A torinói lepel néven híressé vált ereklye a legenda szerint Názáreti Jézus halotti leple: az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták, miután levették a keresztről, majd ebben is temették el. Az ereklye eredetiségét mindazonáltal eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani.

Az első napon, múlt szombat délután óránként körülbelül 3 ezren haladtak el az ereklye előtt. Eddig összesen másfél millió látogató regisztrált a május 23-ig nyitva tartó kiállításra, s a katolikus egyház további 2 millió érdeklődővel számol. Május 2-án XVI. Benedek pápa is elzarándokol a katedrálisba, hogy megtekintse a legenda-övezte gyolcsdarabot.

A 21. századi igényeknek megfelelően 3D-s szemüveg is vásárolható a kiállításon. Az ereklyét golyóálló, szabályozott klímájú vitrinben tárják a közönség elé. A legutóbbi közszemle óta eltelt tíz évben restaurátorok tovább dolgoztak a szöveten, többek között eltüntették azokat az éleket, amelyek a több évszázados összehajtogatott tárolás során keletkeztek.

A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálka-mintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata látható, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik.

Egy 1988-as radiokarbonos vizsgálat során svájci, brit és amerikai kutatók egymástól függetlenül arra az eredményre jutottak, hogy a lepel a középkorból, feltehetően az 1260 és 1390 közötti időszakból származik. Később mikrobiológiai vizsgálatok alapján ezt az eredményt kétségbe vonták, s ma a kérdéssel foglalkozó mikrobiológusok azon az állásponton vannak, hogy a lepel "majdnem biztosan" Jézus idejéből származik.

Más típusú vizsgálatokat is végeztek tudósok: pollenvizsgálatokkal például azt mutatták ki, hogy a leplen található virágpormaradványok Palesztinában és Kis-Ázsiában honosak. Végül a numizmatika is hozzájárult a kutatásokhoz, hiszen az alak jobb szeménél egy pénzérme lenyomatát mutatták ki, mely forgalomban volt Poncius Pilátus helytartósága idején (egy temetkezési szokás szerint pénzérmét helyeztek el a halott szemén).

A Vatikán hivatalosan nem állítja, hogy a lepel Jézus halotti gyolcsa. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az ereklye mindenképpen Krisztus szenvedésének erőteljes szimbóluma. A leplet 1578 óta őrzik a torinói Keresztelő Szent János katedrálisban. E több mint négy évszázad alatt mindössze kilencszer állították ki, a mostani a tizedik alkalom.

Az ereklyét a második világháborúban a Nápolyhoz közeli Montevergine bencés apátságba szállították, hogy elrejtsék Hitler elől, aki megszállottja volt az ereklyének. A lepel sorsa később sem volt háborítatlan: legutóbb 1997-ben pusztult el kis híján a torinói katedrálisban dúló tűzvész során. Az égő templomban egy olasz tűzoltónak sokadik próbálkozás után végül sikerült széttörnie a 39 milliméter vastag védőüveget, és kimentenie a lángokból a leplet. A tűzvészt követően, 1998-ban - húsz év után először - újra kiállították a világhírű ereklyét. Ezt követte a 2000-es millenniumi kiállítás, majd a mostani.

Nézze meg a lepel nagyfelbontású képét!

www.mult-kor.hu, BBC News, MTI/Flag Magazin