.

“Az országot kormányozva cselekedeteimet az igazságosság vezérelte. Jót tettem a szegényekkel [...], a balsorsot erős lélekkel viseltem, a sikerek nem tettek elbizakodottá, a közérdeket a magánérdekeim elé helyeztem, nappalaimat, éjszakáimat pihenés nélkül munkában töltöttem, megvetettem a gazdagságot, a közjó szolgálatát egészségem, életem, családom gyarapodása elé helyeztem. Adott szavamat szentül megtartottam.”
Rákóczi: Vallomások

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt


Rudi Tanya

StarBus 2000



Mag-art



Mátyás Vendégház



HUN TV

Attila Hotel

Kézi Malom az otthonában



Hargita Panzió



FELIRATKOZÁS
Világ Királnyője Kápolna
HUN TV
Nomád Étel

Locations of visitors to this page
Csillagösvényen öltözködés
Hallottam nagy hírét
Csillagösvényen - Titokzatos mondáink
Legfrissebb írások:
2017-09-12 Nyílt levél a gyűlölködő románoknak
Meghívó: Országos Kisgazda Egységesítő Küldöttgyűlésre
Egy korábbi iszlám invázióról Példa a magyar történelemből
BG/Geri: Hogyan kell ellökni a kinyújtott kezet....
AHOGY A FIA LÁTTA BARTÓKOT
FELHÍVÁS a 2017-es MAGYAR SZER résztvevőihez
Emlékeztető: Mit jelent augusztus 15. és 20. a történelmünkben
Tovább >>
Új hozzászólások:
Tovább >>
Társoldalak:
Égi Patróna
Magyarok Világszövetsége
Statisztika:

 
© Nemzeti Hírháló 2003-2014