Magyar alkotásnak számíthat A lyukas zászló című legsikeresebb ’56-os dokumentumfilm, amit a Los Angeles-i Főkonzulátus és annak főkonzulja ismét diszkriminál
Magyarországon a legsikeresebb '56-os dokumentumfilmet A lyukas zászló című filmet sokáig külföldi alkotásként kezelték, ezért a mű produkciós irodája a Magyar Filmirodánál kérvényezte az ügy elbírálását.
Magyarországon a 2004-ben kihirdetett Filmtörvény van hatályban, amely azokra a filmekre vonatkozik, amelyeknek az első forgatási napja 2004-ben vagy azután volt. Jelenleg olyan jogi szabályozás nincs érvényben, amely azokról a filmalkotásokról is rendelkezne, amelyeknek első forgatási napja 2004 előttre tehető. Az említett dokumentumfilm munkálatai 1998-ban kezdődtek el, ezért „A filmalkotás besorolását nem lehet elvégezni.” Amennyiben a fenti szabályozásban nem lenne joghézag a Magyar Filmiroda szerint „A lyukas zászló című filmalkotás MAGYAR FILMALKOTÁS kategóriának felelne meg.” A produkció nem tehet a magyar jogi szabályozás hiányosságairól, ezért a film jogászai szerint a nyolcszoros díjnyertes alkotást Magyarországon nem érheti jogsérelem.
A lyukas zászló című film, és annak magyar állampolgárságú alkotói és támogatói élni kívánnak a Magyar Köztársaság Alkotmánya* illetve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ** biztosította jogaikkal. A produkció ezért is tiltakozik nyilvánosan, és hívja fel a sajtó, valamint a lakosság figyelmet a Los Angeles-i Magyar Főkonzulátus és főkonzul két éve tartó, folyamatos, diszkriminatív és ezáltal jogsértő magatartására.
A Főkonzulátus a főszervezője az ezen a héten megrendezésre kerülő 1. Los Angelesi Magyar Dokumentum- és Rövidfilm Fesztiválnak mely „a magyar dokumentumfilmes eredményeket kívánja népszerűsíteni” és a „Magyarországon vagy Észak-Amerikában élő magyar rendezők 28 alkotását mutatja be.” Az intézmény programja szerint a bemutatásra kerülő filmek közül egyetlen egy sem rendelkezik több szakmai- és közönségdíjjal, Oscar-verseny részvétellel, multi-kontinentális forgalmazással, mint A lyukas zászló című alkotás.
A közelmúltban – ismét csak az adott külképviselet szervezésében – került megrendezésre a Magyar Filmnap, melyre szintén nem kapott meghívást az említett ’56-s dokumentumfilm. Ezenkívül a Főkonzulátus minden filmes és kulturális programjából, rendezvényéből, nyomtatott és internetes tájékoztatójából kihagyja A lyukas zászló című alkotást. Ezáltal gátolja a filmnek a magyar emberekhez való eljutását, annak terjedését és ezáltal jelentős károkat okoz a terjesztésben is. A főalkotót a főkonzul a Főkonzulátusról kitiltatta. Ezzel szemben más műveket, alkotókat rendszeresen meghív, azokat széles körben propagálja, támogatja. Érdekesség, hogy a – a kommunista múlttal bíró – főkonzul a Főkonzulátus csatornáin keresztül népszerűsíti a saját könyvét.
Fontos tudni, az évek során a produkciónak kifejezetten pozitív volt a kapcsolata a legtöbb magyar külképviselettel – főleg az MSZP-SZDSZ kormányzat előtti érában... A film stáblistáján a mű készítői 11 nagykövetségnek és konzulátusnak, illetve 16 nagykövetnek, főkonzulnak, konzulnak és tiszteletbeli konzulnak fejezték ki hálájukat azért, mert aktívan segítették a film létrejöttét.
Azonban – a továbbra is sűrűn előforduló – a kommunizmus jogállamiságának hiányát továbbvivő gyakorlat miatt a produkció széleskörű nemzetközi kapcsolatai és támogatói révén is határozottan szorgalmazza a kommunista háttérrel és múlttal rendelkező egyének közéletből való kizárását.
**********
*70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen ... politikai vagy más vélemény... vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
**A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról többek között a következőket mondja ki:
4. § Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, f) a közszolgáltatást végző szervezetek jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.
8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt ... j) politikai vagy más véleménye miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
Zsigmond Vilmos - executive producer
Kovács László - Operatőr, executive producer Dr. Andrew Senyei - executive producer Hules Endre - író, rendező George Adams - társproducer Honti Zoltán - operatőr Chris Horvath - zeneszerző Kovács Klaudia - rendező, producer, író (sztori)
Továbbította: Frigyesy Ágnes
|